Út a bóvliig - milyen gazdasági lépések nem jöttek be az Orbán-kormánynak?

Az államadósság újra növekedésnek indult, a gazdasági növekedés behalt, a forint történelmi mélypontra gyengült az euróval szemben, a kezdeti adócsökkenés visszafordult - ezt hozta az elmúlt másfél év, amelyet Matolcsy György sikernek értékel. Egyedül a költségvetési hiány leszorítására lehet büszke a nemzetgazdasági miniszter. A gazdaságpolitika sarokkövei is csődöt mondtak.

A nagy hitelminősítők közül elsőként tette a befektetésre nem ajánlott, "bóvli" minősítési kategóriába a Moody's Magyarország szuverén adósságát. A Moody's annak ellenére hozta meg a döntését, hogy egy másik nagy hitelminősítő, a Standard and Poor's hétfő este jelezte, hogy megvárja a magyar kormány és a Nemzetközi Valutaalap közti tárgyalások végét, és csak utána dönt róla, hogy a befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolja-e Magyarországot.

"Mivel a Moody's értékelésének semmilyen valós alapja nincs, a magyar kormány nem tudja azt másképp értelmezni, mint a Magyarország elleni pénzügyi támadások részeként" - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteken reggel. A minisztérium szerint azért nincsen alapja, mert az elmúlt másfél éves időszakban a magyar gazdaság legtöbb területén, minden külső nehézség ellenére kifejezetten kedvező irányú változás következett be. Az NGM szerint 2011-ben többlettel zár majd a magyar költségvetés, a folyó fizetési mérleg szuficites, 2011-ben 7 éves európai uniós tagságunk óta először sikerül 3 százalék alá szorítani a hiányt - olvasható a közleményben.

Matolcsy György már az IMF-es tárgyalsok megindítása utána úgy látta, hogy sikeres volt az elmúlt másfél év magyar gazdaságpolitikája, annak ellenére, hogy újra a valutaalaphoz kell fordulnia Magyarországnak. De valóban fényes volt a kormányváltás óta eltelt időszak, és eredményes utat járt be az Orbán-kormány a gazdaságpolitikában?

Balul sült el több ügy is

A kormány az államadósságot tekintette első számú ellenségének, Orbán Viktor miniszterelnök egyik elhíresült mondata is erről szól: "ha nem győzzük le az államadósságot, akkor az győzi le Magyarországot." Az államadósság egyelőre erősebbnek bizonyult a kabinetnél. 2009 végén 79,7 százalékon állt az államadósság a GDP arányában, a kormányváltás előtt nem sokkal, 2010 március végén 80,5 százalékot jelzett a mutató. Innen nőtt tavaly év végére 81,3 százalékra, idén szeptember végére pedig 82 százalékra ugrott. Ez igen távol áll attól a 75,5 százaléktól, amelyet a kormány még tavasszal, a konvergenciaprogramban vállalt, és ami továbbra is a hivatalos cél.(Igaz, a nyáron, amikor a forint erősebb volt, állt már 75 százalék alatt az államadósság. Az adósság szintje azért függ a forint árfolyamától, mert negyven százaléka devizában van.) 

Hiába vonta tehát magához az állam a nyugdíjpénztári vagyont, aminek csak egy részét fordították az államadósság csökkentésére, a forint - részben a sajátos magyar intézkedések, részint pedig az európai adósságválság súlyosbodása miatti - gyengülése nagy szerepet játszott az államadósság növekedésében.

A forint árfolyama nem írt le egyenes vonalú mozgást az elmúlt másfél évben. A kormányváltásig erősödött az euróval szemben, a hatalomátvétel idején az államcsődközeli helyzettel való riogatás, majd az IMF-tárgyalások megszakadása 290 forintig repítette az eurókurzust a 2009 végi 270 forintos szintről, onnan lényegében idén júliusig folyamatosan erősödött a hazai valuta és júliusban kis híján elérte a 260-as szintet is. Ott azonban megtört valami, a belső és külső tényezők együttes hatására november közepén soha nem látott mélypontra gyengült a forint az euróval szemben, hajszál híján 318 forintot is kellett adni 1 euróért a bankközi piacon.

A gazdaságnak lendületet adni sem sikerült. A kormányváltás előtti utolsó teljes évben, 2009-ben 6,7 százalékos recessziót szenvedett el a magyar gazdaság, aminek a világgazdasági válság mellett, az állami spórolás jegyében született kiadáscsökkentés volt az oka. A kormányváltás előtti utolsó negyedévben 0,8 százalékosra szelídült a visszaesés. A rá következő negyedévek viszont már jobban sikerültek, így 2010 egészében 1,2 százalékos bővülést tudott felmutatni Matolcsy. Innen azonban már nem tudott, nem tud továbblépni a gazdaság. Idén, elemzői felmérések és a jegybank prognózisa szerint a 2 százalékot sem éri el a GDP növekedése, jövőre pedig a kormány ugyan egyelőre kitart a másfélszázalékos növekedési előrejelzése mellett, de az Európai Bizottság és több elemző is csupán fél százalékos bővülést vár, a befektetői várakozások között pedig már megjelentek a recesszió visszatérésére vonatkozó borúlátó jóslatok.

