A jegybank elnöke szerint Magyarország klasszikus feltörekvő piaci válságot élt át az elmúlt három évben, miközben a tipikus válságországokat, például a latin-amerikai országokat sokkal kevésbé érintette a gazdasági krízis. Ennek oka Simor András szerint elsősorban az, hogy az utóbbi országoknak volt mozgásterük arra, hogy a válságban élénkítsék a gazdaságot és válságot ellensúlyozó politikát folytassanak, Magyarországnak viszont erre nem volt lehetősége.
Magyarországot jelentős külső eladósodottság jellemezte a válság előtt, az állami és a magánszektor is jelentős adósságot halmozott fel, és ez jelentős részben devizában jelent meg - jelentett ki. A válságot megelőzően a gazdaságpolitika prociklikus volt, és a külföldi tőke is akkor áramlott be szinte korlátlanul, amikor növekedés jellemezte a gazdaságot, tette hozzá a jegybankelnök.
A válságban, Simor szerint ugyanakkor tehetetlen volt a jegybank, mert nem volt lehetősége kamatcsökkentéssel élénkíteni a gazdaságot, miközben a fiskális politikának (a költségvetésnek) sem volt mozgástere, nem tudta a kiadásokat növelni. A régió más országaiban, Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában jóval nagyobb volt a mozgástér, ott a válság begyűrűzésekor is tudtak kamatot csökkenteni és a költségvetési kiadásokat növelni - a jegybankelnök szerint. "Sok hazai közgazdász mondta az elmúlt években, hogy Magyarországon is ezt kellene tenni, és tankönyvszerűen valóban ezt kellett volna csinálnunk, csak nem volt miből. Ha nincs miből, akkor a tankönyvet félre kell tenni" - jegyezte meg Simor.