Fellegi: Vége a garantált profit idejének

Orbán Viktor miniszterelnök, Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter
Vágólapra másolva!
A kormány elkötelezett amellett, hogy újraossza a terheket, kockázatokat és veszteségeket, ennek a politikának a része a devizahitelek végtörlesztéséről szóló hétfői bejelentés is - mondta Fellegi Tamás fejlesztési miniszter kedden üzletemberek előtt. Fellegi szerint a kormány forró ősz és hosszú, szenvedélyes viták előtt áll.
Vágólapra másolva!

"Legutóbb a válságadók bejelentése utáni napon voltam itt, most pedig a devizahitelek végtörlesztési lehetőségének bejelentése után egy nappal, úgyhogy többet ne hívjanak meg" - ezzel a derültséget keltő mondattal kezdte előadását Fellegi Tamás fejlesztési miniszter az Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara (AmCham) kedd esti fórumán.

Fellegi "Erős állam és növekvő állami tulajdon a fokozott gazdasági szuverenitásért" című előadásának jelentős részében a kormány említett döntéséről beszélt: arról, amellyel a kabinet megteremtenené a devizaalapú jelzáloghitelek forintban, 180 forintos svájcifrankalapon történő végtörlesztésének lehetőségét. "Megértem, hogy az érintett bankoknak és részvényeseiknek ez nagyon kellemetlen, de a garantált profit idejének vége" - jelentette ki.

A miniszter azzal magyarázta a hazai bankok és a külföldi elemzők által megütközéssel fogadott elképzelést, hogy az elmúlt évtizedekben Magyarországon a terheket és a kockázatokat rendre a lakosság és az állam viselte, és a kormány ebben a tekintetben is meg akarja újítani a gondolkodást. Példaként említette, hogy az Orbán-kormány az elmúlt években kötött PPP-szerződések felülvizsgálata során egyet sem talált, amelyben a kockázatot megosztották volna az állam és a magánszféra között.

"Ez a kormányzat elkötelezett a terhek, kockázatok és veszteségek újraosztása mellett" - jelentette ki Fellegi Tamás. Hozzátette, nem a pénzügyi szektor vagy egyes vállalatok megbüntetése a cél, "ilyet csak idióták tennének", de a végtörlesztés lehetővé tétele ennak a folyamatnak a része: meg kell osztani a kockázatot és a terhet. "A bankadó és a válságadók is ennek szellemében születtek, nem csak a költségvetés konszolidálása érdekében" - jegyezte meg.

Fellegi azt is mondta, a kormány elismeri, hogy sok intézkedése vitatható, ez is közéjük tartozik, de ragaszkodik hozzá, hogy az alapelvet nem adhatja fel. "Nyitottak vagyunk a dialógusra és a vitákra, de bizonyos kérdéseket nem vitathatunk meg, mert ha megtennénk, sohasem vezetnénk be olyan intézkedéseket, mint a bankadó" - mondta Fellegi, hozzátéve, hogy óriási nyomás nehezedik a kormányra és személy szerint annak egyes tagjaira olyan cégek részéről, amelyek érdekei sérülnek.

A tárcavezető szerint "forró ősz, hosszú, szenvedélyes viták" előtt áll a kormány, mivel erre az időszakra 26 sarkalatos (kétharmados támogatást igénylő) törvény elfogadását tűzte ki, melyek "hosszú távra szólnak". Úgy vélte, a kormányt sokan megpróbálják majd eltéríteni a szándékaitól, de a kabinet nem hajlandó feladni a politikáját és a kitűzött céljait.

Az államadósság-csökkentés politikájáról sem mond le a kormány, amikor pénzügyileg lehetséges lesz, tovább fogja mérsékelni az államadósság mértékét - mondta Fellegi. "Elkötelezettek vagyunk egy pénzügyi stabilitási törvény megalkotása mellett, hogy többé ne adósodhasson el újra az ország. A következő kormányok keze ebben a tekintetben meg lesz kötve" - közölte.

Fellegi elismerte, hogy a második negyedéves növekedési adat "csalódást keltő" volt, de azt mondta, az utóbbi négy negyedév adatai összességében azt mutatják, hogy Magyarország egyre közelebb kerül az EU átlagához, ami szerinte "óvatos derűlátásra" ad okot. Ugyancsak biztatónak nevezte, hogy a külkereskedelmi mérleg idei többlete várhatóan példátlanul nagy lesz. Azt sem tagadta, hogy az adórendszer átalakításával a lakosságnál hagyott ötszázmilliárd forint "sajnos nem jelent még meg a gazdaságban", de azt mondta, remélhetőleg ez később változni fog, és a hazai fogyasztás a gazdasági növekedés motorja lehet.

A Mol-részvénycsomag visszavásárlásáról azt mondta, "fel lehet tenni a kérdést, hogy pénzügyileg okos döntés volt-e megvenni a pakettet", de a kormánynak egészen más a megközelítése: az alapvető cél az, hogy idegen országok kormányai ne rendelkezzenek befolyással magyar stratégiai ágazatokban érdekelt cégek fölött (a Mol 21 százalékos tulajdonosa az orosz Szurgutnyeftyegaz volt, mely mögött, mint az a WikiLeaks-iratokból kiderült, maga az orosz állam állt).

Fellegi megnyugtatta a jelenlévőket, hogy a gazdasági nyitás kelet - Kína, illetve Oroszország - felé nem jelenti azt, hogy "hátat fordítanánk" a Nyugatnak, a jó kapcsolatainkat továbbra is fenn akarjuk tartani. A kínai kapcsolatot ugyanakkor nagyon ígéretesnek nevezte "Folytatjuk a gazdasági szuverenitás visszaszerzését, de a külföldi vállalatokat szövetségesnek tekintjük" - jelentette ki.