Százmilliárdot bukik a Malév egy EU-s döntés miatt

MALÉV, A Malév Boeing 737-600 típusú repülőgépének farokrésze a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2-es terminálján
Vágólapra másolva!
Százmilliárd forintnyi, Malévnak nyújtott állami támogatást talált jogellenesnek az Európai Bizottság. Ezért felszólította Magyarországot ennek visszafizetésére. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tudomásul vette a döntést, a Malév sorsáról várhatóan a január 16-ai kormányülésen döntenek majd. Az NFM szerint "kiemelt cél, hogy Budapest-központú nemzeti légitársaság működjön Magyarországon".
Vágólapra másolva!

A Malévnak nyújtott állami támogatás visszafizettetését kéri az Európai Bizottság - derül ki a testület hétfői közleményéből. A bizottság megállapította, hogy a Malévnak 2007 és 2010 között (a privatizációkor és a visszaállamosításkor) nyújtott finanszírozás jogellenes állami támogatásnak minősül. A testület indoklása szerint azért, mert a légitársaság nem volt képes pénzhez jutni a piacról a magyar hatóságok által nyújtott feltételek mellett.

Cristina Arigho szóvivő szerint a magyar hatóságoknak kell dönteniük arról, milyen formában és ütemezésben fizetnek, szintén a magyar félnek kell kiszámítania, pontosan mekkora összeg visszafizetéséről van szó.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) tudomásul vette a döntést. Közleményük szerint erre a helyzetre több forgatókönyvvel is készültek, amelyekről várhatóan a január 16-ai kormányülésen tárgyalnak majd. Mint írták, változatlanul kiemelt cél, hogy "Budapest-központú nemzeti légitársaság működjön Magyarországon". A Malév számára nem jelent azonnali fizetési kötelezettséget az Európai Unió határozata, így napi működését nem befolyásolja - közölte a Malév Zrt.

Az NFM úgy véli, az Európai Bizottság döntése egyenes következménye annak, hogy a korábbi kormányok és Malév-menedzsmentek elmulasztották végrehajtani a vállalat régóta esedékes átalakítását. Szerintük "az értékes vagyonelemek felélésével, az elhibázott privatizációval kényszerpályára állították a légitársaságot", és a "visszaállamosítással (...) a Bajnai-kormány a helyzet kezelésének gazdasági és politikai felelősségét is áttolta a jelenlegire".

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Mint arról korábban beszámoltunk, a veszteséges légitársaság az elmúlt években százmilliárd forintos állami támogatást kapott. Már a 2012-es költségvetés tervezésekor sem számoltak a Malév további feltőkésítésével, éppen az Európai Bizottság valószínűsíthetően negatív határozata, illetve a légitársaság esetleges értékesítésének terve miatt. A Malév esetében most két lehetőség maradt: a csőd vagy a cég eladása egy olyan befektetőnek, amely vállalja ezt a terhet (az esetleges vevőkről ebben a cikkünkben olvashat).

A 2010 decemberében indult uniós eljárást kilenc hónappal azelőtt kezdeményezte a légitársaság egyik fapados konkurense, a Wizz Air. A cég nyolc, 2007 és 2010 között lebonyolított, a Malévnak összesen 80-100 milliárd forint állami támogatást nyújtó ügylet miatt kezdeményezte az eljárást. Ezek között volt direkt tőkeinjekció, valamint kölcsönátvállalás, kölcsönnyújtás és elhalasztott adófizetés. Azóta az újra többségi állami tulajdonba került Malév újabb állami pénzekhez jutott: áprilisban 2,5 milliárd, júniusban 4,5 milliárd, augusztusban 18,5 milliárd forinthoz, majd legutóbb 4,2 milliárdhoz.

Korábbi, nem cáfolt sajtóértesülések szerint több külföldi befektető is érdeklődne a Malév iránt, ha az állam el akarná adni. Ilyen lehet a kínai Hainan, a cseh Travel Service ésa török Türkish Airlines légitársaság, valamint egy svéd befektetőcsoport.

A Malév cégcsoport 2600 munkavállalót foglalkoztat, és 500 hazai vállalkozással áll rendszeres szerződéses kapcsolatban. A légitársaság a központi költségvetés bevételeihez közvetlen és közvetett módon évi mintegy 70 milliárd forinttal járul hozzá.