Megszenvedi Európa önmaga megmentését

Hogyan lehet megmenteni Görögországot és az eurózónát az összeomlástól, Európát pedig attól, hogy eladósodott tagállamai folyamatos fenyegetést jelentsenek a többiek számára? Erről kezdenek tárgyalni vasárnap az EU állam- és kormányfői. A nehézségeket jelzi, hogy a csúcstalálkozót megint át kellett ütemezni. A német kancellár szerint az, aki gyors eredményt vár, nincs tisztában a probléma súlyával.

Evangélosz Venizelosz görög külügyminiszter a napokban azt mondta, "sok dolog, talán minden eldől" Görögország számára ezen a héten, amelynek utolsó napján Brüsszelben tanácskoznak az Európai Unió vezetői. Ugyanez a drámai megközelítés nem biztos, hogy áll az eurózóna egészére nézve is, de a vasárnapi csúcs valóban meghatározhatja a valutaövezet és részben az egész EU jövőjét.

A helyzet azért kritikus, mert egyszerre három, egyenként is komoly feladatot kell megoldani. Jó ideje nyilvánvaló, hogy az adósságcsapdában vergődő Görögország sohasem lesz képes az összes felvett hitelét visszafizetni, és újabb kölcsönökre van szüksége a talpon maradáshoz. Meg kell ezért állapodni arról, hogy a részleges adósságelengedés veszteségéből ki mennyit viseljen - de úgy, hogy ez ne tegye tönkre az érintett bankokat, és közben ne kerüljenek a görögországihoz hasonló helyzetbe más veszélyeztetett tagállamok.

A tét tehát nagy, a feladat pedig tulajdonképpen világos: a nemzetközi befektetők nemcsak megegyezést várnak a politikusoktól három jól behatárolható témakörben, hanem a végrehajtás pontos lépéseinek kijelölését is. Enélkül a hónapok óta nagyon ideges piaci szereplők aligha fogják elhinni, hogy az EU vezetői képesek úrrá lenni a szervezet egyre súlyosabb válságán.

Mekkora veszteséget vállaljanak a hitelezők?

A legsürgetőbb feladat a júliusban már elhatározott második, 109 milliárd eurós görög mentőcsomag megtöltése tartalommal. A részletek, így a görögök számára támasztandó feltételek kidolgozása együtt kell, hogy járjon annak eldöntésével, hogy mekkora "önkéntes" adósságleírást vállaljanak a görög állampapírokkal rendelkező bankok és befektetők a rendezett államcsőd során.

Júliusban ennek mértékét 21 százalékban határozták meg, de ma már egyértelmű, hogy ez nem elegendő. A Wall Street Journal (WSJ) amerikai üzleti lap internetes kiadása szerint a nyári megállapodással Görögország államadóssága jövőre az éves GDP-jének csaknem a duplájára emelkedne. Németország ezért 50 százalékos leírást szeretne elérni a magánhitelezőknél - a WSJ szerint a legvalószínűbb, hogy a kompromisszum valahol 30 és 50 százalék között lesz.

El kell kerülni a bankválságot

Ha azonban a főleg bankok által képviselt privát szektort jelentős áldozatvállalásra bírják rá, akkor fel kell készülni arra, hogy lesznek pénzintézetek, amelyek megroggyannak a teher alatt. Az újabb bankválságot - amely törvényszerűen hitelszűkéhez vezetne a reálgazdaságban, utat nyitva ezzel a visszatérő recessziónak - mindenki el akarja kerülni. A bajba kerülő bankok az államok és az erre hivatott intézmények közös segítségét igényelhetik.

Az első lépés az lenne, hogy a bankok a piacon próbáljanak forrást szerezni tőkéjük emeléséhez. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 200 milliárd eurós feltőkésítést javasolt. A Financial Times brit üzleti lap csütörtöki értesülése szerint a formálódó uniós megállapodás szerint 80 milliárd euró jut majd a rászoruló nagybankok kisegítésére. Ennek jó részét az eddig 440 milliárd euróval feltöltött Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) állná.

