Kilenc euróövezeti országot minősített le az S&P

Standard & Poor's, hitelminősítő székház, New York,
Vágólapra másolva!
A New York-i tőzsde zárása után hozta nyilvánosságra a Standard & Poor's hitelminősítő kilenc euróövezeti ország leminősítését. Franciaország és Ausztria elvesztette eddigi AAA osztályzatát, Olaszország besorolásán pedig két fokozatot rontott az S&P. Az indoklás szerint az euróövezet válsága mélyül, a tavaly decemberi EU-csúcson nem született kielégítő megoldás. Az osztrák leminősítésben szerepe van Magyarországnak is.
Vágólapra másolva!

Az eurózóna 17 országából 9 államadósságát minősítette le pénteken késő este - a New York-i tőzsde zárása után - a Standard & Poor's (S&P) nemzetközi hitelminősítő. Az S&P megvonta a legjobb, AAA minősítést Franciaországtól és Ausztriától, két fokozattal minősítette le Olaszországot, és rontott Ciprus, Málta, Portugália, Spanyolország, Szlovénia, Szlovákia besorolásán is. Ugyanakkor Németország, Hollandia és Finnország AAA besorolását megerősítette a hitelminősítő.

Az S&P indoklása szerint a leminősítés tükrözi azt a véleményüket, hogy az euróövezetben mélyül a politikai, pénzügyi és monetáris válság. A december 9-ei EU-csúcs nem győzte meg a hitelminősítőt arról, hogy az elfogadott megállapodás képes lesz kezelni a válságot, mivel nem biztosít elegendő forrást, a tervezett rendszer pedig nem elég rugalmas. Az S&P szerint a válságkezelésre alkalmazott költségvetési szigor is kockázatokat rejt, mivel csökkenti a belföldi keresletet, ezáltal az adóbevételeket.

A döntés bejelentése után 16 hónapos mélypontra, 1,2647-es szintre zuhant az euró a dollárral szemben. Csütörtökön még 1,2814 dollárt ért egy euró.

"Nem jó hír, de nem katasztrófa"

Az S&P döntése értelmében Franciaország - az EU második legnagyobb gazdasága - hosszú távú adóssága AAA besorolás helyett AA+ kategóriába került, negatív kilátással. Az S&P indoklása szerint a francia államháztartás eltért a tervezett konszolidációs pályától, a kormány hiánycsökkentő intézkedései miatt a gazdasági növekedés nem éri el az idén az egy, 2013-ban pedig a két százalékot. Ha a hiány a jelenlegi szinten marad, a nettó államadósság hamarosan meghaladja a GDP 100 százalékát - írja az S&P.

A francia kormány legfontosabb tagjai péntek este válságtanácskozásra gyűltek össze. Nicolas Sarkozy elnök a dolgozószobájában fogadta Francois Fillon kormányfőt, Francois Baroin gazdasági és Valérie Pécresse költségvetési minisztert. Nem sokkal korábban Baroin azt mondta: "Ez nem jó hír, de nem katasztrófa". Hasonlóan nyilatkozott Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter is, aki szerint nem kellene túlértékelni a hitelminősítők értékeléseit.

A magyarok miatt kockázatos Ausztria

Az eddig szintén AAA besorolású Ausztria hosszú távú államadósságának minősítését is AA+ fokozatra változtatta az S&P, negatív kilátással. Az indoklás szerint az osztrák gazdaság erős és versenyképes, de alááshatja a kormány hiánycsökkentő terveit, ha visszaesik a gazdasági növekedés. Az indoklás kiemeli, hogy az osztrák bankokra negatív hatással vannak olaszországi és magyarországi események, így a pénzintézetek állami támogatásra szorulhatnak.

Bár az S&P alapvetően pozitív értékelést adott Szlovákia gazdaságáról, az ország hosszú távú adósságának besorolását mégis A+ szintről A kategóriába rontotta. Ennek oka az indoklás szerint, hogy a szlovák gazdaság kicsi és nyitott, így érzékeny a külső kereslet változására. Az eurózóna válsága tehát közvetve Szlovákiára is rossz hatással van. Bár lassan, de Szlovákiában is nő az államadósság, és arra is van esély, hogy emelkedni fog az államháztartási hiány, ha a vártnál gyengébb lesz a gazdasági növekedés.

Két fokozattal rontották

Olaszország hosszú távú adósságának minősítését két fokozattal rontotta az S&P, A kategória helyett BBB+ kategóriába sorolta. Ez ugyan még befektetésre ajánlott kategória, de a kilátások negatívak. Az indoklás szerint Olaszország egyre jobban ki van téve a külső finanszírozás kockázatainak, és ennek negatív következményei lehetnek a gazdasági növekedésre, ezáltal pedig az államháztartásra is. Az S&P szerint fennáll a lehetősége, hogy 2012-ben és 2013-ban Olaszország rekordmagas hozamokat fizet az állampapírjai után.

Szintén két fokozattal, A helyett AA- kategóriába rontotta az S&P Spanyolország hosszú távú államadósságának besorolását, negatív kilátással. Az indoklás szerint a magánszektor finanszírozási kockázatai rontják a gazdasági növekedés esélyét, ami akadályozza a kormányt abban, hogy csökkentse a hiányt. Az S&P szerint a kormány nem tesz eleget azért, hogy 2013-ra a GDP 3 százalékára csökkentse a költségvetési hiányt, és késnek a munkaerő-piaci reformok, amelyek segíthetnének csökkenteni a rendkívül magas munkanélküliséget.

