Máshol betiltották, Budapesten nem - mi az a shortolás?

2011.08.12. 14:09

A több európai tőzsdén betiltott shortolás a tőzsdei üzletmenetben megszokott ügylet, még akkor is, ha első látásra nem egyértelmű, hogyan lehet árfolyamcsökkenésből nyereségre szert tenni. A shortolás korlátozására azért van szükség, mert bizonytalan piaci hangulatban szinte fékezhetetlen és indokolatlan zuhanáshoz vezethet.

Az európai uniós tőkepiaci felügyelet (ESMA) pénteken bejelentette, hogy Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Belgium péntektől ideiglenesen betiltja tőzsdéin az úgynevezett short eladási ügyleteket. Ez az a konstrukció, amelyben a spekulánsok arra tesznek fel pénzt, hogy adott részvények árfolyama az általuk várt módon esni fog.

Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szóvivője az MTI-nek annyit mondott: a felügyelet nem tervezi a shortbetiltást. Mint mondta, nincs információja ilyen irányú jogszabályalkotói szándékról sem.

"A szóban forgó európai tőzsdéken péntektől érvényes tiltás tizenöt napig lesz érvényben. A lépésre azért volt szükség, mert a shortok miatt ideges piaci hangulatban öngerjesztő árcsökkenés, a valós üzleti teljesítménytől elszakadó folyamat alakulhat ki a tőzsdéken. A péntektől bevezetett shorttilalom sporthasonlattal élve időkérésnek felel meg, erre azért van szükség, hogy megnyugodjanak a kedélyek, és ne folytatódjon a negatív árspirál, a folyamatos és drasztikus áresés" - mondta Német Sándor, a Buda-Cash Brókerház kereskedelmi igazgatóhelyettese az [origo]-nak.

Keresni az árfolyamok esésén

A klasszikus tőzsdei működés során a befektetők akkor keresnek pénzt, ha olcsón vesznek egy részvényt, majd azt drágábban adják el. Bár furcsán hangzik, az árfolyameséssel is lehet nyereséget elérni. Leegyszerűsítve az áremelkedés esetén lezajló folyamat ellenkezőjéről van szó, azaz a befektető előbb eladja, aztán megveszi a részvényt, miközben abban bízik, hogy az ár tovább fog esni. (A képet bonyolítja, hogy a shortügyletek többségénél nem is rendelkezik a papírral, csupán kölcsönveszi őket.) Ha igaza lesz, akkor drágán ad el, és olcsón vesz, a két ár közötti különbség pedig a nyereség.

A magyar tőkepiac legnagyobb forgalmú részvénye, az OTP-papír szerdai jelentős esésén keresztül a folyamat a következőképpen néz ki. Tegyük fel, hogy egy befektető a napok óta tartó tőzsdei zuhanás miatt arra számított, hogy 4300 forint alá fog esni aznap a keddi kereskedést másfél százalékos süllyedés után 4475 forinton befejező papír árfolyama. Ehhez azt kellett tennie, hogy shorttípusú ügyletet kötött, azaz még kedden vagy szerdán reggel eladott ezer darab OTP-papírt 4300 forinton, miután az árfolyam e szint alá esett, mondjuk a 4300 forinton eladott részvényeket 4 ezer forinton a befektető megvette, ezért darabonként 300 forintot keresett. (Az áremelkedésre játszó befektetőnél ez úgy történhetett volna meg, hogy reggel megveszi 4 ezer forintért a papírokat, amikor azok elérték a 4300 forintot, akkor eladja azokat.)

Soros alapja shortolta az OTP-t

A magyar tőzsdén az egyik legemlékezetesebb, nyilvánosságra került shortolást Soros György amerikai származású üzletember kezében lévő befektetési alap, a Soros Fund hajtotta végre 2008 októberében. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete az alapot az akkori tranzakció miatt közel félmilliárd forintra büntette, ami a magyar felügyelet történetében a legjelentősebb bírság volt. 

Soros cége a magyar bankpapírt shortolta, de ezzel a felügyelet szerint megsértette a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírásokat. A PSZÁF statisztikája szerint a Soros-cég kevéssel 15 óra előtt 4700 forinton 40 ezer darab részvényt értékesített, 16 óra körül pedig 4600 forinton 24 ezret, 4500 forinton pedig további 10 ezret.

