"A poklok pokla jöhet" - elemzői reakciók Magyarország leminősítésére

Még durvább forintgyengülés jöhet, ha a jövő héten nem emeli meg az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank - véli Barcza György a K&H Bank vezető elemzője. Az [origo] által megkérdezett elemzők mindegyike kamatemelésre számít, és hangsúlyozták, hogy most lesz csak igazán szükség az IMF-el kötött új megállapodásra. A Standard and Poor's már jelezte, hogy még vár a döntéssel a leminősítésről.

A Standard & Poor's kivár, ezért meglepő a Moody's lépése

A nagy hitelminősítők közül elsőként tette a befektetésre nem ajánlott, "bóvli" minősítési kategóriába a Moody's Magyarország szuverén adósságát. Bár hetek óta várható volt, hogy egyszer az egyik minősítő meghozza ezt a döntést, a lépés mégis meglepetésként hatott, a forint árfolyama ismét csúcs közelébe került.

Múlt csütörtökön a kormány bejelentette, hogy felújítja az együttműködést a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), amely nyugtatólag hatott a piacra, az euró árfolyama közel tíz forinttal erősödött. A Standard & Poor's ennek alapján azt mondta, a minősítési fokozat felülvizsgálatával megvárja a tárgyalások eredményét, vagyis elkerülhetőnek tartották a leminősítést, amennyiben a piac számára kedvező IMF-megállapodás születik.

Az [origo]-nak nyilatkozó elemzők szerint a leminősítés miatt egyre inkább szükség van az IMF nyújtotta védelemre, elsőként azonban a jegybank léphet egy kamatemeléssel. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa jövő hét kedden tart kamatdöntő ülést, a piac egybehangzóan emelést vár, a mértékében azonban eltérőek a vélemények. (Az MTI megkerésésére a Magyar Nemzeti Bank közölte: ahogy a múltban sem, most sem kívánja kommentálni az egyes hitelminősítők döntését.)

Nem meglepő

Nem érhet teljes sokként senkit a lépés, de az időzítés azért meglepő - mondta el az [origo] kérdésére Németh Dávid, az ING vezető elemzője. A szakember szerint a Moody's talán túl szigorú volt a jövő évi költségvetési hiánycél tarthatóságát illetően, hiszen 0,5 százalékos jövő évi GDP-növekedés mellett a 3 százalék alatti deficit nagyon szigorú fiskális politika és a költségvetésbe beépített tartalékok ismeretében véleménye szerint tartható. A Moody's indoklásában az állt: növekszik a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy Magyarország teljesíteni tudja-e a költségvetési konszolidáció és a közadósság-csökkentés középtávú célkitűzéseit, különös tekintettel a magyar gazdaság egyre korlátozottabb középtávú növekedési kilátásaira.

Németh Dávid szerint a Moody's lépését nem feltétlenül és nem rögtön követi a Fitch és a Standard and Poor's leminősítése, miután ez utóbbi két intézmény a közelmúltban még türelmet szavazott Magyarországnak. "Egy-két hónapon belül ugyanakkor nem zárható ki, hogy a másik két nagy hitelminősítő is bóvlivá rontja a magyar állampapírok besorolását, kérdés, mit lép a köztes időben a magyar kormány és miben állapodik meg a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval.

Egyre jobban kell az IMF

"Most sokkal inkább szükségünk van az IMF-fel való megállapodásra" - tette hozzá az elemző, aki szerint viszont a jelenlegi helyzetben Magyarország rákényszerülhet arra, hogy szigorúbb feltételeket vállaljon, és valószínűleg szükség lesz arra is, hogy az esetleges hitelkeret egy részét az ország jövőre felmerülő finanszírozási szükségletének finanszírozásához lehívjuk. "A nyugdíjvagyonnal kapcsolatos lépés, a különadók és a bankszektort érintő szabályok láthatóan nem nyerték el a nemzetközi befektetők tetszését, ezeket szinte biztosan ki kell ütnie a kormánynak ahhoz, hogy Magyarországot újra befektetésre alkalmas kategóriába sorolják" - fogalmazott Németh Dávid.

