A kormány már kész felvenni a legszigorúbb kontrollt jelentő IMF-hitelt is

Fordulatként értékelhető, hogy az IMF-tárgyalásokért felelős miniszter, Fellegi Tamás csütörtökön bejelentette, hogy a kormány kész elfogadni a legszigorúbb felügyelettel járó készenléti hitelt is. Fellegi az után szólalt meg egy váratlanul bejelentett sajtótájékoztatón, hogy szerdán és csütörtök reggel újabb és újabb mélypontokra süllyedt a forint árfolyama. A miniszter közölte ugyanakkor, nem hajlandók elfogadni bármilyen feltételt a hiteltárgyalásokon.

Fellegi Tamás

A kormány határozott szándéka az, hogy megállapodjon a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) - jelentette ki Fellegi Tamás azon a sajtótájékoztatón, amely előtt Orbán Viktor kormányfővel, Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkárral, Matolcsy György nemzetgazdasági és Martonyi János külügyminiszterrel egyeztetett. "Készek vagyunk feltételek nélkül tárgyalni, de ez nem jelenti azt, hogy bármit elfogadnánk. Csak olyan dolog jöhet szóba, ami nem másítja meg a kormányzat szándékát" - jelezte az IMF-EU-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter, aki ugyanakkor hozzátette: ez nem mond ellent a kormányfő azon véleményének, miszerint nem húsbavágó a megállapodás.

Fellegi kijelentette azt is, hogy a miniszterelnök arra adott engedélyt neki, hogy tárgyalhat készenléti hitelről. Ez 180 fokos fordulat az eddigi kormányzati hozzáállásban, mert eddig a kormány ragaszkodott ahhoz, hogy a sokkal lazább gazdaságpolitikai felügyeletet jelentő rugalmas hitelvonalat vagy elővigyázatossági hitelt fogadna csak el. Fellegi ugyanakkor nem mulasztotta el hozzátenni, hogy számukra az a lényeg, hogy biztonsági hálóként működjön a segítség, bármi is lesz az. Azt is mondta, nem találkozott olyan véleménnyel, állásponttal az előkészítő tárgyalásokon, miszerint gyökeresen meg kellene változtatni a gazdaságpolitikánkat.

Megszólalás a durva forintgyengülés után

Fellegi tehát igyekezett csökkenteni saját bejelentésének jelentőségét, nyilatkozatának mégis súlyt adott, hogy az utóbbi napokban a kormány miniszteri vagy kormányfői szinten nem szólalt meg a tárgyalások ügyében, miközben a piacok részéről egyre erősödött a Magyarországra nehezedő nyomás. Szerdán mélypontra süllyedt a forint árfolyama az euróval szemben, amit piaci elemzők a tárgyalások körüli bizonytalansággal, valamint a nemzetközi tiltakozás ellenére elfogadott jegybanktörvénnyel magyaráztak. Fellegi sajtótájékoztatója után a forint kissé megnyugodott, az euró a sajtótájékoztató előtt 324 forint fölé is drágult, a tájékoztató után 322 forint alatt kereskedtek az euróval. (A forint árfolyamát ebben a folyamatosan frissülő cikkben követheti.)

Az IMF már hetekkel ezelőtt nyilvánvalóvá tette - és ezt az álláspontot képviselte az EU is -, hogy Magyarország készenléti hitelkeretet kaphat csupán, illetve ebből esetleg elővigyázatossági készenléti hitel lehet, ha nem akar azonnal lehívni pénzt Magyarország. Az Orbán-kormány nyilatkozataiból ugyanakkor azt lehetett leszűrni, hogy tartózkodni akarnak a szigorú gazdaságpolitikai felügyelettel járó hitelmegállapodás lehetőségétől.

Az Európai Bizottsággal és az IMF-fel folytatott előkészítő tárgyalások megszakadásának egyik okáról, az új jegybanktörvényről annyit mondott Fellegi, hogy az nem sérti a jegybank függetlenségét, amit amúgy is készek tiszteletben tartani. Szerinte a mérvadó az Európai Központi Bank (EKB) véleménye lesz az elfogadott jegybanktörvényről, addig minden hír csak találgatás, így áll a kormány a kérdéshez. Az EKB még a parlamentnek benyújtott törvényjavaslatot kritizálta és a jegybanki függetlenséget sértőnek titulálta, de a 17 észrevételéből 15-öt elfogadott a kormány, és korrigálta a jegybanktörvényt. (Fellegi a csütörtöki sajtótájékoztatón ezzel szemben 15 kifogásról beszélt és arról, hogy 14 ponton idomult a kormány az EKB véleményéhez.) Vagyis, maradt még egy vagy két tisztázatlan pont (például az új, harmadik alelnök kinevezése benne maradt a törvényben), így kérdés, hogy az EKB most hogyan ítéli meg a törvényt.

"A kormány tisztában van a téttel"

A fő probléma a miniszter szerint az államadósság és az, hogy nagy az ország kitettsége a külföldi finanszírozásnak. (Ezzel Fellegi elsősorban az euró árfolyamára utalt, arra, hogy az államadósság közel fele már euróban és dollárban jegyzett állampapírokban van, a forint gyengülése pedig feljebb tolja az államadósságot, annak ellenére is, hogy az állam visszafizet lejáró állampapírokat.) "Ezt az összefüggést látjuk, értjük" - mondta Fellegi, majd hozzátette: óriási erőfeszítéseket teszünk azért, hogy csökkentsük az adósságot. "A kormány tisztában van a helyzet komolyságával és a téttel" - mondta Fellegi, akinek sajtótájékoztatóját csak csütörtökön reggel jelentették be, eredetileg ebben az időpontban a kormányszóvivő egyedül Hoffmann Rózsa társaságában tartott volna tájékoztatót. Ez a váratlanság arra utal, hogy a kormány valóban súlyosnak értékelte az előző napi piaci fejleményeket, és ezekre akart valamilyen nyugtató hatást gyakorolni.

 

Fellegi nem válaszolt arra a kérdésre, hogy inog-e Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter széke. Azt jelezte csupán, hogy az IMF-tárgyalásokért felelős miniszterként szinte napi kapcsolatban áll a Nemzetgazdasági Minisztérium stábjával.

"A bankbetétekkel kapcsolatos rémhírek jelentek meg, ezzel kapcsolatosan a kormány, a bankszövetség, a jegybank és a PSZÁF ma délután egyeztetést tart" - jelentette be Giró-Szász András kormányszóvivő. Giró-Szász kijelentése a Portfolio.hu szerint összefüggésben állhat Mesterházy Attila MSZP-elnök szerdai szavaival. Mesterházy felszólította a kormányt, hogy adjon garanciát arra, hogy nem nyúl a magánemberek bankbetétjeihez.