Az igazi meglepetés azonban a 16.30-as zárás után jött, amikor az alap "piaci áras" eladási ajánlatot adott. A kereskedésnek ebben a szakaszában nincs lehetőség az ár alakulására, ekkor már csak a beérkezett ajánlatokat párosítják össze. Soros alapja ekkor a szabályok által lehetővé tett legalacsonyabb árfolyamon tett be vételi ajánlatokat a rendszerbe. Az előző napi záróár 4500 forint volt, a szabályok pedig legfeljebb 15 százalékos csökkenést engednek az OTP-részvények esetében - így adódik a 3825 forintos ár, amin a Soros Fund végül 251 ezer részvényt el is adott. A PSZÁF nem a shortolás miatt büntette meg az alapot, hanem mert nem megengedett eszközökkel befolyásolta a piaci árat.

Soros-cég ugyan befizette a bírságot, de bírósági útra terelte az ügyet, eredménytelenül. Tavaly áprilisban a Fővári Ítélőtábla a PSZÁF-nak adott igazat, majd ezt a döntés a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta.



Rendszerszintű kockázatot jelenthet válsághangulatban

Német Sándor azt mondta, a shortolást nem bűn. "Sokan összekeverik az árfolyam-manipulációval, a piacbefolyásolással és negatív kicsengése van, talán azért, mert az árfolyamok esésénél hoz nyereséget. Márpedig egy teljesen megszokott tőzsdei ügyletről van szó, alacsony áron kell venni, magasabb áron eladni" - tette hozzá a szakember, és hozzátette: a shortolásnak válságos időszakban sok esetben rövidebb idő alatt látványosabb eredményei lehetnek, mint az úgynevezett long pozícióból történő kereskedésnek, amikor a befektetők a drágulásra játszanak. "Azt sem szabad elfelejteni, hogy a rossz irányba történő spekuláció a shortügyletekkel veszteséget is hozhat, és áremelkedéshez vezethet a piacon. Arról van szó, hogy ha optimizmus alakul ki a piacon, és a shortosok a veszteségek minimalizálása miatt, azaz a további áremelkedés előtt vásárlásaikkal további üzemanyagot adnak a drágulásnak" - tette hozzá a Buda-Cash szakértője.

Michel Barnier, az Európai Bizottság belső piacokért és szolgáltatásokért felelős biztosa tavaly szeptemberben azt nyilatkozta:"rendes körülmények között a shortügyletek fokozzák a piaci likviditást, és hozzájárulnak a hatékony árképzéshez, de válsághelyzetben a shortolás megnöveli az áresés lehetőségét, ami rendellenes piaci működéshez és rendszerkockázatok kialakulásához vezethet. A shortolásnak azonban veszélyei vannak, az egyik a "korlátlan veszteségek" lehetősége, ami azt jelenti, ha az árfolyamok emelkedését várja egy befektető, akkor van egy maximális összeg (a részvény ára), amit elveszíthető, ha az árfolyam nullára zuhan. Amikor az áresésben bízva shortol egy befektető, akkor veszteség korlátlanok lehet, mivel elméletileg az árfolyam emelkedésének nincs gátja. A shortolás rövid távra szóló részvénypiaci stratégia, mert a részvényárfolyamok ugyan jelentős zuhanást produkálhatnak, de előbb vagy utóbb áremelkedés váltja az árcsökkenést. 

A shortolás betiltása nem állítja meg a tőzsdeválságot

Rózsa Balázs, az OTP kereskedelmi részlegének vezetője az MTI-nek azt mondta: a magyar piac követi a nemzetközi piacokat, ha a shortbetiltás az érintett országokban eredményes lesz, akkor az itthon is érezteti a hatását. Kiemelte: az intézkedéssel azok helyzetét nehezítették meg, akik szándékosan arra játszanak, hogy essenek a piacok, és úgy realizáljanak profitot.

Az elemző leszögezte: adminisztratív intézkedésről van szó, amely a spekulatív részét talán tudja kezelni a helyzetnek, de a komoly piaci folyamatokat csak ideiglenesen tudja befolyásolni. Az elemző úgy vélekedett: a fő kérdés az, hogy tud-e stabilizálódni a piac. "Meg kell majd nézni, hogy egy kevésbé ingadozó időszak után a piac milyen irányt vesz" - tette hozzá.