Nem növelte a szeptemberi inflációt a gyenge forint

Az elemzői várakozásoknál alacsonyabb, az augusztusi adattal pontosan egyező mértékű volt az infláció szeptemberben. Az elemzők az elmúlt időszak gyenge forintárfolyama miatt számítottak a fogyasztói árak megugrására.

Szeptemberben a fogyasztói árak 3,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, augusztushoz képest pedig 0,1 százalékkal csökkentek az árak - közölte kedden reggel a Központi Statisztikai Hivatal. Az adatok pontosan megegyeznek az augusztusi 3,6 százalékos inflációval.

Az idén az első kilenc hónapban átlagosan 3,9 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. A maginfláció szeptemberben az augusztusival egyezően 0,1 százalék volt, 12 havi összehasonlításban 3,0 százalékkal emelkedett az augusztusi 3,1 százalék után. A nyugdíjas fogyasztó kosárra számított 12 havi árindex 3,9 százalék volt, az egyhavi 0,1 százalékkal csökkent. Tavaly szeptemberben 0,1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak és 3,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.

Nem hatott a gyenge forint

A londoni elemzők 3,8 százalékos inflációt jósoltak szeptemberre, mert arra számítottak, hogy a forint gyengülése az importtermékeken keresztül feljebb nyomja az árindexet. A 3,7 százalékos szeptemberi inflációt váró BNP Paribas francia nagybank szakértői szerint a forintgyengülés hatását azonban ellentételezte az "összeomló" hazai kereslet, a most közölt tényadatok ezt a forgatókönyet látszanak alátámasztani. 

A forintgyengülés inflációs kockázatairól egyébként a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a szeptember végén publikált inflációs jelentésében azt írta, hogy a romló gazdasági kilátások a kockázatkerülés felerősödéséhez és ezen keresztül a hazai eszközök kockázati prémiumának növekedéséhez vezethetnek, ami a forint árfolyamának leértékelődésével és így az importált termékek áremelkedésén keresztül erősebb inflációs nyomással járhat. A külső konjunktúra lassulása önmagában alacsonyabb, az árfolyamgyengülés inflációs hatása magasabb kamatpályát tenne indokolttá. A jegybanki tanulmány szerint, ha Magyarország kockázati prémiuma emelkedne a jövőben, akkor a magasabb infláció miatt módosulhat a kamatpálya, vagyis kamatemelésre lehet szükség.

Elérhető a 3 százalékos cél

A következő hónapokban ellentétes hatások érik a fogyasztói árakat - kommentálták a friss adatokat a Takarékbank elemzői. Véleményük szerint a belső kereslet hiánya továbbra is enyhítheti az inflációt, az élelmiszerárak növekedési üteme pedig a tavaly év végi magas bázis miatt jelentősen mérséklődni fog. Ezzel szemben a gázár kompenzáció megszűnése, a népegészségügyi termékadó bevezetése, valamint a jövedéki adók emelése emelhetik az inflációt. Ezért az év végéig 3,6-3,8 százalék között ingadozhat az infláció, az éves átlag 3,8 százalék lehet. A jövő év elején jelentős emelkedést okoz az áfa felső kulcsának emelése, bár feltehetően nem kerül teljesen át a fogyasztói árindexbe. Így 2012 elején 5 százalék közelébe ugorhat az infláció, azonban az év során fokozatosan enyhülhet, így a jövő évi átlagos infláció 4,4 százalék lehet.

Ezen hatások kiesésével 2013 elején elérhetővé válhat a 3 százalék inflációs cél elérése, 2013 első felében akár tartósan 3 százalék alatt maradhat az infláció. Ennek ellenére az MNB továbbra sem csökkentheti az alapkamatot, elsősorban a pénzügyi stabilitási kockázatok miatt, másodsorban amiatt, hogy megvárja a jövő évi adóemelések esetleges másodkörös hatását az inflációs várakozások alakulásában.