"Túlzás" forint elleni támadásról beszélni a piaci szakértők szerint

Bár egy sajtóhír szerint a kormány forint elleni koncentrált támadásra fogja a forintgyengülést, piaci szakértők szerint azonban inkább leértékelődési nyomásról van szó. A forintgyengülésben a kedvezőtlen nemzetközi hangulatnak és a kormány forintot negatívan befolyásoló lépéseinek, köztük a végtörlesztésnek is szerepe van. Egy szakértő szerint a végtörlesztés sokkal nagyobb kárt okozott az országnak, mint amennyit a bankoknak el kell szenvedniük miatt.

"A kormány és a nemzetbiztonsági kabinet ülésén is kiemelt téma volt a forint elleni folyamatos, koncentrált támadás. A kormány pedig döntött arról, hogy felderítik a támadássorozat hátterében állók kilétét" - írta csütörtöki számában a Magyar Nemzet. Az [origo] október elején megjelent összeállítása szerint, nem sok választja el Magyarországot attól, hogy spekulációs célponttá váljon, miután egymást érik az ország gazdaságáról szóló negatív hírek. Akkor még a kormány elutasította, hogy újabb IMF-hitelkeretre lenne szükség, amely a végső menedéket jelentheti.

"Az erős kifejezés, hogy koncentrált támadás lenne a forint ellen, azért az máshogy néz ki a devizapiacon, ha nagyon nekiesnek valaminek, akkor az nem két hónap alatt gyengül úgy mint a forint, hanem akár rövidebb idő alatt" - mondta az [origo]-nak egy, az ügy politikai vonulata miatt név nélkül nyilatkozó, állampapír- és forintpiaci banki szakértő. Hozzátette, az viszont egyértelmű, hogy a magyar deviza az elmúlt két, két és fél hónapban jelentős értékvesztésen ment keresztül. Egy másik, szintén név nélkül nyiltakozó szakember ezzel összhangban azt mondta, "nem gondolom, hogy támadásról van szó, a leértékelődési nyomás sokkal inkább kifejezi a folyamat hátterét".  

Magas lehet a végtörlesztés miatti számla

"A forint esetében nem lehet egy-egy okot találni a gyengülésre, számos tényező van hatással az árfolyamra. A nemzetközi befektetői hangulat, az ezt számottevően befolyásoló eurózóna adósságválságának újabb fejleményei határozzák meg elsősorban a forint helyzetét, valamint a magyar gazdaságról szóló hírek" - mondta az egyik szakértő, aki szerint fundamentálisan nem romlott olyan mértékben az ország helyzete, ami indokolttá teszi az elmúlt három hónapban bekövetkezett több mint 10 százalékos forintgyengülést, ebben nagy szerepet játszott a nemzetközi piacokon is végigsöprő eladási hullám, de a kormány intézkedései és a befektetők számára zavaros kommunikációja, Orbán Viktor nyilatkozata, amely szerint a kormány nem tud garanciát vállalni az árfolyamra; és a devizahitelek kedvezményes végtörlesztésének lehetősége biztosan nem tett jót a forintnak.

A szakértők szeirnt utóbbi mindenképpen egy fontos tényező, több okból is. A végtörlesztésből ugyanis adódik egy természetes folyamat, mégpedig az, hogy a bankoknak külföldi devizát kell venniük és forintot eladniuk. Ezt a befektetők tudták, és elébe mentek a folyamatnak, azaz felvásároltak devizát, amit a végtörlesztés során a korábbinál magasabb áron adnak el a bankoknak. A másik, hogy pontosan nem számszerűsíthető tényező a végtörlesztés üzenete. A szakértők szerint a lépéssel ugyanis olyan bankokat, piaci szereplőket károsít meg a kormány, amelyek hitelezik az országot és nagyon jó kapcsolataik vannak az bankszférában, ahol Magyarországot ezért bizonytalan befektetési területnek minősítették, ez pedig szintén nem használt a forintnak. "A befektetők nagyon nem szeretik, ha a jogbiztonság sérül, ha azt látják, hogy kétoldalú szerződésekbe minden további nélkül bele lehet nyúlni. Ha ezt látják, akkor nem támadni fognak, hanem hátat fordítanak az országnak és elkezdik kivonni onnan a pénzt, ezt lehet támadásnak is nevezni éppenséggel, de a kivonulás az sokkal jobb szó erre" - tette hozzá a szakember. Szerinte "a végtörlesztés miatti banki veszteség eddig durván 70-80 milliárd forint, de ennél sokkal nagyobb kárt okozott a lépés, ugyanis sokkal magasabb áron hajlandóak csak finanszírozni a országot a befektetők a kockázatok és a bizonytalanság miatt, nagyságrendi különbség van a két tétel között". 

Egy másik banki szakértő a végtörlesztésről azt mondta, piaci pletykák szerint a végtörlesztés miatt a magyarországi anyabankok tulajdonosai között van olyan, amely már beadta a végtörlesztés elleni keresetét az illetékes bíróságra és a más bankok is ezt tervezik. "Ha kedvezőtlen döntés születik, amire megvan az esély, akkor - igaz, hogy később -, de az okozott a veszteséget az államnak kell kifizetnie. Tehát elviekben hiába csökkenti az ország sérülékenységét a végtörlesztés, mindent egybevetve nagyon drága mulatság" - fogalmazott és hozzátette: ahhoz, hogy erősödjön és stabilizálódjon a forint hiteles, következetes gazdaságpolitika kellene, ez azonban hiányzik.

A forint nem állja az ütéseket

A csütörtökön nyilatkozó szakemberekhez hasonló véleményen voltak az [origo]-nak korábban interjút adó szakértők. "Augusztusban-szeptemberben a feltörekvő piacokon komoly leértékelődési nyomás alá kerültek a devizák, októberben azonban majdnem mindenhol volt egy visszapattanás. A forint ugyanakkor nagyon gyengén szerepelt ebben a korrekcióban is, 290 forintos árfolyamig tudott csak visszakapaszkodni, utána aztán szinte folyamatosan gyengült, akár kedvező volt a hangulat egyik nap a világ pénzpiacain, akár rossz" - mondta korábban az [origo]-nak Duronelly Péter,  Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója, aki egy gyenge bokszolóhoz hasonlotta a magyar fizetőeszközt a teljesítménye alapján. Hozzátette, "egy jó, erős bokszoló ugyanúgy kap pofonokat, gyomrosokat, de állja az ütéseket, a forint gyenge bokszolóként viselkedett eddig".

Gárgyán Eszter, a Citibank vezető elemzője pedig a külső tényezők mellett a magyar okok között említette a végtörlesztést, amely szerinte több csatornán keresztül is árt a forintnak. "A bankok várható veszteségeik fedezése érdekében forintot adtak el euró ellenében, a bankok tőkehelyzetén keresztül a hitelezési hajlandóságot is rontja a végtörlesztés, ezzel visszahúzza a gazdasági növekedést" - tette hozzá akkor Gárgyán.