"A kormány csak "védőhálót" szeretne a Valutaalaptól, nem hitelt, ugyanakkor rászorulhat egy hasonló csomagra, mint amilyet 2008-ban is megkapott. Magyarország PCL-re (precautionary credit line - elővigyázatossági hitelvonal) "próbál lőni", de nem biztos, hogy ezt elfogadja az IMF" - csatlakozott Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője Németh véleményéhez. Azt mondta, az elővigyázatossági csomagnál az IMF a gazdaságpolitikát is vizsgálja, köztük a múltbeli lépéseket is, hogy azok alapján megállapítsa a kockázatokat.

Amennyiben az elővigyázatosság feltételeinek nem felel meg Magyarország, a 2008-ban is megkötött úgynevezett stand-by agreement (SBA), vagyis készenléti hitelkeret-megállapodást kaphatja. Barcza György szerint az IMF ilyenkor a magyar kvóta (1038 millió SDR - "különleges lehívási jogok") tízszeresét, körülbelül 12 milliárd eurót ítélheti meg hitelkeretként, amelyet a Világbank és az Európai Unió is kiegészíthet, ahogy 2008-ban is tették.

Megjárhatjuk a poklok poklát

A piaci reakciók hevességét nehéz előre kiszámítani, de szinte biztosan lesz jegybanki kamatemelés a Monetáris Tanács jövő keddi ülésén, ennek csak a mértéke kérdéses. Németh Dávid szerint 50-150 bázispontos emelés sincs kizárva a következő időszakban, miközben tovább gyengülhet a forint, az állampapírok hozamszintje megugrik, egyre nehezebbé válik az államadósság piacról történő finanszírozása, és amíg az IMF-megállapodás előnyeit nem érezzük, "megjárhatjuk a poklok poklát".

Barcza György szerint egyre nagyobb a kamatemelési várakozás, azt állította, a piacon már egy 1,5 százalékos kamatemelést áraznak. Ha mégsem emelne a jegybank valamilyen megfontolásból, úgy elszabadulhatna a forint árfolyama. Barcza szerint jelenleg épp a kamatemelési várakozás az, ami némileg megtámasztja a forintot: a 318 forint fölötti euró tartós forintgyengülést indíthat el.

Nem mindenki ért egyet az egyszeri, drasztikus kamatemeléssel: Keszeg Ádám, a Raiffeisen elemzője szerint kedden csupán 0,25 százalékpontos emelés várható, amelyet decemberben egy újabb, hasonló mértékű követhet.

Drága állam

"Van azért élet a bóvliban is" - mondta el Keszeg Ádám, aki szerint jó példa erre Románia esete, amely egy ideje annak ellenére a piacról tud forrásokat bevonni, hogy a Standard and Poor's-nál bóvli kategóriában van. Az elemző szerint igaz, hogy vannak olyan befektetési alapok, amelyek szabályzata megköveteli, hogy szabaduljanak a befektetésre nem ajánlott értékpapíroktól, de több olyan alap van, amely megvárja, hogy a három nagy hitelminősítőből legalább kettő ugyanígy vélekedjen, és olyanok is vannak, amelyek már a bóvli határán már megváltak ezektől az eszközöktől.

Barcza György elmondta, hogy az IMF-megállapodás ellenére, amely az állam devizaszükségletére jelent fedezetet, forintforrásokat be kell vonni, márpedig 9 százalék fölött járnak a magyar kötvényhozamok, ami óriási finanszírozási igényt jelent az államnak - vagyis jóval többet kell költenie.

"Emiatt nem biztos, hogy azonnali nagy kötvényeladás indul, és azt sem szabad elfelejteni, hogy bizonyos alapok kifejezetten a bóvlipapírok felvásárlására specializálódnak" - tette hozzá Keszeg Ádám. Ennek persze megkérik az árát, ezért a Raiffeisen elemzője is biztosra veszi a hozamemelkedést. Németh Dávid is úgy véli, hogy bóvliban sem lehetetlen új forrásokat a piacról bevonni, de lehet, hogy a közeljövőben ez csak 9 százalék fölötti kamat mellett fog Magyarországnak sikerülni.