Schmitt Pál levélben magyarázza, miért írta alá a végtörlesztésről szóló törvényt

A nyílt levél szerint Schmitt Pál köztársasági elnök alapos mérlegelés után arra jutott, hogy a bankokat sújtó esetleges hátrányok nem haladják meg azt a mértéket, amelyet a közös kockázat- és teherviselés jegyében el kell tűrniük.

Nyílt levélben tájékoztatta a köztársasági elnök a Magyar Bankszövetséget arról, hogy miért írta alá az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényt. Levelében hangsúlyozza, hogy a törvényt alapos mérlegelés és megfontolás után írta alá. Korábban a Magyar Bankszövetség levélben arra kérte a köztársasági elnököt: küldje meg a jogszabályt aláírás előtti véleményezésre az Alkotmánybíróságnak.

A válaszlevelében az államfő így ír: "meggyőződéssel vallom, hogy a jogalkotónak elodázhatatlanul fel kellett lépnie, mert az egyensúly megbomlott, és emberek százezreit fenyegette az otthon elvesztésének réme. Az ilyenkor alkalmazott eszközök az adott pillanatban mindig sértenek valakit, és soha nem lehetnek mindenki számára minden szempontból megfelelőek."

Schmitt szerint a  törvény aláírásakor azt kellett mérlegelnie, hogy az intézkedés nyomán a bankoknál jelentkező esetleges hátrányok arányban állnak-e a célzott és elérhető össztársadalmi hatásokkal. "Arra a megállapításra jutottam, hogy a veszély igen nagy, a bankokat sújtó esetleges hátrányok pedig nem haladják meg azt a mértéket, amelyet a pénzintézeteknek a közös kockázat- és teherviselés jegyében el kell tűrniük" - írja.

Az államfő arról is írt, hogy hiszi, a bankok sem a veszélybe sodródott társadalmi rétegek végérvényes leszakadásában, hanem az egyensúly mielőbbi helyreállításában érdekeltek. Mint írja, meggyőződése, hogy a bevezetett intézkedések mindannyiunk közös, hosszú távú érdekeit szolgálják. Majd hozzátette: "megértő és támogató hozzáállásukat a biztonság helyreállításában való példás szerepvállalásként értékelném".

A Magyar Bankszövetség álláspontja szerint jóval nagyobb azoknak a száma, akiket a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés negatív hatásai érinthetnek, mint azoké, akik ennek előnyeiből részesülnek, továbbá jelentős makrogazdasági, rendszerstabilitási és növekedési kockázatai vannak.

A bankszövetség korábban kifejtette: az intézkedés mind az adósok, mind a hitelezők számára veszélyezteti a kiszámíthatóságot és a jogbiztonságot.  A Magyar Bankszövetség korábban azt is bejelentette, hogy a rögzített árfolyamon történő végtörlesztésről szóló törvény kihirdetését követően a bankok az Alkotmánybírósághoz, valamint az Európai Unió illetékes intézményeihez fordulnak.