Görögország időt nyert, de szaporodnak az eurózóna gondjai

Vágólapra másolva!
Mozgalmas napot hagyott maga után pénteken az euróválság. A görög miniszterelnök este megnyert egy csatát, de nem tudni, milyen összetételű és támogatású kabinet élén folytathatja, ha egyáltalán ő marad a kormányfő. A G20-csúcstalálkozón semmi érdemlegesről nem sikerült megállapodni a válságkezelés ügyében, miközben újabb jelek utalnak arra, hogy Olaszország helyzete egyre vészjóslóbb.
Vágólapra másolva!

Megnyerte a parlamenti bizalmi szavazást péntek éjjel Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök. A 300 fős országgyűlésben 153-an támogatták, 144-en szavaztak ellene, így egyelőre nem kell új választásokat kiírni, nem kerül veszélybe a nemzetközi mentőhitel hamarosan esedékes nyolcmilliárd eurós részletének átutalása, melynek esetleges elmaradása szinte azonnali államcsőddel fenyegetett volna.

Az adósságválságban vergődő Görögország helyzete azonban továbbra is zavaros. Az eurózónával kialkudott mentőcsomag elfogadásáról a hét elején még népszavazást javasló, majd hazai és külföldi nyomásra e tervétől elálló kormányfő nemzeti egységkormány megalakítását tűzte ki célul, ennek érdekében tárgyalásokat akar kezdeni az ellenzéki pártokkal. A legnagyobb ellenzéki erő, az Új Demokrácia ezt elutasítja, de más, kisebb pártok bevonásával akár 180 fős parlamenti többség is összeállhat. (A jelenlegi kormányt Papandreu pártja, a baloldali Paszok 152 képviselője támogatja.)

Ha lesz is ilyen kormány, nem biztos, hogy Papandreu fogja vezetni. A lemondásáról már csütörtökön terjengő értesülések tovább élnek, ezek szerint a mostani pénzügyminiszter, Evangelosz Venizelosz lenne az új miniszterelnök. A pénteki bizalmi szavazás során Venizelosz stábjának egy tagja azt mondta a Guardian tudósítójának, hogy a váltást már eldöntötték. Mindenesetre az eurózónában és a világgazdaságban uralkodó bizonytalanság a jelek szerint tovább tart.

Olaszország lehet a következő

Annál is inkább, mivel a befektetők egyre idegesebbek a Görögországnál adott esetben nagyságrenddel nagyobb problémát jelentő Olaszország miatt. Az Európai Központi Bank kötvényvásárlásai ellenére pénteken ismét emelkedett az olasz állampapírok hozamszintje, vagyis az ország egyre drágábban tudja finanszírozni magát a piacról. Ez azért nagyon kedvezőtlen fejlemény, mert az eurózónában a görög után az olasz államadósság a legmagasabb, a GDP 120 százaléka. Ha Olaszországot ki kellene menteni, arra a közös európai mentőalap, az EFSF forrásai sem lennének elegendőek.

Silvio Berlusconi kormányfő ugyanakkor tagadta azt a hírt, hogy hitelt kért volna az Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) - közölte, csak azt fogadta el, hogy az IMF monitorozza az olaszországi takarékossági intézkedések végrehajtását. A Reuters szerint ugyanakkor Berlusconi kormánya a bukás szélén áll, több támogatója is elhagyta. Elképzelhető, hogy a kidolgozott reformcsomag miatt Berlusconinak is hamarosan bizalmi szavazást kell kérnie.

Terméketlen G20-csúcs

Fokozta a pénteki aggodalmakat, hogy eredménytelenül ért véget a G20 országcsoport - a világ vezető gazdasági hatalmai - csúcstalálkozója Cannes-ban. Barack Obama amerikai elnök ugyan azt mondta, "jelentős előrehaladás" történt az eseményen, a résztvevők nem tudtak megállapodni arról, hogy miként növeljék az IMF válságkezelésre rendelkezésre álló forrásait. Angela Merkel német kancellár azt is elmondta, hogy jóformán egyetlen ország sem volt, amely hajlandónak mutatkozott volna további pénzt tenni az EFSF-be. Ezek után kissé gyengült az euró, a New York-i tőzsdeindexek pedig csökkenéssel zártak.

Rossz hírek érkeztek a bankszektorból is. A Royal Bank of Scotland azt jelentette, hogy 142 millió fontos (durván 50 milliárd forintos) veszteséget szenvedett a görög kötvényeken, a könyvekben szereplő értékük 63 százalékát leírta. Ez magasabb arány, mint a múlt heti uniós megállapodásban szereplő 50 százalékos adósságelengedés. A Commerzbank is hasonló arányú veszteséget könyvelt el, a német bank a görög állampapírok értékének 60 százalékát veszteségként elszámolta, ezzel 800 millió eurót, vagyis 234 milliárd forintot bukott.

A nemzetközi pénzpiaci felügyelet, a Pénzügyi Stabilitási Testület (FSB) megnevezte azt a 29 rendszerkockázati jelentőségű bankot, amelynek 1-2,5 százalékos többlet-tőketartalékot kell majd képeznie - köztük 17 európai, 8 amerikai és 4 ázsiai van. Olyan magyar érdekeltséggel is rendelkező bankok is vannak a listán, mint a Citigroup és az UniCredit. A pénzintézeteknek a jövő év végéig be kell nyújtaniuk azon terveiket, amelyeket saját pénzügyi nehézségeik esetén hajtanának végre.

A válság pénteki fejleményeiről írt részletes tudósításunkat itt elolvashatja.