Jövőre még kisebb növekedéssel számol a gazdasági minisztérium

Az ideinél is lassabban, 1,7 százalékkal nőhet a gazdaság 2012-ben, ezzel számol a gazdasági minisztérium az [origo] információi szerint. Áprilisban a tárca még 3,6 százalékos jövő évi növekedést sem tartott elképzelhetetlennek. A rosszabb gazdasági helyzet 120-150 milliárdos költségvetési kiigazítást igényel, de ehhez már most hozzálát a kormány.

Igazodunk a valósághoz - ezt mondta augusztus közepén Orbán Viktor kormányfő a csalódást keltő, a gazdasági növekedés eltűnéséről árulkodó második negyedéves GDP-adat megjelenése után tartott sajtótájékoztatón.

A kormány szinte lefelezte a jövő évi gazdasági bővülés ütemére tett becslését, és arra alapozza a jövő évi költségvetést - értesült az [origo] kormányzati forrásoktól.

Feleakkora sem lesz a növekedés, mint remélték

A költségvetés összeállításáért és a makrogazdasági pálya elkészítéséért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) az elmúlt hetekben több számítás is készült az idei és a jövő évi gazdasági mutatószámokról. Kormányzati forrásokból származó információnk szerint a kormány ülésére egy olyan, úgynevezett makropályát vitt be az NGM, amely idén 1,8, jövőre pedig 1,7 százalékos gazdasági növekedéssel számol.

A konvergenciaprogramban (10. számozott oldal) egy konzervatív és egy dinamikus gazdasági pályát rajzolt fel még április közepén a kormány. A két pályában idénre vonatkozóan alig volt eltérés (3,1, illetve 3,2 százalékos GDP-növekedés), de jövőre a pesszimistább pálya 3, az optimistább már 3,6 százalékos bővülést várt.

Az új makropálya azt jelenti, hogy az NGM leszámol a korábbi növekedési tervekkel: a felét sem éri el a jövő évre becsült bővülési ütem a dinamikus pályában feltüntetettnek, és jócskán alulmúlja az eddigi borúlátóbbnak vélt pálya adatát is.

Az, hogy idén 2 százalék alatti vagy ahhoz közeli GDP-növekedés várható, nem meglepő, Orbán Viktor miniszterelnök is ezt a számot említette az elmúlt hetekben. Az igazi újdonság a jövő évi, a gazdaság lassulását feltételező szám.

120-150 milliárdos kiigazítás kell

A 3 helyett 1,7 százalékos növekedés azt jelenti, hogy a Széll Kálmán-terven, illetve az azt megfejelő konvergenciaprogramon túl újabb költségvetési kiigazítást kell végrehajtania a kormánynak ahhoz, hogy tartsa a 2,5 százalékos GDP-arányos jövő évi hiánycélját. Az 1,3 százalékponttal alacsonyabb növekedés durván a GDP 0,4-0,5 százalékát elérő egyenlegromlást okoz, vagyis ekkora, forintban mérve 120-150 milliárd forintos kiigazítást igényel.

Ennek a lyuknak a befoltozásához már a napokban hozzáfog a kormány. A kormányfő ugyan az idei, a szintén rosszabb gazdasági kilátások miatti egyenlegromlás ellensúlyozásaként kommunikálja a 80-100 milliárd forintos kiigazítást (amit részben a jövedéki adó és a szerencsejáték-adó emelésével, illetve halasztható kiadások későbbre csúsztatásával oldana meg), de ezek a lépések igazából jövőre fejtik ki hatásukat, és megoldják a jövő évi extra költségvetési probléma jelentős részét.

A jóval 2 százalék alatti növekedési prognózis még alatta is marad a piaci elemzői várakozásoknak. A Reuters rendszeres havi felmérésében részt vevő elemzők augusztus közepén úgy látták, hogy jövőre 2,4 százalékos GDP-bővülés jöhet. A konzervatív pályára alapozott költségvetés hozzájárul ahhoz, hogy mérséklődjenek a jövő évi deficitcél elérését övező kockázatok.