Miből csökkentheti Orbán Viktor az államadósságot?

2011.09.01. 9:15

A kormányfő az átvett nyugdíjpénztári vagyonból szeretne államadósságot csökkenteni, de könnyen lehet, hogy abból nem jön össze adósságleépítés a remélt nagyságban. Lehet, hogy megint az IMF pénzéhez nyúl az állam, és az önkormányzatokat menti meg, de az is lehet, hogy az EU-nak járó 2 milliárd euró visszaadását jelenti be a miniszterelnök.

Újabb, néhány százalékos államadósság-csökkentést jelent be a jövő héten Orbán Viktor, aminek a forrása ismét "a nyugdíjrendszer átszervezéséből felszabaduló pénz lesz" - ezt maga a kormányfő ismertette szerdán az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Arról nem szólt a miniszterelnök, hogy milyen úton csökken az államadósság a nyugdíjpénztári pénzből. Könnyen lehet azonban, hogy a nyugdíjvagyonból nem jön össze ekkora adósságcsökkentés, ezért elképzelhető, hogy az IMF pénzéhez nyúl a kormány, vagy egyszerűen csak bejelent egy már ismert, régóta napirenden levő lépést.

Az állam valamivel több mint 2800 milliárd forintnyi vagyont vett át azzal, hogy hárommillió pénztártag visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe. Ennek az összegnek közel a fele, 1340 milliárd forint már hozzájárult ahhoz, hogy csökkenjen az államadóság.

El lehet adni részvényeket

A nyugdíjpénztári vagyon fennmaradó része részvényből, befektetési jegyből és minimális összegű bankbetétből áll. Ha a kormány ezeket eladja, majd a befolyt pénzből állampapírokat vásárol vissza, tovább csökkenheti az államadóságot.

Az [origo] az állam finanszírozási ügyeire rálátó, kormányzati forrásból úgy értesült, hogy júniusban és júliusban már túladott némi külföldi részvényen és befektetési jegyen az állam, és így egy-két százmilliárd forintnyi bevételre tett szert.  Ez azonban messze nem elég a kormányfő által említett néhány százalékos adósságcsökkentésre. Egy százalékpontos adósságcsökkentés jelenleg 280 milliárd forintot jelent, márpedig ennél több pénz vélhetően nem folyt be az államhoz a nyár elején.

Az augusztus elején kipattant, azóta is tartó részvénypiaci árfolyamzuhanásban azonban kár lett volna folytatni az eladásokat, mert az árfolyamok a mélyben voltak. A következő napokban ugyan technikai akadálya nincs a további értékpapír-értékesítésnek, de a tőzsdék továbbra sem kapaszkodtak fel a nyár eleji szintekre.

IMF-hitel, önkormányzati adósságok

A néhány százalékpontos adósságcsökkentéshez ezért a nyugdíjvagyon mellett kellhetnek más források is.

Szóba jöhet a jegybanknál parkoló, a kormány rendelkezésére álló 1,2 milliárd eurónyi (330 milliárd forintnyi) fel nem használt IMF-EU-hitel. (Ilyen pénzből, 1,88 milliárd euróból vette meg a kormány júliusban a Mol-részvénycsomagot az orosz Szurgutnyeftyegaztól.) Ez is lehet a forrása annak, hogy állampapírt vásárol vissza a kormány, ekkor csökken az államadósság, igaz, az ország valutatartaléka is esik ezzel párhuzamosan, ami növeli Magyarország sérülékenységét.

A hitelkeretet a kormány felhasználhatja az önkormányzatok 160-180 milliárd forintra tehető svájcifrank-kötvényállományának átvállalására és visszafizetésére. Az sem zárható ki, hogy a kormány esetleg előrehoz jövő évben esedékes hiteltörlesztést az IMF vagy EU felé, aminek a forrása szintén lehet a jegybanknál parkoló pénz.

Olyan szcenárió is lehet, hogy a kormányfő azt jelenti be, hogy az EU-nak visszafizetünk kétmilliárd eurót a 2008 őszén az EU-tól és az IMF-től kapott hitelből. Ez nem újdonság, már 2008 őszén rögzítették, hogy 2011 novemberében elkezdjük visszatörleszteni a mentőcsomagot, az EU kapja az első, kétmilliárd eurós részletet. A miniszterelnök azonban kiállhat a nyilvánosság elé,  hogy a kormány elkezdi visszaadni Brüsszelnek a hitelt, és kétmilliárd euróval csökken is az államadósság. Az is elképzelhető, hogy a hiteltörlesztést a kormány előbbre hozza, és már szeptemberben megkezdi. Ez a pénz szintén rendelkezésre áll, mert a pénzt az Államadósság Kezelő Központ az év első felében már megszerezte, kötvényt bocsátott ki.

KAPCSOLÓDÓ CIKK