makrogazdaságIMF-tárgyaláshitelmegállapodásIMF
unegyed

Mégis az IMF-hez fordul a kormány

2011.11.17. 16:12

Új típusú együttműködésre törekszik a kormány az IMF-fel. A kormány az elmúlt másfél évben mereven elzárkózott egy esetleges együttműködéstől, Matolcsy György gazdasági miniszter korábban azt mondta, ez a gyengeség jele lenne.

"Kínos hátraarc" - külföldi lapok a magyar lépésről
Gyengeséget jelent - mit mondott a kormány az IMF-ről korábban?
Egyből erősödni kezdett a forint az NGM közleménye után
Irányváltás lehet az IMF-megállapodás ára

Új típusú együttműködésről kezd tárgyalásokat a kormány a Nemzetközi Valutaalappal - áll a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtök délutáni közleményében. A közlemény szerint a megállapodásra azért van szükség, mert az ország fordulóponthoz érkezett.

"Az elmúlt másfél évben új alapokra helyeztük a magyar gazdaságot. Ehhez föl kellett számolnunk minden régi típusú együttműködést, amely korlátozta gazdasági önállóságunkat. Ezt sikeresen megvalósítottuk, elértük, hogy a magyar gazdaság a piacról finanszírozza magát, nem függünk mások jóindulatától. Ezzel a megújulás korszaka lezárult, most a növekedés korszaka kezdődik, és ehhez minden eszközt igénybe kell vennünk" - közölte a minisztérium.

A közlemény szerint "az elmúlt másfél évben Magyarország gazdaságát megújítottuk. A megújulás időszakában az volt a lényeg, hogy szabad kezünk legyen, és a magyar érdekek szerint rendezzük be Magyarországot. Ehhez távol kellett tartanunk magunkat mindenfajta befolyástól, tehát föl kellett számolnunk azokat a régi típusú együttműködéseket, amelyek korlátozták gazdasági önállóságunkat. Így sikerült a gazdaságot saját lábra állítani, elértük, hogy a piacról finanszírozzuk magunkat, ezzel jelentősen megnőtt a mozgásterünk."

A közlemény hosszan sorolja, hogy az NGM szerint milyen sikereket ért el a kormány gazdaságpolitikája. "Sikerült tehát véghezvinnünk az elmúlt másfél évben, hogy csak a magunk érdekeit érvényesítsük, másokhoz ne kelljen alkalmazkodnunk. Így ma már új együttműködéseinket új alapokról építhetjük föl a saját érdekeink érvényesítésével. Fordulóponthoz érkeztünk. Mostantól a növekedés fokozására kell összpontosítani. És ehhez minden elérhető eszközt igénybe kell venni. [...] Ezért jó eszköz lehet számunkra egy újfajta, már a saját érdekeink szerint berendezett gazdaságunkhoz igazított együttműködés az IMF-fel, amely a régivel szemben nem csökkenti, hanem növeli pénzügyi-gazdasági függetlenségünket. Az újfajta megállapodás ugyanis - szemben a régivel - nem növeli az államadósságot, mivel nem hitelfelvételről szól, voltaképp egy biztosítást kötünk, amely növeli a befektetői biztonságot Magyarországon" - áll a közleményben.

A tárca nem közölt részleteket, de ez feltehetően azt jelentheti, hogy nem a régi hitelmegállapodás helyett akarunk újat kötni, hanem egy elővigyázatossági hitelkeretben gondolkodhat a kormány, esetleg egy még rugalmasabb megállapodásra törekszik.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban működő kormányzati kommunikációs államtitkárság vezetője, Kovács Zoltán későbbre ígért választ az [origo]-nak. A miniszterelnök sajtóstábjának telefonszámán pedig azt közölték, hogy egyelőre nincs információjuk erről. Ha azonban lesz ezzel kapcsolatos esemény, akkor arról a kellő időben értesítik a sajtót - tették hozzá. Érdeklődésünkre a Miniszterelnökség sajtóosztályán is azt mondták, egyelőre annyit tudnak mondani, amennyi az NGM közleményében szerepel.

Az IMF-fel kezdett tárgyalások váratlanok, mivel Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője még hétfőn is azt mondta, hogy nincs szükség a valutaalap hitelére. A kormány számos tagja is keményen bírálta az elmúlt másfél évben az IMF-fel kötendő megállapodásokat, Matolcsy György gazdasági miniszter például október végén azt mondta: az IMF-hez fordulni a gyengeség jele lenne.

