Kőkemény megszorításokkal spórol Nyugat-Európa

takarékossági világnap, bank, pénz, megtakarítás, persely, malacpersely
Vágólapra másolva!
Több nagy uniós tagállam is kemény, hosszú ideje nem látott megszorításokkal igyekszik stabilizálni a költségvetését. Különadót vetnek ki a gazdagokra és a cégekre, emelik az alkohol és a cigaretta adóját, illetve önkormányzatokat csuknak be, közalkalmazottakat küldenek el. Az adósságválság enyhítéséhez elengedhetetlennek tűnő intézkedéseknek azonban megvan a maguk kockázata: a fogyasztási és beruházási kedv visszavetése révén súlyos csapást mérhetnek a gazdasági növekedésre.
Vágólapra másolva!

Nem Magyarország az egyetlen állam az Európai Unióban, ahol az államadósság kordában tartása érdekében, a korábban vártnál kisebb gazdasági növekedés miatt, költségvetési kiigazító intézkedésekre van, illetve lesz szükség. Az elmúlt hetekben többek között Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban jelentettek be megszorításokat, Nagy-Britanniában pedig már tart a második világháború óta legnagyobb állami takarékossági program.

Az intézkedések egyik célja, hogy visszaállítsák a befektetők megingott bizalmát, és így olcsóbbá tegyék az államok költségvetési hiányának finanszírozását. E céllal az ellenzékiek is egyetértenek, a kormányok azonban rendre azzal a dilemmával szembesülnek, hogy a spórolás még inkább visszavetheti a gazdasági teljesítményt, ezért a megszorításoknak szinte mindenütt vannak ellenzőik.

Olaszország: a politikai támogatottság is kétséges

A legnagyobb és legfájdalmasabb intézkedésekre Olaszországban kényszerül a kormány. Azok után, hogy júliusban már elfogadott egy 48 milliárd eurós (körülbelül 13 ezer milliárd forint) csomagot - ezt már a parlament is jóváhagyta -, augusztus 12-én egy újabb, 45,5 milliárdos következett. Ezt az Európai Központi Bank kérte, cserébe azért hogy az augusztus 8-án elkezdett piaci vásárlásaival leszorítsa az olasz államkötvények hozamát.

A szenátus által még jóvá nem hagyott új tervek szerint nőne az áfa, bezárnák az önkormányzatokat az ezer lakosnál kevesebbet számláló településeken, felgyorsítanák a nők nyugdíjkorhatárának emelését, és szolidaritási adót vetnének ki a jól keresőkre: az évi 90 ezer eurónál (24,3 millió forint) nagyobb jövedelműeknek öt százalék, 150 ezer euró (40,5 millió forint) fölött pedig tízszázalékos lenne a pluszteher. Különadót vetnének ki az energiaszektorban is, a tízmillió eurónál (2,7 milliárd forint) nagyobb bevételű és egymilliónál nagyobb nyereségű vállalatokra.

Silvio Berlusconi kabinetjének nem lesz egyszerű dolga, a kisebbik kormánypárt, az Északi Liga már jelezte, hogy az áfaemelést és a nyugdíjrendszer átalakítását nem támogatja, helyette az adócsalás visszaszorításával növelné a bevételeket. Eközben az egyik nagy szakszervezeti szövetség tiltakozásul nyolcórás általános sztrájkot hirdetett szeptember 6-ára.

A Bloomberg hírügynökség által idézett olasz elemzők amiatt aggódnak, hogy a tervezett lépések - mivel többségük csökkenti a lakosság elkölthető jövedelmét és a cégek beruházási forrásait - eltüntetik az egyébként is szerénynek ígérkező gazdasági növekedést. A kormány is mérsékelte a várakozásait, jövőre már csak 1,3 százalékos bővülést vár, de a pesszimistább szakértők nulla közeli értékekre számítanak.

