Túl jól keresnek a jegybankosok az ÁSZ szerint

A számvevőszék szerint a jegybank sokkal több pénzt takaríthatott volna meg tavaly, túl sokat emelt a szerinte amúgy is jól kereső dolgozók bérén. Simornál tizenhatan is jobban keresnek az MNB-ben. A jegybank az ÁSZ-jelentés több megállapítását nem fogadja el.

Több, elsősorban a jegybanki fizetéseket érintő kritikákat fogalmaz meg az Állami Számvevőszék az MNB tavalyi gazdálkodásáról szóló jelentésében.

Sokallják általában a jegybanki béreket és egy kommunikációs tanácsadó keresetét

Az ÁSZ szerint a jegybankban a személyi jellegű ráfordításokra 654 millió forinttal költöttek kevesebbet, mint a megelőző évben, holott csupán a jogszabályi változásokból fakadó (az egykulcsos adót tavaly vezették be, ezzel a magas keresetűek nettó jövedelme nőtt, a jegybankelnök fizetését havi bruttó kétmillió forintban korlátozták) megtakarítási lehetőség, ha semmi hatékonyságjavító intézkedést sem hozott volna a jegybank, akkor is 800 millió forintra rúgott volna. Ebből kiindulva 146 millió forinttal spórolt meg kevesebbet a lehetségesnél a jegybank, állítja az ÁSZ, amely felemlíti, hogy az MNB a beszámolóban a valósnál nagyobb költségcsökkentést mutatott ki. A számvevők szerint a jegybank "létszámmal és személyi jellegű ráfordításokkal való gazdálkodása nem felelt meg az MNB takarékossági célkitűzéseinek."

Az ÁSZ szóvá teszi a jegybanki dolgozók szerinte magas bérét is. Az ÁSZ szerint a jegybanki dolgozók havi bruttó átlagkeresete az előző évekhez viszonyítva minden évben nőtt, 2010-ben több mint háromszor annyit kerestek a jegybankban a dolgozók átlagosan, mint a nemzetgazdasági átlagbér. A jelentésből kiderül az is, hogy tavaly a jegybank az Országos Érdekegyeztető Tanács ajánlásánál és a saját stratégiájában meghatározott bérpolitikai céljainál nagyobb mértékű, 4,7 százalékos bérfejlesztést hajtott végre, és 1 százalékponttal meghaladta a béremelést tervező kereskedelmi bankoknál tervezett átlagos mértéket is, amelyet a jegybank "maga határozott meg referenciapiacként a bérfejlesztéseinél".

Az ÁSZ elismeri, hogy a jegybankelnök a törvényben megszabott keresetcsökkentést az előírásoknak megfelelően hajtotta végre. A számvevőszéki jelentés azonban azt is megállapítja, hogy "az MNB 16 vezetőjének a keresete már 2010-ben is meghaladta az elnök MNB-törvényben szabályozott 2011. évi keresetét, ami nem tükrözi a bankon belüli hatásköri és felelősségi viszonyokat".

A kommunikációs területen is talált kifogásolnivalót az ÁSZ. Mint írják, a jegybankelnök - a 24 fős kommunikációs szakterület mellett -  "egy kommunikációs tanácsadót alkalmaz havi 1,8 millió forintért, akinek munkavégzéséről, valós teljesítményéről a bank értékelhető szakmai dokumentumot nem adott át. A bank elnöke az ÁSZ által megküldött teljességi nyilatkozatot nem írta alá, annak tartalmát korlátozó kitétellel módosította."

A jelentésről készített közleményben viszont az is szerepel, hogy "az MNB 2010. évi működése, irányítási, döntéshozatali és ellenőrzési rendszerei az MNB-törvény előírásainak megfeleltek."

A jegybank a megállapítások java részét nem fogadja el

A jelentés mellékletében az MNB reagált a számvevőszéki megállapításokra, a jegybank szerint "önellentmondással terhes és valótlan állításokat tartalmaznak az Állami Számvevőszék bérezési gyakorlatra vonatkozó megállapításai".

A jegybank a bérpolitikára vonatkozó ÁSZ-megállapításokat nem fogadja el. Azzal érvelnek, hogy az ÁSZ az elmúlt években többször is - 2004-ben kiemelten - vizsgálta az MNB bérezési gyakorlatát és egyetlen alkalommal, így a 2010-es gazdálkodásról szóló jelentésben sem kifogásolta, hogy az MNB a pénzügyi szektort tekinti referenciapiacnak. A jegybank szerint, ha az MNB-s dolgozók fizetését mégis a közszféra kereseteihez hasonlítjuk, akkor olyan intézményekkel kellene azokat összevetni, amelyek tevékenysége hasonló a jegybankéhoz. A jegybank reagálása szerint ebbe a körbe tartozhatna például a Pénzügyi Szervezetek Álami Felügyelete, amelynél a dolgozok átlagkeresete az elmúlt években rendre meghaladta az MNB dolgozóinak átlagkeresetét. A jegybank arra is felhívja a figyelmet, hogy a bérfejlesztési politikáját az MNB megalapozott, piaci információk alapján határozta meg. A Hay Group 2009 decemberi felmérése szerint a referenciapiac szereplői 2010-re átlagosan 4,8 százalékos bérfejlesztést terveztek, ez pedig hajszálnyival meghaladja az MNB áltat jóváhagyott bérfejlesztés mértékét. 

A Simor András jegybankelnök kommunikációs tanácsadójával kapcsolatos megállapításokról az MNB azt írta, az érintett dolgozó munkavégzésével, munkaköri feladatainak teljesitésével olyan mélységig foglalkozik az ÁSZ, amely túlmutat az ellenőrzési hatáskörén. Az Állami Számvevőszék a munkavállaló felett az őt közvetlenül iranyitó, a munkaltatói jogkört és a felügyelet jogát gyakorló személy jogkörébe tartozó megállapításokat tesz.  (Az ÁSZ jelentését, amely részletesen bemutatja a vizsgálat eredményét és tartalmazza a jegybanki reakciókat, itt érheti el.)