A Fidesz lehetővé tenné a frankhitelek végtörlesztését 180 forintos árfolyamon

A devizahitelesek adósságának rögzített árfolyamon történő, egyösszegű végtörlesztését javasolja a kormánynak a Fidesz - jelentette be Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője pénteken. A Fidesz javaslata szerint a svájci frankot 180, az eurót 250 forintos árfolyamon törleszthetnék a hitelesek, és az átváltás teljes költségét a bankoknak kell viselniük. A Bankszövetség egyelőre nem kommentálja a javaslatot.

Lázár bejelentése után zuhanásba kezdett az OTP árfolyama
A forint lejtőre került a fideszes javaslat ismertetése után

A svájci frankot 180, az eurót 250 forintos árfolyamon végtörleszthetnék a devizahitelesek, ezt javasolja a Fidesz frakciója a kormánynak - jelentette be Hajdúszoboszlón Lázár János frakcióvezető a kománypártok szerda este óta tartó frakcióülésének szünetében. A tranzakció teljes költségét a bankoknak kellene viselniük - tette hozzá a frakcióvezető.

A mai árfolyamnál az ügyfelek szempontjából lényegesen barátibb árfolyamon való végtörlesztést vagy meglevő megtakarításból, vagy úgy lehetne kivitelezni, hogy az ügyfél forinthitelt vesz fel és abból fizeti ki a frank-, euró- vagy jenhitelét. A kormány vasárnap dönt a javaslatról, és ha elfogadja azt, a végtörlesztési lehetőséget három hónapig az eddig felmondott szerződésekre is megnyitják - tette hozzá Lázár János.

Számos nyitott kérdés

A javaslatnak több olyan pontja van, amelyeket Lázár nem tisztázott a sajtótájékoztatón, pedig lényegesek a végeredmény szempontjából. Nem világos például, hogy mennyi ideig lesz nyitva a nyomott árfolyamon való végtörlesztés lehetősége. Az is kérdéses, hogy a bankok megtagadhatják-e a forinthitelt felvenni akaró ügyfelüknek a hitelnyújtást. Ha ugyanis a bankok nem blokkolhatják a forinthitel-felvételt, akkor könnyen elképzelhető, hogy az 1,25 millió deviza-lakáshiteles nagy része ki akarja váltani a frankhitelét a kedvezőbb árfolyamon.

A devizahiteleseknek vélhetően kisebb része rendelkezik akkora megtakarítással, hogy abból törlessze a hitelét. A többségnek forinthitelt kellene felvennie, ha élni akar az egyelőre még csak a kormánypárti frakciók által javasolt lehetőséggel. A frankhiteleknél a törlesztőrészlet egy hete nagyjából olyan magasan volt, mint egy forinthitelnél (a frank 240-250 forintot ért egy hete), ezt a kormányfő is említette a múlt héten, vagyis a forinthitel terhe nem volt nagyobb a frankhitel terhénél.

A svájci jegybank azonban kedden rögzítette a frank euróval szembeni árfolyamát, ami azt jelenti közgazdászok szerint, hogy a következő néhány évben 220-230 forintos sávban ingadozhat a frank. Ekkor a forinthitel törlesztőrészlete már meghaladja a frankhitel törlesztőrészletét, de nem lényeges a különbség, aki pedig szeretne szabadulni az árfolyamváltozás kockázatától, az vélhetően letudja frankhitelét és forintkölcsönre váltja. A 180 forinton történő frankbeszámítás pedig még vonzóbbá teszi a most felkínált lehetőséget.

Az sem látható még, hogy a bankok nem emelik-e az egekbe a forinthitelek kamatát, hogy meggátolják a devizahitelek megszüntetését. Ha így lesz, akkor az ügyfelek vélhetően nem igénylik majd tömegesen a forinthitelt, de ha az állam egy kamattámogatást indít, akkor azzal a terhek egy részét a banki ügyfelek válláról szétteríti az adófizetők között.

Mennyi lenne a törlesztő?

Első ránézésre a svájci frank alapú hitelt felvevőknek szinte biztosan megérné, ha a teljes tartozásukat 180 forintos árfolyamon forintra váltanák.

Egy 100 ezer svájci frankos, 25 éves futamidejű lakáshitel 230 forintos árfolyammal számolva 23 millió forintnak felel meg, és a havi törlesztése körülbelül 180 ezer forint. Ha a 100 ezer svájci frankos tartozást 180 forintos árfolyamon törlesztheti az ügyfél, akkor 18 millió forintot kell előteremtenie. Ekkora összegű forinthitel havi törlesztése nagyjából 170 ezer forint lenne, vagyis kicsit kedvezőbb, mint az eredeti hitelé volt, ráadásul a továbbiakban mentes az árfolyamkockázattól.

