Matolcsy: Magyarország újra kockázatos helyzetbe került

Az eurózóna válsága következtében Magyarországnak további intézkedésekre van szüksége, hogy újonnan kialakult kockázatosságát kezelni tudja - erről beszélt Matolcsy György gazdasági miniszter hétfőn a parlament gazdasági bizottsága előtt. A miniszter a devizahitel-problémáról azt mondta, annak kialakulásáért az előző kormányok és az MNB is felelős, szerinte három intézkedéssel megelőzhető lett volna a baj. Matolcsy szerint az IMF megpróbálta megakadályozni a bankadó bevezetését, és ma is visszavonatná, ha tudná.

Magyarország újból az egyik legkockázatosabb helyzetbe került a térségben, mert az eurózóna új válsága magas és kedvezőtlen szerkezetű államadósság mellett érte el az országot - közölte Matolcsy György gazdasági miniszter a parlament gazdasági és informatikai bizottságának hétfői ülésén.

A miniszter kijelentette, a kormány tudatában van a válságnak, és válaszol arra. E válaszok közé sorolta, hogy a kormány folytatja a Széll Kálmán-tervet, az idei költségvetés egyenlegét százmilliárd forintos intézkedéscsomaggal javítja, és a jövő évi GDP-arányos államháztartási hiányt 2,5 százalékra csökkenti.

Matolcsy szerint a "hatékony és szokatlan gazdaságpolitika" következtében Magyarország kikerült az unió közvetlen válsághelyzetéből, de az elmúlt hat hétben kiderült, hogy itt van az eurózóna új pénzügyi válsága, amelyről nem tudni, hogy erőteljesebb, fenyegetőbb, kockázatosabb lesz-e, mint az előző, de erre is sok jel mutat.

Orbán Viktor miniszterelnök - szóvivőjének vasárnapi közlése szerint - "az euróválság magyarországi hatásainak kivédését és a legnehezebb helyzetben lévő családoknak szóló megoldásokat tartalmazó akciótervet" jelent be a parlament hétfői ülésén. Az akciótervben a devizahiteleseknek nyújtandó segítség is szerepel majd.

Az [origo] a múlt héten úgy értesült, hogy a gazdasági minisztérium jövőre már csak 1,7 százalékos GDP-növekedéssel számol, ezért százmilliárdos nagyságrendű kiigazító intézkedésekre van szükség, hogy tartani lehessen a jövő évi hiánycélt. Áprilisban a tárca még 3,6 százalékos jövő évi növekedést sem tartott elképzelhetetlennek.

"Hibázott a jegybank"

Matolcsy György szerint a korábbi pénzügyminiszterek és a jegybank is hibázott, amikor 2003 után, a devizahitelek elterjedésekor nem tettek meg három kötelező gazdaságpolitikai védelmi intézkedést.

A tárcavezető egy képviselő kérdésére válaszolva azt mondta: be kellett volna vezetni, hogy az MNB valutatartalékának szerkezete kövesse a devizahitelesek euró- és svájcifrank-kölcsöneinek arányát - ha több azokban a frank, akkor ebből a fizetőeszközből a jegybanknak is többet kellett volna tartalékolnia, és akkor képes lenne ma beavatkozni.

Matolcsy György közölte: a pénzügyminiszternek céltartalékot kellett volna képeztetnie a bankokkal, ha devizában hiteleznek. Harmadik védelmi intézkedésként mindenkivel, aki devizában vett fel hitelt, árfolyam-biztosítást kellett volna köttetni - magyarázta.

A jegybankok bizonyos korlátok között képesek befolyásolni a devizaárfolyamokat azzal, hogy tartalékaikból nagyobb mennyiséget felszabadítva vásárlóként jelennek meg a piacon. A svájci központi bank sokáig így próbálta gyengíteni a frankot a svájci gazdaság érdekében, és nem hivatalos információk szerint az MNB is rendszeresen él ezzel az eszközzel.

Céltartalékot alapesetben a várható veszteségek vagy kétes (jó eséllyel nem teljesülő) követelések után kell képezniük a bankoknak, az adózás előtti eredményük terhére. Az árfolyam-biztosítás eddigi is létező, de önkéntesen választható termék volt, ezért kevesen éltek vele, hiszen megdrágította a hitelfelvételt.

"Az IMF visszavonatná a bankadót, ha tehetné"

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemcsak nem értett egyet a bankadóval, a magánnyugdíj-pénztári rendszer reformjával és a krízisadóval, de mindent megtett nyíltan és a kulisszák mögött azért, hogy a magyar kormány ne hozza meg az ezekről szóló döntéseket, illetve vonja vissza azokat - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter hétfőn a parlament gazdasági és informatikai bizottságának ülésén. A miniszter szerint az IMF visszavonatná a három intézkedést, ha tehetné.

Matolcsy szerint a szervezet egy-egy kedvező véleménye Magyarországról annak köszönhető, hogy belátta, az ország nem jelent olyan jellegű kockázatot, mint Görögország, Portugália, Írország, Spanyolország vagy Olaszország. Ugyanakkor "egy dicséretre 20-25 víz alatti rúgás jut", minden hasonló jellegű magyar döntést "megpróbáltak megtorpedózni és visszafordítani, meggátolni a fertőzést, hiszen mindig azt mondták, hogy ha ti bankadót vezettek be, mindenki be fogja vezetni, tizenketten bevezették, ha ti a nyugdíjpénztárt megreformáljátok, mindenki utánatok megy".

Európában Svédország volt az első, amely bankadót vezetett be, még 2009 decemberében. Azóta más államok is így tettek, de a pénzintézetekre kivetett teher szinte mindenütt több szempontból is eltér a magyarországi adónemtől. Nem sújtja a biztosítókat, mértéke a hazainál általában jóval kisebb, és a befolyó bevételeket a költségvetés lyukainak betömése helyett egy olyan alap feltöltésére használják, amely megkímélheti az államot az esetleges későbbi bankválságok kezelésének költségétől. Az IMF általánosságban nem utasítja el a bankadót, 2010-ben a G20-ak felkérésére több lehetséges verziót kidolgozott rá.