Orbán: Magyarország nem pénzeli külföldi bankok megmentését

Magyarországnak fontos, hogy ne kelljen pénzt adnia más országok bankjainak megmentésére - mondta szombaton Brüsszelben Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A kormányfő szerint "Magyarország a saját útját járva erős ország akar lenni, és így akar segíteni a többieken", az euróválság megállítását pedig egy, az eurózóna tagországai által összeadott pénzügyi alaptól várja.

Görögország gyakorlatilag csődbe jutott, és ha nem sikerül választ adni arra, miként lehet megakadályozni e csőd átterjedését más országokra, akkor bajba kerülhet az egész európai gazdaság, benne a magyar is - nyilatkozta Orbán Viktor szombaton Brüsszelben. A magyar miniszterelnök az Európai Néppárt (EPP) vezetőinek tanácskozása előtt beszélt erről magyar újságíróknak.

"Nem fog menni a görög csőd kezelése úgy, ha a rossz görög állampapírokat saját haszon érdekében megvásárló bankok helyett közpénzből akarjuk kifizetni az így keletkezett veszteséget" - mondta Orbán. "A magánbefektetők és az európai bankok csak fussák a saját kockázatukat, és ne az adóforintokból tegyék ezt" - tette hozzá. Görögország ügyében a magyar kormányfő bírálta az európai döntéshozók "körülményeskedését", és közölte, hogy "az idő fogy, a baj egyre nagyobb".

Orbán szerint az eurózónához tartozó államoknak olyan pénzügyi alappal kell rendelkezniük, "amely elég izmos és erőteljes ahhoz, hogy (...) az eurózónához tartozó államokat abból a pénzből meg lehet segíteni". Ma ilyen alap még nincs, hiszen a mostani, 440 milliárd eurós alap erre nem elegendő - állapította meg Orbán. A miniszterelnök szerint nagy kérdés, hogy lehet-e ezt az alapot emelni. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a németek úgy érkeztek a mostani brüsszeli tanácskozásra, hogy nincs mandátumuk bármilyen jelentősebb tőkeemelés jóváhagyására, "ezért könnyen lehet, hogy a holnapi csúcs csak félkész munkát végezhet majd".

Magyarország nem fizet mások bankjainak

Orbán szerint Magyarország hosszú távú sikerének az egyik feltétele az, hogy Európa is sikeres legyen. A gyenge országok - tette hozzá - gyengítik, az erősek erősítik a többi európai országot. "Magyarország a saját útját járva erős ország akar lenni, és így akar segíteni a többieken" - jelentette ki.

A kormányfő szerint ugyanakkor Magyarországnak ügyelnie kell rá, hogy az európai válságkezelés során ne szülessenek a magyarokra nézve kedvezőtlen döntések. Ilyen lehetséges fenyegetésként említette azt, ha az adórendszerek egymáshoz történő közelítését várnák el az EU-országoktól. Ez - vélekedett Orbán Viktor - nem vezetne ki a válságból, hanem jelentősen csökkentené az ország erejét. A másik lehetséges fenyegetést abban látta, ha nem tőkésítenék fel az európai bankokat. Akad ugyanis Európában jó néhány bank - érvelt -, amely feltőkésítés nélkül bajba kerülhet, és magával ránthat nemzetgazdaságokat. A kérdés az - folytatta -, hogy ki adjon pénzt a bankoknak.

Orbán szerint az egyik lehetőség, hogy mindegyik ország a saját bankjait kezeli: ez Orbán szerint magyar szempontból rokonszenves megoldás lenne, Magyarországon ugyanis az egyetlen magyar kézben levő nagybank, az OTP alkalmas állapotban van a mostaninál is súlyosabb megpróbáltatások elviselésére - mondta. A kormányfő szerint az a fontos, hogy a magyaroknak ne kelljen pénzt adniuk más országok bankjainak a kisegítésére.

Sok mindenben egyetértenek

Az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei közben szombaton megállapodtak az európai bankok összehangolt tőkeemelésének számos részletében. Megállapodás született többek között arról, hogy az érintett pénzintézeteknek jövő nyárig 9 százalékra kell emelniük a kockázatos értékpapírok elégséges fedezetét jelző, úgynevezett tőkemegfelelési mutatójukat.

A tervezettnél jóval hosszabbra nyúlt, a másnapi állam- és kormányfői EU-találkozót előkészítő tanácskozás után uniós források elmondták, abban is egyetértés mutatkozott, hogy a jutalmakat és osztalékokat a bankoknak korlátozniuk kell, amíg az említett szintet el nem érik. A feltőkésítéshez magánforrásokat is teremteni kell, de szinte bizonyosan az egyes tagállamoknak is támogatói szerep jut ebben a folyamatban.

Abban is majdnem teljes körű egyetértés mutatkozott, hogy a tőkésítés nagyságrendje 100-110 milliárd euró lehet. Egy uniós forrás 108 milliárd eurós pontos értéket említett. Valamennyi határozatot a két lépcsőben - vasárnap, majd szerdán - megrendezett EU-, illetve euróövezeti csúcsértekezleten még meg kell erősíteni vagy véglegesíteni kell.