A kormánynál tiltakoznak a magyar brókercégek

Öt magyar befektetési szolgáltató a PSZÁF, a jegybank és a kormány közbenjárását kérte annak érdekében, hogy a Budapesti Értéktőzsde osztrák főtulajdonosa halassza el az új kereskedési rendszer, a Xetra bevezetését.

Rendkívüli ülést tart kedden a Budapesti Értéktőzsde, amelynek napirendjén szerepel a Xetra kereskedési rendszer bevezetése. Ezt a BÉT főtulajdonosa, a bécsi tőzsde javasolta. A javaslat szerint párhuzamosan megmaradna a BÉT jelenlegi rendszere a határidős piac és az állampapír-piaci kereskedés kiszolgálására. A cseréről már régóta folyik a vita a tőzsde tulajdonosai és a piaci szereplők között.

A Budapesti Értéktőzsde forgalmának forgalmának 47 százalékát adó öt tőkepiaci szereplő (a Buda-Cash Brókerház, Concorde Értékpapír, az Equilor., Erste Befektetési Zrt. és az ING Bank magyarországi fióktelepe) úgy véli, hogy az új rendszer bevezetése jelenleg nem időszerű, az veszélybe sodorná a magyar tőkepiac 20 éves eredményeit. Ezért a PSZÁF és az MNB elnökéhez, valamint a nemzetgazdasági miniszterhez intézett levelükkel azt szeretnék elérni, hogy a döntést halasszák el idén december 31-ig.

A brókercégek szerint a két rendszer párhuzamos üzemeltetése felesleges többletterhet jelent a befektetési szolgáltatóknak, amelyeket amúgy is sújt a pénzügyi válság. Álláspontjuk szerint az intézkedéssel magyarországi munkahelyek is veszélybe kerülnek, mert lehetővé tenné, hogy - mint írják -, a "hazai piacot külföldi cégek lepjék el".

A befektetési szolgáltatók további érve az, hogy jelenleg zajlik a világ legnagyobb tőzsdei fúziója, a Deutsche Börse és a NYSE-Euronext egyesülése, mely meghatározó lesz az európai és a régiós börzékre is. Az egyesülés után derül ki ugyanis, hogy mely kereskedési rendszert használják majd a jövőben, így célszerűnek tartanák megvárni a fúzió végét.

Közös közleményükben arról is írnak, hogy a kereskedési rendszerek párhuzamos üzemeltetése a bécsi tőzsde érdekei mellett a külföldi, már a XETRA-rendszert használó szereplők érdekeit szolgálja. "A külföldi szereplők számára ezáltal lehetővé válna, hogy beruházások nélkül, közvetlenül csatlakozzanak a magyar tőzsdéhez" - írják.