Apránként fizetjük meg az árát, ha tovább gatyáznak Európa urai

Inflációt okoz, sokak szerint mégis az egyetlen megoldás az európai adósságválságra, ha az Európai Központi Bank még több pénzt pumpál a gazdaságba. A németek berzenkednek az ötlettől, aminek az áremelkedés mellett lehetnek egyéb hátulütői is, de ha az EU vezetői a jövő héten sem találnak megoldást Európa gazdasági problémáira, akkor lehet, hogy nem marad választás.

Az amerikai, a kanadai, a japán, a brit, a svájci és az európai jegybank szerdán, az idén másodszor összehangolt akció keretében dollárt pumpált a világgazdaságba, hogy ezzel enyhítse az európai bankok nehézségeit. A lépés közvetlenül nem az európai adósságválság megoldását célozta, de a felpörgő tőzsdék reakciója jelezte, hogy kétségkívül enyhítette annak hatásait. A legveszélyeztetettebb spanyol, olasz és belga kötvényhozamok csökkentek a jegybanki közbeavatkozás hatására, miközben a tőzsdék 2009 márciusa óta a legnagyobb mértékben emelkedtek.

December 8-9-én ülést tart az Európai Tanács, vagyis az uniós tagállamok állam- és kormányfőiből álló legfőbb európai döntéshozó testület, amelytől azt várja mind a piac, mind a politikusok, hogy megoldást talál a kritikus fázisba ért adósságválságra. Az uniós vezetők nem először ülnek össze az idén, hogy megmentsék a széthullással fenyegetett eurózónát.

A CNBC amerikai hírcsatorna összeszámolta, hogy a G8, G20 ülésekkel együtt az idén 26 eseményen találkoztak az unió vezetői, de egyiken sem tudtak olyan megoldást találni az euró iránti bizalom helyreállítására, amely tartós eredményt hozott volna. A CNBC a helyzetet úgy írta le egy elemzővel való beszélgetésére hivatkozva, hogy mindig "a következő" EU-csúcs lesz a legnagyobb jelentőségű.

Zsömlénként fizetnénk a pénznyomásért

Az európai adósságválság lényege, hogy miközben az államok magas adósságának törlesztése durván megterheli a költségvetésüket, a európai gazdaság növekedésének lelassulása kétségessé teszi, hogy a felvett hiteleket képesek lesznek-e középtávon visszafizetni. Ráadásul az európai bankok a válságkezelés első szakaszában hatalmas mennyiségű kockázatos állampapírt vásároltak. Ez rontja a hitelezési képességüket, ami még jobban visszahúzza a növekedést.

A jegybankok szerdai fellépése az utóbbi problémán próbál segíteni, a nehézségekkel közdő bankok dollárkészlete ugyanis veszélyesen lecsökkent, ami veszélyezteti fizetőképességük megőrzését. Az Európai Központi Bank (EKB) közvetett úton is próbálkozik a válságkezeléssel, pénteken bejelentette, hogy 200 milliárd eurót juttatnak a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), hogy az hatékonyabban kezelhesse az euróválságot.

A jegybankok többek között a pénzállomány változtatásával, a kamatok emelésével és csökkentésével, vagy értékpapírok vásárlásával tudnak beavatkozni a pénzügyi folyamatokba. A világ hat nagy jegybankjának összehangolt akciója jelentősen növeli a világgazdaságban lévő pénz mennyiségét, amivel a pénzáramlás elapadását akarták megakadályozni. Ha viszont adott mennyiségű áru mellé több pénz kerül a gazdaságba, az idővel az árakban is megjelenik, vagyis felpörög az infláció.

A jegybankok hasonló, augusztusi fellépése után Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke azt mondta, hogy elképzelhető a "világinfláció" beindulása. A nagyra hízott adósságokat lehet adóemeléssel törleszteni, de ezt nem szívesen vállalják a politikusok. Megoldás az infláció felpörgetése is, ez azt jelentené, hogy az adósság visszafizetéséhez minden fogyasztó hozzájárul közvetetten azzal, hogy pár forinttal (vagy épp eurócenttel) drágábban vásárolja a tejet vagy a zsömlét. Az inflációval ugyanis nemcsak a fizetések lesznek értéktelenebbek, de az állam által felvett hitelek is.

A pénz mennyiségét a jegybankok többek közt úgy tudják növelni, hogy például államkötvényeket vásárolnak (a bajba jutott országoktól), ami fedezetéül több készpénzt nyomtatnak, illetve növelik a számlapénz mennyiségét. Az Európai Központi Bank (EKB) jelenleg is vásárol kötvényeket, hogy az adósságválságba került országok kötvényhozamait leszorítsa, ugyanakkor egy héten belül bevonja a fedezetül szolgáló pénzt, így megtartva a pénzmennyiséget a gazdaságban.

