Görögország miatt zuhannak az európai tőzsdék, esik a forint is

2011.11.01. 10:54

Eladási hullámot indított be az európai tőzsdéken a hétfőn bejelentett görög népszavazás. Több európai tőzsde is 10 százalékos mínuszban van, ha bukik a görög népszavazás, akkor elemzők szerint nagymértékben megnő egy rendezetlen görög államcsőd esélye.

Zuhanásba kezdtek kedden az európai tőzsdék, miután hétfőn este a görög miniszterelnök bejelentette, hogy népszavazást tartanak az országnak nyújtandó újabb uniós mentőcsomagról. Az athéni tőzsde nyitás után hamar hétszázalékos mínuszba ment, az Eurobank részvényei 21, a National Bank of Greece nevű kereskedelmi bank, valamint Alpha Bank részvényei 16 százalékot estek, a Hellenic Postbank áll a legrosszabbul, a bank részvényei 25 százalékot vesztettek értékükből.

A francia, a német, az olasz és a brit tőzsde is 10 százalék körüli mínuszban nyitott. Általában azok a banki részvények állják a legrosszabbul az eladási hullámot, amelyeknek sok görög állampapír van a birtokukban. Franciaországban a Société Générale közel 14, a Credit Agricole és a BNP Paribas közel 11 százalékos mínuszban van. Délutánra valamelyest mérséklődött a roham, átlagosan ötszázalékos mínuszban voltak a nyugati tőzsdék, a bankpapírok azonban továbbra is átlagosan tízszázalékos mínuszban állnak a nyitáshoz képest. Piaci elemzők szerint mindenkit sokként ért a görög népszavazás bejelentése, a piac a helyzetet rendező uniós mentőcsomag esetleges bukásaként értelmezi a helyzetet.

Az Európai Unió vezetői szerdán állapodtak meg a görög állam magánszektor felé fennálló adósságának ötvenszázalékos leírásáról és a Görögországnak nyújtandó százmilliárd eurós újabb hitelcsomagról. Ennek fejében Görögországnak el kell fogadnia a költségvetési politikája ellenőrzésének szigorítását. Jeórjiosz Papandreu miniszterelnök hétfői bejelentése szerint azonban a görög nép döntésére bízná az uniós mentőcsomag elfogadását. Mint mondta: "a görög nép akarata kötelező lesz ránk nézve".

Egyelőre nem tudni, hogy milyen kérdést tesznek föl a görög népszavazáson. A brit Guardian napilap online kiadásának elemzése szerint, ha azt a kérdést teszik föl, hogy Görögország maradjon az Európai Unióban, akkor arra valószínűleg "igen" válasz születne a népszavazáson, azonban ha azt a kérdést teszik föl, hogy Görögország elfogadja-e az új uniós mentőcsomagot, akkor arra könnyen "nem" válasz születhet, ami egy nem rendezett görög államcsődhöz vezethet. Kedd délutáni a görög kormány közeléből származó források szerint januárban tartják meg a népszavazást az uniós mentőcsomagról Görögországban.

Ez előtt azonban pénteken bizalmi szavazást tartanak a hitelmegállapodásról a 300 fős parlamentben, ahol időközben  152 tagúra csökkent a kormánytöbbség, miután egy újabb képviselő távozott a kormánykoalícióból. Antonisz Szamarasz ellenzéki vezér elutasította a referendumot szorgalmazó kormányfői indítványt, és előrehozott választások megtartását tartja szükségesnek.

Kedden egyébként hasi fájdalmakkal kórházba szállították Evangelosz Venizelosz görög pénzügyminisztert, aki a görög kormány szóvivője szerint még kedden elhagyhatja a kórházat. Kormányforrások szerint Venizelosz nem tudott arról, hogy Papandreu népszavazást jelent be az uniós mentőcsomagról. Nem Venizelosz volt az első görög államférfi, aki az elmúlt időszakban kórházba szállítottak. Venizelosz egyik politikai tanácsadójának már korábban pihenést írtak elő az orvosok, az EU-val való tárgyalások egyik görög vezetője pedig szívrohamot kapott a múlt héten Brüsszelben.

A görög kormány az elmúlt hónapokban ismétlődő sztrájkokkal és tiltakozásokkal nézett szembe az előző uniós hitelcsomaghoz feltétlenül szabott megszorító intézkedések bevezetése miatt. Papandreuval saját párttársai közül is sokan szembefordultak. Szombaton a To Vima nevű lapban megjelent egy közvélemény-kutatás, amely szerint a görögök többsége negatívan ítéli meg az új mentőcsomagot.

Gyengül a forint is

Ha valamelyik hitelminősítő leminősíti Magyarországot, és ezt a hét első két napján jelenti be, az a magyar devizapiac zárva tartása miatt valamelyest megkönnyítene egy esetleges spekulációs támadást, a normálisnál is sebezhetőbbé téve a forintot. Elemzők szerint ugyanakkor a forint elsősorban nem a leminősítési veszély, hanem az ország devizahitel-problémája miatt gyengül napok óta. Az euró árfolyama kedden újra gyengült, és átlépte a 307 forintos határt, a magyar devizával történő eseményeket folyamatosan frissülő cikkünkben itt követheti. 2009 márciusa óta nem volt ilyen erős az euró a forinttal szemben.

Kína nem menti meg az eurót

Az euróövezet esetleges kínai megmentéséről szóló, ismét terjengő találgatások ellenére Európának változatlanul saját magának kell megbirkóznia problémáival - vélekedtek hétfői helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők. A Capital Economics - az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég - közgazdászai szerint kétségtelen, hogy Európa bajai "lehetőségeket teremtenek" Kínának. Ha Kína megmentő lovagként lépne fel, azzal felelős globális szereplőnek állíthatja be magát. Peking valószínűleg abban is reménykedik, hogy javíthatja befolyását "érzékeny" kérdésekben, például annak a céljának az elérésében, hogy az EU nyilvánítsa Kínát piacgazdaságnak.

A Capital Economics londoni szakértői azonban mindezek ellenére sem számítanak arra, hogy Kína kulcsszerepet játszik az euróövezeti válság megoldásában. Szerintük ez egyebek mellett azért nem valószínű, mert a görög adósságleírásról a magánbefektetőkkel létrejött egyezség "önkéntesnek" minősített jellege miatt a görög adósság felének tervezett leírása nem teljesíti a törlesztésképtelenné válás egyes technikai definícióit, így a leírás nem minősül olyan "adósi eseménynek", amely életbe léptetné a görög törlesztéskockázatra kötött piaci biztosítási cserekontraktusokat.

KAPCSOLÓDÓ CIKK