A gazdasági pálya romlására ugyanaz igaz, mint a forint leértékelődésére: a kormány formabontó, a hitelezést és a beruházásokat visszafogó, a tervezhetőséget aláásó, olykor pedig a tehernövelést célzó lépései ugyanúgy főszerepet játszottak, mint ahogy a külpiaci helyzet rosszabbodása is hozzájárult a gazdasági kilátások kedvezőtlenebbé válásához.

Az álom kategóriába tartozik az a 4-6 százalékos növekedési pálya, amelyről még tavasszal beszélt Matolcsy, de elérhetetlen távolságba került az a 3 százalékos ütem is, amely akkor még a pesszimista forgatókönyvben, a Brüsszelnek küldött konvergenciaprogramban szerepelt.

Felemás eredmény az adócsökkentés, és teljes siker a költségvetési hiány terén

A nagyarányú adócsökkentés ígéretéhez csak ideig-óráig tartotta magát a Fidesz. Az adócentralizáció (az adó- és járulékbevételek GDP-hez mért aránya) 39,2 százalékos volt, ez rá egy évre 37,1 százalékra mérséklődött. Hogy mi lesz idén és jövőre, azt nehéz megítélni, mert a legfrissebb kormányzati anyag is április közepi, amely erre vonatkozóan előrejelzést tartalmaz, de az [origo] hozzávetőleges becslése szerint jövőre, ha nem is a 2009-es, de a tavalyi szintre vagy afölé fog emelkedni. (Kértük az NGM-től, árulják el, most mit várnak, a tárca a hétfőn elküldött kérésünkre nem reagált.)

A konvergenciaprogram idénre 35,7, jövőre 35,5 százalékos adócentralizációt jósolt még áprilisban, azóta azonban megváltoztak a dolgok. Két tényező is a magasabb szám felé mutat. A kormány szeptemberben egy idei adóemelő csomagot fogadtatott el a parlamenttel, amelyet jövőre egy 450 milliárdos újabb bevételnövelő adócsomag követ, ezek összességében a GDP 1,7-1,8 százalékával gazdagítanák az államkasszát. Ráadásul a GDP is kisebb lehet a korábban vártnál, így a GDP-hez viszonyított adóbevétel emiatt is magasabb lehet.

Az államháztartási hiány leszorítására viszont vita nélkül büszke lehet a kormány és a költségvetésért felelős miniszter, Matolcsy. A 2009-es 4,6 százalékos hiányt 4,2 százalékra hozták le tavaly, idén pedig ugyan a nyugdíj államosítása miatt többletet produkál az állam, enélkül és más egyszeri tétel nélkül 3 százalék alatt marad a hiány a GDP arányában. Brüsszel szerint jövőre is a bűvös 3 százalékos határon belül marad a deficit. Hogy ne nőjön vissza a hiány, az EU szerint azért még tenni kell, és szigorúan fogni kell a költségvetést.

A gazdaságpolitika pilléreinek mellékhatásai károkat okoztak

A mögöttünk hagyott másfél év gazdaságpolitikájának több sarokköve is volt. Az egykulcsos adó több százmilliárd forintos lyukat ütött a költségvetésen, és nem tudta a lakossági fogyasztást felpörgetni, igaz, a kormányzati érvelés szerint sikeres volt abban, hogy ne essen vissza a hazai vásárlások szintje. Részben a nagy adókiengedés miatt vált szükségessé a jövő évi 450 milliárd forintos adóemelő csomag, amely ráadásul - a kétfajta adóalappal - gyakorlatilag kétkulcsossá alakítja vissza a személyijövedelemadó-rendszert. (Havi 202 ezer forintos bruttóig 16, afölötti jövedelemrészből pedig 20,32 százalékot von el az állam szja-ként.)

A nyugdíjpénztári megtakarítások bekebelezése csak ideig-óráig segített az államon, a pénz jó részét, mint említettük, folyó kiadásokra használta fel az állam, és csak durván a feléből csökkentette az államadósságot. A meglepetésszerűen tavaly bejelentett három válságadó (hipermarketadó, energetikai különadó, telekomadó) ugyan 160 milliárd forintot hoz évente az állam konyhájára, ám a beruházások egy részének elhalasztását is kiváltotta, ráadásul a telekomadó az Európai Bizottság szerint sérti az uniós jogot.

A bankadó ugyanúgy visszafogja a banki hitelezést és ezen keresztül a gazdasági növekedést, mint a végtörlesztés. Ez utóbbi bejelentése után indult meg a forint régiós valutáktól elszakadó értékvesztése, ami borítékolható volt a lépés bejelentése után.

A lazításra, a költségvetési hiány elengedésére tett kísérlet gyorsan elhalt, a kormányalakítás utáni napokban az Európai Unió rosszallása miatt a kormány letett erről az ötletéről. A hiánycsökkentő pályán viszont csak a fenti különadók és a jövő évi adónövelés segítségével tud maradni az Orbán-kormány.