Ma még várhatóan nem hoz döntést az Ab a nyugdíjpénztári ügyben

A délelőtt 9 órakor kezdődött ülés kora délután érhet véget, az [origo] úgy értesült, nagyobb az esélye annak, hogy az alkotmánybírók ma nem döntenek a nyugdíjpénztárban maradók állami nyugdíjra való jogosultságát megtiltó törvényi rész megsemmisítéséről. Pár nap múlva az Ab kiegészül négy új taggal, a testület felduzzasztása akár fordulatot is hozhat.

Nagyobb az esélye annak, hogy ma az Alkotmánybíróság nem hoz határozatot a magán-nyugdíjpénztári visszaléptetések ügyében - mondták az [origo]-nak az ügyet nyomon követő források.

Mint megírtuk, az Ab már tárgyalt egy határozattervezetet, amely kimondaná, hogy semmis az a törvényi rész, amely a nyugdíjpénztárakban maradóktól megvonja az állami nyugdíjra való jogosultságot. A határozatban azonban információink szerint nem tudtak megállapodni a pár héttel ezelőtti ülésen, azt át kellett dolgozni a ma 9 órakor kezdődött ülésre. Ezt vitatják meg most. Az ülésen nagy vita lehet, erre utal, hogy délután kettő órakor is tartott még az ülés.

Forrásaink annak adnak nagyobb sanszot, hogy ma sem jutnak dőlőre egymással az alkotmánybírák, de képlékeny a helyzet. A legközelebbi ülésen aztán csatlakozik a mostani 11 taghoz az a négy új alkotmánybíró, akiket a parlament a nyári rendkívüli ülésszakán választott meg. Forrásaink egyik része azt állította, annyira nagy a támogatottsága a mostani testületben annak, hogy a parlamenti törvény vonatkozó részét meg kell semmisíteni, hogy a testület felduzzasztása sem hoz ebben az ügyben változást, legfeljebb kicsit lelassíthatja a döntéshozatalt. Másik forrásunk szerint azonban a grémium kibővülése fordulatot is hozhat az ügyben.

Ha az Ab ki is mondaná, hogy semmis a szóban forgó törvény két pontja, az sem garantálná, hogy gyakorlati szempontból jelentősen változik a jelenlegi helyzet. Egyik forrásunk, aki a törvény két pontjának megsemmisítését tartja valószínűnek, azt magyarázta, hogy az Ab lényegében felszólítaná a döntésében a parlamentet, hogy alkosson az alkotmánynak megfelelő új törvényt, illetve korrigálja a részben hibás hatályos jogszabályt.

A parlament azonban azt is megtehetné, hogy csak lényegtelen módosításokkal fogadja el az új törvényt, esetleg egy újat alkot, de az továbbra is alkotmányellenes lesz; ami újra megtámadható az Alkotmánybíróságon. Másik, szintén a törvény szempontjából negatív döntésre számító forrásunk szerint utóbbi forgatókönyvnek akkor van értelme, ha annyira elhúzza a parlamenti többség az időt, hogy közben néhány alkotmánybíró mandátuma lejár, és a helyükre annyi, a döntést nem támogató tagot választ a parlament, hogy így többséget alkotnak a testületen belül, az Ab pedig egy lehetséges új felállásban nem fogja megsemmisíteni az új törvényt.