Soha nem látott mélypontra süllyedt a forint

Hétfőn a világ összes devizája közül a legrosszabbul szerepelt a forint, és estére az euró árfolyama át is lépte a két és fél évvel korábban elért csúcsát. A látványos forintgyengülésnek az is lehet az oka, hogy a befektetők most reagáltak a Fitch hitelminősítő pénteken bejelentett döntésére, mely szerint a leminősítést valószínűsítő negatív kilátással látta el a magyar adósbesorolást.

Az euró árfolyama hétfő este fél hét után átlépte a 2009 tavaszán, 317,59 forintos szinten elért csúcsát, az új rekord 317,62 forint. (Az árfolyam hétfői alakulását itt követhető.)

A múlt pénteken az euró jegyzése még 310 forint alatt mozgott, majd késő délután Fitch Ratings hitelminősítő a leminősítést valószínűsítő negatív kilátással látta el a magyar besorolást. Szombaton reggel pedig egy másik hitelminősítő, a Standard&Poor's közölte, hogy negatív figyelőlistára vette Magyarországot, ami a negatív kilátásnál is valószínűbbé teszi a leminősítést.

A hitelminősítők lépését hétfőn reagálta le a piac, a forint fokozatosan gyengült, reggel még 311-312 forint körül jegyezték az eurót, mely délután 316 forint fölé drágult. Az árfolyam este egy újabb ugrással átlépte a korábbi rekordszintet.

A Bloomberg nemzetközi hírügynökség hétfői cikkében azt írta, hogy a forint másfél százaléklot veszített értékéből, ezzel a világ legrosszabbul szereplő devizája volt. A magyar tőzsde és az állampapírpiac is rosszul teljesített, utóbbin jelenetősen emelkedtek a hozamok és az Államadósság Kezelő Központ nem tudta eladni a befektetőknek felkínált állampapírokat.

Október óta gyengélkedik a magyar deviza

A forint októberben kezdődött mélyrepülésének egyik oka, hogy a eurózóna adósságválsága tovább húzódik, egyelőre em sikerült gyors és hatékony megoldásokat találni a elsősorban Görögország problémáira. Komoly deficitcsökkentési tervek európai stabilizációs mechanizmus létrehozásával igyekeztek a piac bizalmát megerősíteni, mindez azonban elégtelennek bizonyult. Az elmúlt napokban ráadásul olasz állampapírpiacon is megugrottak a hozamok, a befektetők attól tartanak, hogy Olaszország nem lesz képes fzetni az államadósságát, az irányadó tízéves olasz kötvény hozama elérte az adósság finanszírozhatósága szempontjából kritikus 7 százalékos szintet, emiatt szerdán eladási hullám söpört végig a piacokon. Az elmúlt hetekben az európai adósságválság miatt a befektetők menekültek az euróból és a kockázatosnak tartott piaci eszközökből, köztük a forintból is.

A magyar deviza megítélésének nem használt az sem, hogy az Európai Bizottság a múlt csütörtökön közölte, a magyar kormány által kitűzöttnél sokkal rosszabb makrogazdasági mutatókra számít. A brüsszeli előrejelzés szerint Magyarország növekedése 0,5 százalékos lesz, az államadósság nem csökkenni, hanem növekedni fog. Erre tett rá egy lapáttal a hitelminősítők pénteki és szombati értékelése. Rontja tovább a forint megítélését az is, hogy a magyar GDP növekedése a második negyedévben megállt, a befektetők bizonytalannak találták a jövő évi költségvetés számait, továbbá a devizahitelesek kedvezményes végtörlesztése miatti banki veszteségek is erodálták a forintba vetett befektetői bizalmat.

Barcza György, a K&H Bank vezető közgazdásza október közepén azt mondta, hogy forintválság előjelei látszanak. Szerinte hasonló jelek mutatkozzak, mint a 2003-as vagy 2008-as forintválság előtt. Akkor először megemelkedett a piaci kamatszint, a jegybank lemaradt a kamatemeléssel, a forint "összeomlott", vagyis súlyos értékvesztést szenvedett el rövid idő alatt, majd jött egy nagy jegybanki kamatemelés. Barcza György szerint ez azért visszatérő jelenség Magyarországon, mert a jegybank túlságosan az inflációra koncentrál, és kevésbé veszi figyelembe a piac mozgásait. Hozzátette, szerinte az MNB-nek már az előző kamatdöntésnél emelnie kellett volna a kamatszinten.

Legutóbb a Gyurcsány-kormány idején

2009 márciusában, a 317 forintos euróárfolyam elérésekor a svájci frank 215, a dollár pedig 252 forintba került a devizapiacon. Akkor, két és fél éve volt a világgazdasági válság legsúlyosabb időszaka, elemzők akkor az [origo]-nak azt mondták hiteles gazdaságpolitikára, konkrét gazdasági intézkedésekre van szükség a forint erősítéséhez. A válság során gyakorlatilag minden országban az látszik, hogy lazításokat hajtanak végre az országok az élénkítés érdekében, ezzel szemben itthon a megszorításokkal és erőtlen lépésekkel operál a kormány, de a forint erősödéáséhez akkor az is elengedhetetlenül szükséges volt, hogy világszerte javuljon a hangulat.

(A forint árfolyama a magyar idő szerint esti és hajnali órákban is mozog, annak ellenére, hogy a magyar és európai piacokon ilyenkor nem kereskednek vele. A devizapiacok azonban sosem zárnak be, Amerikában és Ázsiában éjszaka is folyik a kereskedés. Ilyenkor ráadásul könnyebben elmozdul az árfolyam, mert jelentősen kisebb a kereskedési forgalom, ez azt is jelenti, hogy később a korrekció is nagyobb valószínűséggel várható.)

Mint egy gyenge bokszoló

A két évvel ezelőtti euró/forint árfolyam visszatérése ellenére Magyarország helyzete nem minden szempontból hasonlít az akkorihoz. Az ország számos makrogazdasági mutatója javult, jobb lett a külkereskedelmi mérleg, sikerült lejjebb faragni a költségvetési hiányt, a devizatartalékok megnőttek, és egyelőre elég a piaci finanszírozás. A külső környezet azonban most is nagyon kedvezőtlen, és egyértelműen a régió leggyengébb devizája a forint, noha a lengyel zlotyt és a cseh koronát is megviselték az elmúlt hónapok fejleményei. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója az [origo]-nak nyilatkozva egy "gyenge bokszolóhoz" hasonlította a magyar pénzt, mondván, rosszul állja az ütéseket.

A folyamatosan gyengülő forint már legalább a felét elvitte annak a pluszpénznek, amelyet az egykulcsos adóval hagyott a kormány az adózók zsebében. A rekordgyenge valuta közvetett hatásai a forinthiteleseket is veszélyeztetik, sőt azokat is, akiknek nincs hitelük, csak egyszerűen vásárolnak a boltban. A közvélekedéssel szemben a gyenge forint az exportőröknek sem csupa öröm.Minderről bővebben itt olvashat.