A jegybank az NGM közleményéből értesült

A Magyar Nemzeti Bank az NGM közleményéből értesült a kormány szándékáról - jelezte a jegybank az MTI-nek. Az MNB szerint "az IMF-fel történő bármely típusú együttműködés esetén az érintett ország kötelezettségét az adott ország jegybankja és kormánya közösen vállalja. Ennek megfelelően a következő időszakban zajló IMF-tárgyalásoknak az MNB részese kell legyen" - áll a közleményben.

Az [origo] kereste az IMF Közép-Európa és Baltikum területével foglalkozó regionális irodáját, ahol azt mondták, a magyarországi helyzetet figyelő Irina Ivascsenko nyilatkozik az ügyben. Ivascsenko csütörtök késő délután nem volt elérhető budapesti irodája telefonszámán, e-mailes megkeresésünkre pedig egyelőre nem válaszolt.

Az NGM délutáni bejelentése után, magyar idő szerint este fél hétkor az IMF rövid közlemény jutatott el az IMF-hez. Ebben az áll,  Nemzetközi Valutaalap nem erősítette meg, hogy újabb hitelprogramról tárgyalna Magyarországgal. Az IMF közleményében kijelentette: Magyarországon tartózkodó küldöttsége a szokásos évi felülvizsgálatot végzi. "Ez nem egy tárgyaló küldöttség" - áll a nyilatkozatban. Egyben leszögezték: "a Nemzetközi Valutaalap nem kapott felkérést a magyar hatóságoktól, hogy tárgyalások kezdődjenek egy az Alap támogatására épülő programról". Mindez ugyanakkor nem mond feltétlenül ellent az NGM közleményének, amely arról szólt, hogy a kormány az éves felülvizsgálat keretében kezd tárgyalásokat az IMF-fel.

 

Mit jelent ez?

A 2008 őszén kötött készenléti hitelmegállapodás és az elővigyázatossági hitelkeret közötti alapvető különbség, hogy az első esetben meghatározott időközönként hitelrészletet hívhat le az adott ország, és általában él is a lehetőséggel, mert anélkül fizetőképtelen lenne, míg az elővigyázatossági hitelkeret esetében az adott ország alapból nem akarja lehívni, mert nélküle is megoldott az ország finanszírozása, de ha mégis rászorulna, akkor szabadabban dönthet arról, hogy lehív-e, és ha igen, mekkora összeget a hitelkeretből. Az elővigyázatossági hitelkeret díja kisebb, mint az első esetben.

A hírt kedvezően fogadták a piacok. A forint euróval szembeni árfolyama hirtelen 5 egységet erősödött, az addigi 313 forintos eurókurzus 308-ig ment le.

Hirtelen javulással többheti mélypontra süllyedt a csütörtök délutáni londoni kereskedésben a magyar államadósság-törlesztési kockázat biztosítási tranzakcióinak árazása, arra a hivatalos bejelentésre, hogy tárgyalások kezdődnek a magyar kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között egy új típusú együttműködésről. A cds (amely egy ország csődvalószínűségét is méri) a történelmi csúcs közelinek mondható 605 bázispontról 576 bázispontra esett.

Londoni felzárkózó piaci elemzők a hír bejelentése után azt valószínűsítették, hogy a várható megállapodás a szinte "kondíciók nélküli" rugalmas hitelkeret és az általában erős feltételekhez kötött "szabvány" készenléti hitelegyezség között lehet majd.

Egyre többen sürgették, hogy legyen egy ilyen

Az utóbbi hetekben egyre gyakrabban emlegették makroelemzők, portfóliómenedzserek, befektetési igazgatók, hogy a kormánynak meg kellene változtatnia az IMF-fel szembeni harcias hozzáállását, és új együttműködésre kellene törekednie, egy elővigyázatossági hitelkeretet kellene kérnie a Valutaalaptól. Az elmúlt hetekben ugyanis nagyon akadozott az állam finanszírozása, több állampapír-aukció sikertelenül zárult, a forint új történelmi mélypontra gyengült az euróval szemben, kis híján elérve a 318 forintos szintet, miközben Magyarország a világ nyolcadik legkockázatosabb országává vált, az elmúlt három hónapban pedig a forint volt a legrosszabbul teljesítő deviza a dollárral szemben, és messze nagyobb mértékben gyengült az euróval szemben, mint a cseh korona vagy a lengyel zloty.

Az első gyorskommentárok között Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. makroelemzője nagyon jó döntésként értékeli a lépést, de szerinte valószínűleg jelentős változás lesz az eddigi gazdaságpolitikai vonalhoz képest, mert "az IMF-től nem várható el, hogy gazdaságpolitikai feltételek nélkül finanszírozza az országot".

KAPCSOLÓDÓ CIKK

Most
Top 12 óra
Olvasnivaló