Új alelnököket ültet Simor nyakába a kormány

Egy vagy két új alelnököt helyezne Simor András jegybankelnök és a mostani két alelnök mellé az új jegybanktörvény az [origo] információi szerint. A kormány célja az lehet, hogy jobban rálássanak az MNB belső működésére, az elemzéseket készítő stábot befolyásolhassák, illetve hogy területeket vegyenek el a már meglévő alelnököktől, Király Júliától és Karvalits Ferenctől. Simort vélhetően ezzel sem tudják lemondásba hajszolni.

Célegyenesbe érkezett az új jegybanktörvény kidolgozása, amire azért van szükség, mert a januárban életbe lépő új alaptörvény előírja, hogy sarkalatos törvényben kell szabályozni az MNB működésének és szervezetének részletes rendelkezéseit. A kétharmados törvénytervezetet már tárgyalta a kormány, és ismereteink szerint napokon belül a parlament elé kerülhet.

A mostanihoz képest két ponton hozhat lényegi változást az új törvény: növekedne az alelnökök száma és visszaállítanák a mostani elnök idején megszüntetett igazgatóságot. Mindkét módosítás azt szolgálja, hogy a kormánynak nagyobb rálátása és ráhatása legyen a jegybank működésére - értesült az [origo] az ügyre rálátó forrásoktól.

Jobban látják majd, mi folyik a jegybankban

Az előterjesztést készítő Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve a kormány egy vagy két új alelnököt helyezne Simor András jelenlegi elnök mellé, azaz az alelnökök számát a mostani kettőről háromra vagy négyre emelnék. Király Júlia és Karvalits Ferenc maradna alelnök, mandátumuk - csakúgy, mint Simoré - 2013-ig szól, melléjük nevezne ki egy vagy két személyt Schmitt Pál köztársasági elnök. Arról nem tudunk, hogy kit, kiket szeretne alelnökként látni a kormányzat, vagy hogy vannak-e már jelöltek a posztra.

Az alelnökök számának növelése azt is jelenti, a monetáris tanács is bővül. Most Simor András jegybankelnök és a két alelnök mellett négy "külsős" tag alkotja a monetáris tanácsot. A négy külsőst (Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc, Kocziszky György) a kormányoldal jelölte és választotta be a monetáris tanácsba, a testületben így 4:3 arányban már most is a jelenlegi kormány álta kinevezettek alkotnak többséget Simorékkal szemben. Az új alelnökök kinevezésének célja ezért nem is a monetáris tanácsban a térnyerés, hanem az lehet, hogy a kormány jobban belelásson az MNB-ben folyó szakmai munkába, nagyobb ráhatása legyen arra - magyarázták a terv mögött meghúzódható szándékot kormányzati forrásaink.

A kamatokról és a főbb monetáris politikai lépésekről döntő monetáris tanács külsős tagjai azokból az anyagokból dolgoznak, amit az MNB stábja tesz eléjük, irányítani, feladattal megbízni nem tudják a jegybanki szakértői gárdát - világítja meg a jegybank működésére rálátó egyik forrásunk. "Az, hogy milyen témában kutasson, milyen elemzésekre fókuszáljon a stáb, azt alapvetően a két alelnök és az elnök határozza meg, ők tudják a legmélyebben, milyen állapotban van a bankrendszer, a bank operatív működését ez a három ember irányítja."

Ezért ha a kormányoldal egy vagy két alelnöki helyhez jut, akkor ezekre a folyamatokra is nagyobb befolyása lesz, több érdemi információhoz jut, a mostaninál közelebbi képe lesz az MNB-ben folyó ügyekről. Az új alelnök vagy alelnökök bejövetelével a területeket is újraosztják majd, így egyik forrásunk szerint benne van a pakliban, hogy a pénzügyi stabilitási területet felügyelő Király Júliától vagy a közgazdasági területet irányító Karvalits Ferenctől ezeket a fontos részlegeket az új alelnök(ök)nek osztják.

"Kellemetlenkednek egy kicsit Simorral, de ezzel megroppantani, lemondásba hajszolni nem tudják" - vélte mindhárom forrásunk.

A másik fontosabb változtatás is az MNB-re való nagyobb rálátást biztosítana a kormányzatnak. Visszaállítanák az igazgatóságot, azt a már Simor elnöksége alatt, a jegybanktörvény 2007-es módosításával megszüntetett testületet, amely stratégiai tervek kidolgozásában vett részt, elsősorban hosszú távú döntéseket hozott, és felelt a monetáris tanács határozatainak végrehajtásáért. Az igazgatóságot az elnök és az alelnökök alkotnák.

Megkerestük a jegybankot a tervezett változtatásokról, ahol azt válaszolták, hogy "az MNB a jogalkotóval történő további egyeztetések lezárultáig nem kívánja kommentálni a sajtó értesüléseit."

Régóta tartó harcot folytat az Orbán-kormány

A kormányoldalról már régóta támadják Simort. Először a jegybankelnök ciprusi cégügyeit kapták fel, és az "offshore-ozás" miatt lemondásra szólították fel. Az ügyet napirenden is tartják, pár hete a parlament költségvetési bizottsága kérte fel a kormánypárti tagok többségi szavazatával Simort, hogy mutassa be a ciprusi cégének felszámolását és a pénz hazahozatalát igazoló dokumentumokat. Tavaly a jegybanktörvény megváltoztatásával kétmillió forintra csökkentették a jegybankelnök és az alelnökök bérének felső határát, a változtatás módja kiváltotta az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság rosszallását.

A jegybank felügyelőbizottságának élére Járai Zsigmondot, az első Orbán-kormány pénzügyminiszterét és volt jegybankelnököt választották, az fb több ízben is kritizálta az MNB gazdálkodását. Az Állami Számvevőszék, amelynek elnöke Domokos László volt fideszes képviselő, szerdán megjelent elemzésében a jegybank bérgazdálkodási gyakorlatát kifogásolta, a megállapításokkal az MNB nem értett egyet.

A jegybank és a kormány közötti együttműködést ezek az ügyek továbbra is mérgezik. Minimális a kommunikáció a kabinet és az MNB között (jellemző a múlt heti eset, amikor az IMF-fel való kapcsolat felvételéről a jegybank a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményéből értesült), és vélhetően a kormányhoz közel álló alelnökök kinevezése sem járul hozzá a viszony normalizálódásához, miközben az európai adósságválság és a forint gyengülése idején segíthetne, ha épp ennek az ellenkezője történne.