Csányi simította el Orbánék és a bankok újabb ütközeteit

A végtörlesztés miatti hidegháborús hangulatot látványos béküléssel, majd a múlt héten egy megállapodás aláírásával zárta le a kormány és a Bankszövetség. Ahogy a békülésben, úgy a megállapodásban is kulcsszerepe volt Csányi Sándornak. Az [origo] információi szerint négy konkrét ügy miatt is meghiúsulhatott volna az egyezség, ha az OTP vezére nem járt volna közben Orbán Viktornál a bankok érdekében.

Patai Mihály a Bankszövetség elnöke és Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója

"Megfelelő helyen volt, megfelelő időben, és megfelelő embereket ismert" - ezt mondta Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke Csányi Sándorról, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójáról, amikor Matolcsy György  nemzetgazdasági miniszterrel közösen bejelentették a devizahiteleseket mentő legújabb csomag részleteit. Patai szerint ezért köszönet jár Csányinak, már csak azért is, mert "nagyon nehéz, de végül nagyon sikeres tárgyalássorozaton" lett így túl a Bankszövetség és a kormány.

Amint arról az [origo] korábban beszámolt, a bankok és a kormány közötti kapcsolat minőségének alakulásában Csányinak már eddig is döntő szerepe volt. Részben az OTP-vezér tevékenységének eredménye volt, hogy a végtörlesztési lehetőség után kialakult hidegháborús hangulat feloldódott, november elején újrakezdődött a párbeszéd a bankszektor és a kormány között, és a felek elhatározták, hogy közösen keresnek megoldást a devizahitelesek terheinek könnyítésére.

Újabb Csányi-Orbán találkák

Az új mentőcsomag viszonylag gyorsan, négy hét intenzív munka után készült el, de amint azt az [origo]-nak a banki munkacsoport több névtelenséget kérő tagja elmondta, az egyeztetések egyáltalán nem mentek simán, és a tárgyalások több ízben holtpontra jutottak. Ezeken a holtpontokon pedig ismételten Csányi Sándor volt az, aki befolyását és a köztük lévő személyes kapcsolatot is latba vetve közbenjárt Orbán Viktornál.

A banki munkacsoport tagjaitól származó információink szerint az elmúlt hetekben sor került több ilyen Orbán-Csányi találkozóra is, amelyek eredményeként "hol lassabban, hol gyorsabban, de mindig megváltozott a felek véleménye", és bár olyan momentum is akadt, amikor néhány bank képviselője azonnal fel akart állni az asztaltól, és szó nélkül megszakította volna a tárgyalásokat, végül elsimultak a megállapodást gátló ellentétek.

Négy töréspont

A november elején elkezdődött háttérmunkálatok és egyeztetések során legalább négy olyan vitás pontot azonosítottak forrásaink, amelyeken kis híján elcsúszott a megegyezés. Az egyik ilyen intézkedés az volt, amikor a kormány november 24-én megteremtette annak a lehetőségét, hogy a munkáltatók adó- és járulékmentesen támogassák fejenként 7,5 millió forintig dolgozóikat a kedvezményes végtörlesztésben.

Csányit külön meghajolva üdvözölte Orbán, amikor a bankvezetőkkel találkozott december 16-án

"Az nagyon durva volt" - emlékezett vissza a banki munkacsoport egyik tagja, aki szerint a külföldi tulajdonú bankok azonnal fel akartak állni a tárgyalóasztaltól. "Nem pánik volt, csak felhördülés" - fogalmazta meg egy másik forrás, aki szerint az külön felbőszítette a banki feleket, hogy ez a jogszabály-módosítás el is volt bújtatva, és csak néhány nappal később, a sajtóból értesültek róla az érintettek is.

"Úgy nem lehet együttműködni, hogy a szektor az újságokban olvassa először ezeket a dolgokat" - mondta el egyikük, aki szerint ezt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter korábbi ígéretének egyértelmű megszegéseként élték meg a tárgyalóasztal banki képviselői. Matolcsy a békülés bejelentésekor vállalta, hogy a kormány nem hoz a bankok bevonása nélkül a devizahiteleseket érintő újabb döntést. A bankok végül túltették magukat ezen az epizódon, az új szabályt a kormány nem vonta vissza, de a december közepén aláírt mentőcsomag részeként ígéretet tett arra, hogy finomítja a feltételrendszert, és ezáltal szűkiti azok körét, akik ily módon élhetnek a végtörlesztéssel.

Nem engedtek a jogi lépésekből

Egy másik holtpontra azt követően jutottak a tárgyalások, hogy a kormány megpróbálta rávenni a bankokat arra, mondjanak le azokról a jogi lépésekről, amelyeket a végtörlesztéssel szemben tettek vagy helyeztek kilátásba hazai és nemzetközi fórumokon. Ez esetben a kormány elszántságát puhította meg Csányi közbenjárása, így a kormány végül visszavonulót fújt, és folytatódtak az egyeztetések.

Orbán Viktor és Csányi Sándor kézfogása az új megállapodás aláírásán

Komolyan megakasztotta a tárgyalásokat Lázár János, a Fidesz és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetőjének egyik módosító indítványa is, amelyet az alkotmány átmeneti rendelkezéseihez nyújtottak be. A képviselők november 21-én azzal a javaslattal éltek, hogy ha az Európai Bíróság a jövőben az uniós joggal ellentétesnek találja például a devizahitelek végtörlesztését, és a bankoknak okozott kár megtérítésére kötelezi az államot, akkor a kormány - akár a bankokra is - különadót vethet ki. Ezen a ponton megint Csányi Sándor közbenjárására volt szükség, igaz, arról, hogy pontosan milyen ígéretet sikerült elintéznie, nem számoltak be forrásaink. A banki tárgyalók azonban végül elfogadták a helyzetet, és tovább haladtak a tárgyalások.

Bankközi konfliktusok

A negyedik holtpontot pedig az úgynevezett növekedési paktum előkészítése váltotta ki a banki munkacsoportból származó információink szerint. Itt elsősorban nem a kormány és a teljes bankszektor között támadtak nézeteltérések, hanem a bankszektoron belüli különböző érdekek kerültek élesebben a felszínre. A növekedés ösztönzését a kormány akarta mindenáron beépíteni a csomagba, erre már november elején utalt Matolcsy György, amikor azt mondta, hogy az együttműködés a Bankszövetséggel "a növekedési fordulat pénzügyi forrásokkal történő megalapozását célozza", mert "a gazdasági növekedéshez szükség van a banki hitelezésre".

A névtelenséget kérő források szerint a növekedési paktummal leginkább a külföldi tulajdonú bankoknak volt problémájuk, az utóbbi hónapokban ugyanis éppen abba az irányba tettek lépéseket, hogy - válaszul a válságra és a magyar kormány intézkedéseire - leépítsék a hitelportfóliójukat. A konfliktust végül itt is sikerült elsimítani: a bankok belementek abba, hogy ösztönző elemként a javaslat a programban maradjon. A mentőcsomag végső formájában tehát ennek az elvárásnak nincs kötelező érvénye, amely bank nem bővíti a hitelezését, az legfeljebb nem csökkentheti a különadóját.