Elemzők és befektetők közt egyre gyakrabban hangoztatott vélemény, hogy a magas hozamokat sikeresen csak az EKB korlátlan likviditási programjával lehetne leszorítani, vagyis úgy, hogy a kötvényvásárlás után az EKB nem vonja vissza a pénzt a gazdaságból. Andreas Höfert, az UBS svájci bank vezető elemzője szerint a piaci szereplők számára a tagállamok által kibocsátott közös eurókötvény vagy a Nemzetközi Valutaalapon keresztül való vásárlás terve túl bonyolult és nehézkes, inkább gyors megoldásokat várnának a jegybanktól.

Ráülnek a nagyvállalatok a pénzpumpára

Ez a módszer elvileg háromféleképpen is segíthetne az adósságválságtól szenvedő európai gazdaságon. A kötvényvásárlások leszorítják a hozamokat, a pénzmennyiség növekedése elinflálná az adósságot, illetve a bankokhoz került sok pénzt előbb-utóbb kihelyeznék a gazdaságba, ezzel serkentve a növekedést - mondta Németh Dávid, az ING elemzője. Ez utóbbi azonban hosszú távú hatás, az Egyesült Államokban korábban is próbálkoztak a pénzpumpával, de ez még nem látszik meg a növekedésen.

Hiába van sok pénz a gazdaságban, a bankok és más nagyvállalatok ülnek rajta - mondta Németh Dávid. Ennek szerinte biztonsági oka van, a bankok szeretnék fedezni a romló hitelállományukat, mivel a kockázatos hitelükkel szemben valamilyen fedezetet kell tudniuk mutatni. A Bloomberg augusztusban utánajárt annak, hogy az amerikai jegybank (Fed) által 2008 óta a gazdaság rendelkezésére bocsátott 1200 milliárd dollár mely vállalatokhoz került (részletes lista itt). A Morgan Stanley nagybank 107,3, a Citigroup 99,5, a Bank of America 91,4 milliárd dollárt vett fel a hitelkeretből. De nemcsak amerikai cégek kölcsönöztek dollárt az amerikai jegybanktól: 84,5 milliárdot kért a brit Royal Bank of Scotland, a svájci UBS 77,2 milliárdot, a német Hypo Real Estate 28,7 milliárdot.

Németh Dávid szerint a pénz lassan forog a gazdaságban, a pénzmennyiség emelkedése azért nem jelent még meg az árakban, mert a gazdaság szereplői félnek a recessziótól. Ha a cégek úgy látják, hogy a következő hónapokban is lassú lesz a gazdaság, vagyis kevés megrendelésre számíthatnak, akkor kénytelenek alacsonyan tartani az áraikat.

A németek nem kérnek belőle

A pénznyomtatás beindítását nehezíti az is, hogy az európai gazdasági ügyekre legnagyobb befolyással bíró Németország kategorikusan elutasítja a radikális jegybanki megoldást. Angela Merkel német kancellár pénteken a német parlamentben kijelentette, hogy az EKB a Fedtől vagy a brit jegybanktól eltérően nem nyomtathat pénzt korlátlanul. "Az Európai Központi Banknak más feladata van, mint az amerikai Fednek vagy a Bank of Englandnek" - mondta Merkel. Németh Dávid szerint a németek nem szorulnak most a pénznyomda jelentette leértékelődésre, ráadásul az 1945 utáni hiperinfláció emléke miatt ezt a megoldást elutasítja a németek nagy része. Merkel az uniós tagállamok költségvetését hangolná össze szigorúbban, azt azonban ő is elismerte, hogy ez éveket venne igénybe.

Mindezek ellenére elképzelhető, hogy az EKB beindítja az áremelkedést. Az Európai Központi Bank készen áll az aktívabb lépésekre - mondta Mario Draghi, a bank elnöke, aki a jegybanki segítségért cserébe a költségvetési politikáik összehangolására biztatta a tagállamokat. Azt nem mondta meg, hogy pontosan milyen lépéseket tenne az EKB, vagyis nem egyértelmű, hogy a pénznyomtatást indíthatja-e be a jegybank. Németh Dávid szerint vannak más eszközei is a jegybanknak, decemberben és januárban is kamatot csökkenthet, és a hatások elemzése után dönthet csak adott esetben radikálisabb eszközökről.