WikiLeaks: Tényleg az orosz állam állt a Szurgut mögött

2011.09.02. 10:13

A WikiLeaks által frissen kiszivárogtatott dokumentumok alapján az orosz kormány állt az ismeretlen tulajdonosi hátterű orosz energiaóriás, a Szurgutnyeftyegaz mögött. Ez a cég szerezte meg a Mol több mint ötödét még 2009-ben. Az is kiderül a táviratokból, hogy a Bajnai-kormány az EU-csatlakozás ügyével próbált nyomást gyakorolni Horvátországra a balkáni orosz befolyás növekedésének megnehezítése érdekében.

Amikor a Mol a Szurgutnyeftyegaz ellen harcol, nemcsak egy nagyvállalattal, hanem az orosz állammal is szembeszáll, ennek pedig olyan eszközök is rendelkezésére állnak, amelyek egy cégnek nem - ezt mondta Hernádi Zsolt Mol-vezérigazgatónak Igor Szecsin, orosz miniszterelnök-helyettes egy 2009 novemberi, a WikiLeaks által megszerzett amerikai diplomáciai távirat szerint. Az idézett táviratban az is szerepel, hogy a fenti figyelmeztetést Szecsin kiegészítette azzal: ha a Mol számára "kellemetlen a befektető kiléte", a Szurgutnyeftyegaz helyét "átveheti egy jobban megfelelő orosz vállalat".

Az amerikai külügyminiszter energiaügyi különmegbízottja, Richard Morningstar magyarországi látogatása után, a budapesti nagykövetségen íródott beszámolóban az áll, hogy a Rosznyefty energiaipari óriás igazgatótanácsának elnöki tisztét is betöltő Szecsin fenti közléséről Hernádi számolt be Morningstarnak, amikor kettejük tárgyalásán szóba került a Szurgutnyeftyegaz Mol-részesedése.

A Szurgutnyeftyegaz 2009 márciusában vette meg az osztrák OMV 21,2 százaléknyi Mol-részvényét, 1,4 milliárd euróért. A Mol vezetése ellenséges szándékúként értékelte a lépést, és sikerrel akadályozta meg, hogy az orosz cég szavazati jogot kapjon a társaság közgyűlésén - részben arra hivatkozva, hogy a Szurgutnyeftyegaz tulajdonosi szerkezete átláthatatlan. Két év elteltével, idén tavasszal a magyar kormány 1,88 milliárd euróért visszavásárolta a részvénycsomagot. (Itt olvashat összefoglalót a Szurgut-Mol történetről.)

Putyin vagy az orosz állam

Egy korábbi, 2009. áprilisi távirat idézi a moszkvai amerikai nagykövetség tájékoztatóját, mely szerint a Szurgutnyeftyegaz az egyik legtitokzatosabb vállalat Oroszországban, a táviratban is "pletykának" nevezett információk szerint azért, mert csaknem 40 százalékban személyesen Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök tulajdona, ily módon az elnök állítólagos tisztázatlan eredetű vagyonának fő forrása.

Mindez megerősíti azt a nemzetközi sajtóban elterjedt, de hivatalosan soha meg nem erősített értesülést, hogy a Szurgutnyeftyegaz átláthatatlan tulajdonosi szerkezete mögött az orosz állam vagy személyesen Putyin áll.

Forrás: AFP/Jana Lapikova
Putyin Igor Szecsinnel tárgyal

Kiderül a jelentésből az is, hogy Hernádit nemcsak a Mol-pakett sorsa szempontjából aggasztotta az orosz befolyás növekedése. Attól félt, hogy az oroszok a horvát kormánynak tett vonzó ajánlatok (alacsony gázárak, jövendő befektetések) révén megvetik a lábukat a Mol stratégiailag egyik legfontosabb piacán. Úgy gondolta, célpont lehet a Mol 47 százalékos tulajdonában álló INA 45 százalékos, valamint a horvátországi gázvezetékrendszert működtető Janaf  75 százalékos állami részesedése, mely az Adriára nyíló kaput is jelenti egyben - olvasható a táviratban.

Mesterházy szerint az OMV is az oroszoknak dolgozik

Ugyanebben a jelentésben szerepel Mesterházy Attilának, az MSZP akkori alelnökének (ma a párt elnöke) véleménye, melyet April Foley nagykövettel osztott meg. Mesterházy azt mondta, az OMV és a Szurgutnyeftyegaz közötti üzlet megerősíti azt a gyanút, hogy az OMV valójában orosz érdekeket igyekezett szolgálni, amikor megkísérelte a Mol felvásárlását. Mesterházy szerint ez utólag igazolja az akkori kormány erőfeszítéseit a felvásárlás megakadályozására (itt a lex Mol néven ismert törvényre gondolt).

Hernádi Zsolt a 2009. novemberi megbeszélés során azt is elmondta a dokumentum tanúsága szerint, hogy a horvát uniós csatlakozás egyik legfőbb támogatójának számító akkori magyar kormány már figyelmeztette a horvátokat: az orosz befolyás növekedése ronthatna a csatlakozásuk esélyein. A Mol-vezér egyúttal nyugtalanítónak nevezte, ha az EU stratégiai kérdés helyett továbbra is csupán üzleti ügyként tekint az oroszok horvátországi érdeklődésére.

A WikiLeaks-aktákban sok szó esik a Molról és más magyar vonatkozású energiaügyekről, ezekről hamarosan újabb cikkeket közöl az [origo].

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK