Tizenhat éves csúcson a magyar államadósság

A jegybank friss adatai szerint a harmadik negyedév végén 82,6 százalékra rúgott a GDP-arányos államadósság. Ez hat százalékponttal magasabb a második negyedévben mértnél, és 1995 óta a legmagasabb arányt jelenti. Selmeczi Gabriella Fidesz-szóvivő szerint az adatok nem szakmai alapon készültek, az MNB viszobt azzal érvel, hogy évek óta az uniós módszertannal számol.

Az államadósság tavaly szeptember végén 22 931 milliárd forintot tett ki, ami a GDP 82,6 százalékának felel meg - közölte hétfőn a Magyar Nemzeti Bank.

A második negyedév végén 76,8 százalékos volt az államadósság mértéke, azaz a harmadik negyedévben hat százalékponttal növekedett. A harmadik negyedéves adósságadat több mint egy évtizedes csúcsot jelent: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint legutóbb 1995-ben volt magasabb az éves, GDP-hez mért államadósság, akkor 85 százalék felett volt a mutató.

A forint a ludas

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője a jegybanki statisztikát értékelve azt mondta, az államadósságot forintban számolják el, azonban az állomány csaknem fele devizában van. Így elsősorban a forint gyengülése húzta fel az államadósságot a harmadik negyedév végére. Hozzátette, a negyedik negyedévben két, összesen 3 milliárd euró értékű adósság jár le, ennyivel csökken az állomány, a forint azonban október-decemberben tovább gyengült. A szakértő az év végére 80 százalék körüli GDP-arányos államadóssággal számol. Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője a forint gyengülése mellett kiemelte, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a külkereskedelmi adatok revíziója miatt módosította a GDP-adatokat. Így a nominális GDP-adatok valamelyest csökkentek, ez is feljebb tolja az államadósság rátáját. 

Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Nemzetnek karácsonykor azt nyilatkozta, hogy az egész Európát érintő válság miatt a forint árfolyama gyengül, és ez növeli az adósságunk mértékét. Szerinte az adósság elleni harcot a kedvezőtlen árfolyamok idején is folytatni kell. Orbán akkor azt mondta, nyolcvan százalék alatti tartományban van az államadósság, a kormány adósságcsökkentő politikája nélkül kilencven százalék körüli szinten lenne. Hozzátette, hogy az adósságcsökkentős politikának lesz látható és érezhető eredménye, mivel ha a válság enyhül és a forint magához tér, az adósságszintünk is esni fog.

Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője szerint az államadósságról szóló jegybanki elemzésről hétfőn azt mondta, szerinte az nem szakmai alapon született, és a legkevésbé sem szolgálja Magyarország érdekeit. Hozzátette, hogy a jegybankban "az almát a körtével akarják összehasonlítani" a bruttó hazai terméket ugyanis forintban mérik, az államadósság egy jelentős része pedig devizában van. Selmeczi azt is elmondta, hogy az euróválság miatt az árfolyamok meglehetősen hektikusan változnak, függetleníteni kell tőlük az államadósság számítását, mert csak így kapható reális kép az ország gazdasági helyzetéről.   

A jegybank az államadósság számítását évek óta az uniós módszertannak megfelelően végzi - szögezte le a politikus kijelentésére reagálva a jegybank. Az MNB visszautasította Fidesz szóvivőjének szavait.

A külföldiek a GDP 1,5 százalékát finanszírozták

A hétfőn közölt jegybanki elemzés szerint az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2011 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 5,5 százalékát érte el. A háztartások nettó finanszírozási képessége pedig a GDP mínusz 5,7 százalékára rúgott a kérdéses időszakban, azaz ennyivel csökkent a háztartások megtakarítása. Az államháztartás és a háztartások nettó finanszírozási képességére jelentős hatást gyakorolt a 2011 első negyedévében elszámolt, a magánnyugdíj-pénztári kilépések miatti, a háztartások által az államháztartásnak nyújtott tőkejuttatás, amely az éves GDP 9,6 százaléka volt. A magánnyugdíj-pénztári kilépések miatti ügylet nélkül az államháztartás finanszírozási képessége a szeptember végét megelőző tizenkét hónapban a GDP 4 százalékát tette ki.

2011 harmadik negyedévében a háztartások pénzügyi eszközeinek esetében a készpénz, a forintbetétek és a tőzsdei részvények növekedése volt jelentős, ugyanakkor jelentősen csökkentek az egyéb követelések a magánnyugdíj-pénztári kilépések miatti reálhozam-kifizetések miatt. A kötelezettségek esetében a forinthitelek növekedése és a devizahiteleknek a forinthitelek növekedésénél nagyobb mértékű csökkenése volt jellemző - derül ki a jegybanki adatokból. A külföldiek nettó finanszírozási képessége a múlt év harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP mínusz 1,5 százalékát tette ki, vagyis a külföldiek ekkora összeggel finanszírozták Magyarországot.