Franciaország: a legmagasabb besorolás megtartása a cél

Az Olaszországénál jóval kisebb GDP-arányos államadóssága kevésbé drasztikus lépéseket követel meg Franciaországtól. Francois Fillon miniszterelnök szerdán közölte, hogy 2012-ben 11 milliárd eurós (háromezer milliárd forint) megszorítás következik, hogy tartani lehessen a költségvetési hiány ez évre kitűzött, 4,6 százalékos arányát. A kormány azt reméli, hogy a stabilizációval az ország megtarthatja prémium besorolását a hitelminősítőknél.

A tervek között szerepel az adókedvezmények tízszázalékos megnyirbálása, az alkoholra, dohánytermékekre kivetett adó kulcsának emelése, valamint az is, hogy a közszférában a nyugdíjba vonulók helyére lehetőség szerint nem vesznek fel új embereket. Emellett az évi félmillió eurónál (135 millió forint) többet keresők jövedelemadó-kulcsát három százalékponttal, 44 százalékra növelik. Ez utóbbi intézkedéstől - amely addig marad érvényben, amíg a hiány három százalék alá nem csökken - Fillon évi kétszázmillió euró (54 milliárd forint) többletbevételt vár.

A miniszterelnök arról is beszámolt, hogy a kormány friss előrejelzése szerint 2011-ben a korábban jósolt két százalék helyett 1,75 százalékkal, míg 2012-ben 2,25 százalék helyett 1,75 százalékkal bővülhet a francia GDP. A Medef nevű munkaadói lobbiszervezet megerősítette, hogy a fenti intézkedések várhatóan rontják majd a francia vállalatok versenyképességét.

Spanyolország: már az idén jöhet a recesszió

A spanyol kormány augusztus elején bejelentett egy ötmilliárd eurós (1350 milliárd forint) csomagot, ami a gyógyszer-támogatási költségek csökkentéséből és a vállalati adók ideiglenes, 2013-ig szóló emeléséből áll. (A kormány elképzelése szerint 2014-től a mainál is alacsonyabb adószinttel kompenzálja az állam ezt az időszakot, mindez tehát - hangoztatja a gazdasági tárca - nem adóemelés, csak "az adóbevételek ütemezésének módosítása".) Az igazán fájdalmas döntések azonban nem születtek meg, azok csak a novemberi előrehozott választások után várhatók.

A cégek helyzete különösen kényes kérdés Spanyolországban, mert a gazdaság nagyon rossz állapotban van. Az építőipar összeomlása nyomán 21 - a fiatalok körében csaknem ötven - százalékra ugrott a munkanélküliségi ráta, a növekedés lassul, és reális veszély, hogy az év hátralévő részében újra beköszönt a gazdasági visszaesés.

Nagy-Britannia: a világháború óta nem látott megszorítás

A gazdasági válság hatásainak enyhítése miatt példátlanul magasra szökő, 11 százalékos hiányt örökölt elődjétől a 2010-ben hivatalba lépett brit kormány. David Cameron miniszterelnök kabinetje a helyzet kezelésére 2015-ig, 110 milliárd fontos (körülbelül 34 ezer milliárd forint) egyenlegjavító programot dolgozott ki, ennek keretében csökkentik a szociális és jóléti kiadásokat, megszüntetnek 300 ezer közalkalmazotti állást, és adókat emelnek. Cameron szerint így lehet elérni, hogy Nagy-Britannia megtarthassa elsőrendű adósminősítését.

A kitűzött cél, hogy a minisztériumok által elkölthető pénz öt éven át folyamatosan csökkenjen - ilyen a Bloomberg hírügynökség szerint a második világháború óta nem volt az országban. A forgalmi adót már januárban megemelték 17,5 százalékról 20-ra, és megkurtították a rendőrség büzsdéjét. Ez utóbbi miatt a több városban kitört zavargások alatt számos bírálat érte a döntéshozókat.

A növekedési hatások miatt is sokan aggódnak. A Fathom Consulting nevű ismert brit gazdasági elemzőközpont azonban kimutatta, hogy bár a spórolás akár egy évre is visszavetheti a gazdaság lendületét, annak elmaradása még súlyosabb következményekkel járna: a Bank of England kénytelen lenne megemelni az alapkamatot, és a befektetők is magasabb kamatot kérnének az államnak nyújtott hitelekért.