A "nyugdíjas-infláció" emelkedett a legnagyobb mértékben augusztusban

infláció, inflációs, vásárlás, üzlet, bolt, áruház, áremelés, ár, vásárló, vevő
Vágólapra másolva!
Augusztusban olcsóbbak lettek az élelmiszerek, elsősorban az idényáras termékeknek köszönhetően, az üzemanyagok azonban drágultak. Éves szinten a liszt és a cukor ára nőtt a legjelentősebben.
Vágólapra másolva!

Augusztusban éves összevetésben 3,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, júliushoz képest azonban 0,1 százalékkal csökkentek - közölte kedden reggel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ez valamivel meghaladja az elemzői várakozásokat, a Napi Gazdaság által megkérdezett elemzők ugyanis 3,4 százalékos ütemre számítottak.

A KSH jelentése szerint a változékony élelmiszer- és energiaárak nélkül számított, úgynevezett maginfláció 3,1 százalékos volt augusztusban, havi szinten 0,2 százalékkal emelkedett. A "nyugdíjas-infláció", amely a nyugdíjasok által vásárolt termékek és szolgáltatások árváltozását mutatja, 4 százalékkal emelkedett éves szinten, vagyis meghaladta a fő adatot. Az augusztusi adat az infláció gyorsulását jelzi, mert júliusban éves összevetésben 3,1 százalékkal emelkedett az árindex, a nyugdíjas-infláció pedig 3,4 százalékos volt.

Dráguló üzemanyagok, olcsóbb élelmiszerek

A különböző termékcsoportok közül júliushoz viszonyítva az élelmiszerek árai 1,1 százalékkal csökkentek, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 11,6 százalékos árcsökkenése és a többi élelmiszer 0,2 százalékos átlagos árnövekedése eredményeként. A főcsoportok közül az egyéb cikkek árai emelkedtek a legnagyobb mértékben, 0,8 százalékkal, ezen belül a járműüzemanyagok ára 2,4 százalékkal nőtt. Az üzemanyagárak növekedése várható volt, mert a júliusi inflációs adat közlésekor a KSH közölte, hogy az üzemanyagárak július második felében emelkedtek, s ez majd az augusztusi inflációban jelentkezhet az adatzárás huszadikai dátuma miatt. Emelkedtek a szeszes italok, dohányáruk árai is, 0,5 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkekért 0,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni az előző hónaphoz képest.

Éves szinten az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 6,3 százalékkal emelkedtek, a termékcsoporton belül jelentősen - közel 60 százalékkal - nőtt a liszt ára, a cukor 46,3, az étolaj 28, a péksütemények 16,6, a kávé 16,3, a kenyér 13,8, a tej 13,2 és a sajt 10,2 százalékkal drágult. 2010 augusztusához képest az egyéb cikkek ára 5,6 százalékkal emelkedett, ezen belül a járműüzemanyagok 13,6 százalékkal drágultak.

Nyáron a jegybank elérhetőnek látta az inflációs célt

A Magyar Nemzeti Bank a nyáron publikált inflációs jelentésében azzal számolt, hogy a magas nyersanyagárak miatt az idén 4 százalék körül lehet az infláció. A jegybanki elemzésben szereplő prognózis szerint a globális költségnyomás fokozatos csökkenése várható, és a költségsokkok kifutása miatt mérséklődhet az infláció. A jelentés a gyenge belföldi kereslet és a laza munkaerőpiac ár- és bérleszorító hatását az inflációt visszafogó hatásként említette. Az utóbbiak miatt a jegybanki elemzés szerint a jelenleg 6 százalékos kamatszint mellett a jövő év végére elérhető a 3 százalékos (plusz/mínusz 0,5 százalékos) középtávú inflációs cél. A jegybank szerint a tavalyi 4,9 százalék után az idén 3,9, jövőre pedig 3,6 százalékos lehet az infláció, a maginfláció pedig a 2010-es 3 százalékról 2,8 százalékra mérséklődhet az idén, és jövőre is azonos mértékű ütemmel lehet számolni.

A Reuters hírügynökség rendszeres havi felmérése szerint augusztusban a megkérdezett elemzők a júliusi 3,1 százalékos infláció után tovább csökkentették a 2011-re vonatkozó prognózisaikat, decemberre 3,35 százalékos inflációval számolnak az előző hónapban közölt 3,5 százalék után, míg 2011 egészére a korábbi 4 százalékkal szemben 3,8 százalékos inflációval számolnak. A jövő év végére továbbra is 3 százalékos inflációt várnak az elemzők, 2012-re átlagosan 3,2 százalék a konszenzus, ez megegyezik az előző hónapban közölttel. A Reuters-felmérés szerint a második negyedéves 1,5 százalékos éves növekedést mutató GDP-adat után az elemzők 0,8 százalékponttal, 2,0 százalékra vitték le az idei előrejelzésüket, és az elemzők visszavettek a jövő évi GDP-előrejelzésből is, a korábbi 3 százalékkal szemben 2,4 százalékos bővülést valószínűsítenek.