Viták a mentőalap kibővítéséről

A harmadik teendő éppen az EFSF kibővítése lenne, a 440 milliárd eurós keret ugyanis kevés annak fényében, hogy kedvezőtlen esetben Írország, Portugália vagy Spanyolország megsegítése is szükségessé válhat. Kérdéses azonban, hogy az eurózóna gazdaságilag legerősebb állama, Németország parlamenti képviselői hajlandóak-e megszavazni egy újabb olyan csomagot, amely végső soron a német adófizetők terheit fokozná. A Guardian brit napilap kedden brüsszeli diplomatákra hivatkozva azt írta, a németek belementek, hogy az EFSF-et kétezer milliárd eurósra duzzasztják föl, de azóta ezt több helyről is cáfolták.

Egyelőre arról is vita folyik, hogy az EFSF milyen minőségben működjön, milyen keretek között nyújtson garanciát az úgynevezett perifériaországok államadósságára. A franciák azt szeretnék, ha bankká alakulna, ezt azonban többek között az Európai Központi Bank (ECB) is ellenzi. A másik lehetőség, hogy biztosítóként működjön. A cél mindenképp az lenne, hogy - amint a BBC brit közszolgálati csatorna minapi műsorában a Stanhope Capital nevű cég egyik munkatársa magyarázta - "el lehessen határolni egymástól a valóban fizetésképtelen és a csak likviditási problémával küzdő országokat".

A csúcstalálkozó előtti napok eddigi fejleményei azonban egyáltalán nem adnak okot túlzott bizakodásra. Nicolas Sarkozy francia elnök szerdán - otthagyva a kórházban szülés előtt álló feleségét - Frankfurtba utazott, hogy a lehető legtöbbet tisztázza a németekkel fennálló vitás kérdések közül. A kiszivárgott hírek szerint a találkozó kevés eredményt hozott, az álláspontok egyebek mellett az EFSF kibővítésének ügyében nagyon távoliak maradtak. Ráadásul az az eurózóna pénzügyminiszterei közötti rögtönzött tanácskozás sem hozott értékelhető eredményt.

Az euró már ezekre a hírekre reagálva is gyengülni kezdett csütörtök reggel. Délután pedig a Die Welt német napilap azt írta, hogy német kormánykörökből is megerősített információi szerint "nem lehet kizárni", hogy az ellentétek miatt újra el kell halasztani a vasárnapra tervezett csúcsot (az eredeti időpont szerint egy héttel korábban került volna rá sor). Az euró ezután ismét gyengült a főbb devizákkal szemben.

A megoldást a legfrissebb hírek szerint két lépcsőben próbálják majd megtalálni az EU állam- és kormányfői: vasárnap az Unió hatékonyabb működéséről egyeztetnek. Ha ez sikerrel jár, akkor pár napon belül újra összeülnek, és megállapodnak az európai mentőcsomag kibővítéséről.

Egy sikeres találkozó sem oldana meg minden problémát

A politikusok már korábban is igyekeztek mérsékelni a találkozóval kapcsolatos várakozásokat. "Még ha az összes napirenden lévő kérdésről tudunk is döntést hozni, amit nagyon remélek, akkor is hátralesz még a végrehajtás szakasza. Nem remélhetjük, hogy ezzel véget érnek a problémáink" - mondta szerdán José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. (Egy más alkalommal ugyanakkor azt mondta, "hitelességi kérdés" az EU számára, hogy a novemberi G20-csúcsra már kész tervekkel készülhessen.)

Még egyértelműbben fogalmazott a túlzott várakozásokról Angela Merkel német kancellár. Kijelentette, hogy azok, akik hatalmas áttörést várnak, "vagy elveszítették a türelmüket, vagy nem fogják fel a kihívások nagyságát".