Az euróban eladósodottak esetében már nem biztos, hogy annyira vonzó az egyszeri, 250 forintos árfolyamon történő végtörlesztés. A piaci árfolyam és a rögzített közötti különbség itt nem olyan nagy mértékű, a forint- és az euró hitelkamatokban viszont nagy az előnye az euróhitelekének.

"Remélem, csak rossz tréfa"

Fenyvesi Csaba, a KPMG igazgatóhelyettese szerint a legnagyobb kérdés az, hogy azt a veszteséget, amely a rögzített és a piaci árfolyam közötti különbségből adódik, ki viseli. Amennyiben azt a bankoknak kellene lenyelniük, az óriási pofon a bankszektornak. A legtöbb banknál már most is magas a nem teljesítő hitelek aránya, és ettől az átváltástól a rossz hiteleken keletkezett eddigi veszteséget azonnal realizálnák a bankok. "A nagy likviditással rendelkező bankok ezt elbírhatják, de akár többen is lehetnek, amelyek nem" - tette hozzá Fenyvesi, aki szerint mindez arra az esetre igaz, ha a most bejelentett javaslat szó szerint így valósul meg. Szerinte ugyanakkor ez még finomodhat, és a koncepció valamilyen módon tekintettel lesz a pénzügyi szektor stabilitására is.

Remélem, hogy ez amit ma hallottunk, csak egy rossz tréfa - kommentálta a bejelentést Orbán Gábor, az Aegon kötvényüzletág-vezetője. Az elemző szerint a részletek ismeretének hiányában nagyon kockázatosnak tűnik a javaslat. "A bankok tőkehelyzete nagyon megsínylené a terv keresztülvitelét, és az ország devizatartaléka is vészesen alacsony szintre esne" - tette hozzá.

A részleteket a bankok szakmai szervezete sem ismeri. A Magyar Bankszövetséggel nem konzultált erről a Fidesz-KDNP, a bankszövetség a javaslatot elnöksége állásfoglalása után kommentálja - mondta Müller János, a szervezet vezető tanácsadója Lázár bejelentése után.

"A bankok ne rinyaljának"

Az ugyanakkor biztosnak tűnik, hogy a bankrendszer megsínylené a kormánypártok ötletét. Bár Lázár tájékoztatójából nem teljesen egyértelmű, hogy a kormánypártok milyen költségeket hárítanának át a bankokra, ha a mostaninál jóval kisebb árfolyamon történő törlesztésnél a két árfolyam közötti különbséget a bankok nyelik le, ez akár százmilliárd forintnál is lényegesen nagyobb veszteséget okozhat a bankrendszernek. A bankok már most sem hiteleznek, a lakossági és a vállalati hitelállomány évek óta épül le, egy ilyen lépés pedig még inkább elveszi a kedvüket a hitelezéstől.

A frakcióülés péntek hajnali vitájában született döntésről az ülés egy részt vevője [origo]-nak azt mondta: több aggály felmerült a megoldással kapcsolatban, volt, aki a bankrendszer bedőlését jósolta, a többség azonban amellett érvelt, hogy "a bankok ne rinyáljanak", mert a könnyen hozzáférhetővé tett devizahitelekel az ő rossz termékük és haszonhajhász hozzáállásuk juttatta bajba az embereket, így most "egyék meg amit főztek".

A vitában azt is elhangzott, hogy a pénzintézeteknek nem feltétlenül rossz az intézkedés. A 180 forintos árfolyamot egyrészt ők javasolták, amikor még a frankhitelek forinta váltásával képzelte a kormány a devizahitelesek megmentését, másrészt - ahogy egy képviselő fogalmazott - a bankoknak az is rossz, ha az emberek tömegesen nem tudják fizetni a hiteleiket, az új konstrukcióval legalább kapnak esélyt, hogy a forintalapú hitelkihelyezésekhez kapcsolódóan valamit faragjanak a veszteségeikből.

Az intézkedést aggályosnak tartók érveit, miszerint a lépés bedöntheti a pénzintézeteket, többen azzal szerelték le, hogy "a bankadó bevezetésekor is ezt jósolták, mégsem ment csődbe egyetlen bank sem".