Portugália hosszú távú államadósságát az S&P az eddigi BBB- fokozatról két osztályzattal, a már nem befektetési ajánlású BB szintre sorolta vissza (ez egy fokozattal gyengébb, mint Magyarország besorolása). Az indoklás szerint a belpolitikai viszonyok veszélyeztetik az EU és az IMF felé vállalt reformprogram megvalósítását, az államadósság 2012 végére elérheti a GDP 106 százalékát, a görög adósság részleges leírása pedig elrettentheti a befektetőket.

Közvetve érinti Magyarországot

Magyarországra közvetett hatása van a leminősítésnek Forián Szabó Gergely független elemző szerint. "Elsősorban a forintárfolyam romlásával és az állampapírok hozamainak emelkedésével járhat az eurózóna további gyengülése" - mondta az [origo]-nak.

Az S&P döntése a viszonylag nyugodt évkezdés után az európai adósságválság 2012-es folytatódásának nyitása, és egyben a hitelminősítő véleménye az Európai Unió eddigi válságkezelő lépéseiről. Franciaország leminősítése azért nagy csapás a válságkezelésre, mert ezzel együtt ennek legfőbb eszköze, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) drágábban jut majd forrásokhoz a nemzetközi piacon. Az EFSF-et ugyanis a hitelezők a mögöttük álló országok hitelbesorolása alapján ítélik meg.

A leminősítési hullám különösen rosszkor jön Olaszországnak is. Az olasz államkötvények hozamai csúcsokat döntöttek, mielőtt Silvio Berlusconi miniszterelnök lemondott, azóta a szakértői kormány átvette az ország irányítását, az állampapírpiac pedig megnyugodott. A leminősítés után azonban újra emelkedhetnek a kamatok, amiket a befektetők kérnek az olasz államnak nyújtott hitelek után. Ha ezek szintje tartósan hét százalék felett marad, az olasz államadósság finanszírozhatatlanná válik, ez pedig az euróövezet harmadik legnagyobb gazdaságának csődjéhez vezethet.

Európa lassan reagál

A dél-európai államok magas államadóssága és az eurózóna országainak lassuló gazdasági növekedése okozta adósságválság megoldására utoljára december elején tettek kísérletet az Európai Unió vezetői.

Franciaország és Németország javaslatára az Európai Unió tagországaink költségvetési politikáját igyekeznek jobban összehangolni, illetve ellenőrizni. A megoldási irányt ugyan üdvözölték az elemzők, de az csak hosszabb távon fejtheti ki hatását, a rövid távú adósságproblémákra és a növekedési kilátásokra nincs hatással. Az EU-n belüli újfajta együttműködést ráadásul Nagy-Britannia visszautasította, és több ország - köztük Magyarország - is jelezte, hogy ahhoz a parlament beleegyezésére van szüksége.

Nicolas Sarkozy francia elnök a múlt héten Berlinben találkozott Angela Merkel német kancellárral, és annak a reményének adott hangot, hogy már március elején aláírhatják az új költségvetési együttműködésről szóló kormányközi szerződést.

Ezzel az eurózóna tagjai az euró bevezetésével létrejött monetáris unió után egy lépést tennének a költségvetési unió létrehozása felé. Ettől függetlenül a költségvetések összeállítása és felügyelete tagországi hatáskörben maradna, de Brüsszelnek nagyobb befolyása lenne azok ellenőrzésére és a költségvetési hiányok alacsonyan tartására. Az Unió vezetői arról is megállapodnának, hogy automatikussá válnának a szankciók azokkal az országokkal szemben, amelyek nem tudják tartani az előírt háromszázalékos költségvetési hiánycélt.

Az EKB is segít

Az év vége felé az Európai Központi Bank (EKB) közel 500 milliárd eurót helyezett ki új, hároméves banki likviditási eszközének első tenderén. A hároméves likviditási eszköz "bújtatott" mennyiségi enyhítés, azaz pénznyomtatás is lehet. A bankok ugyanis az újonnan megszerzett forrásokat kötvénypiaci vásárlásra fordíthatják, amivel kisegíthetik a bajba jutott euróövezeti államokat, így mentve meg saját magukat is.

A legkritikusabbnak számító olasz és spanyol állampapírpiacok meg is nyugodtak. A sikeres év végi és év eleji kibocsátások után pénteken a tízéves olasz államkötvények hozama 6,54 százalékon állt a másodpiacon.

A válság jelenlétét azonban jelezte, hogy az európai bankok egyre kevésbé bíznak egymásban. A nagy kereskedelmi bankok ezért inkább az EKB-nál tartják forrásaikat, ahelyett, hogy egymásnál helyeznék letétbe azokat. Pénteken a Wall Street Journal jelentése szerint ismét rekordot döntött az EKB-nál elhelyezett források értéke.

A többi hitelminősítő is figyel

A Fitch Ratings december közepén adta ki londoni jelentését, amelyben negatívra rontotta Franciaország adósosztályzati kilátásait, valamint hat euróövezeti országot jelölt leminősítésre, mert szerinte szinte megoldhatatlan az euróövezeti adósságválság.

A Fitch negatív megfigyelés alá vette Ciprust, Belgiumot, Spanyolországot, Szlovéniát, Olaszországot és Írországot. Nem sokkal később a Moody's bejelentette, hogy Nagy-Britannia besorolása is veszélybe került. A Moody's hétfőn közölte, hogy 2012 első negyedévében dönt az európai államok adóskockázati besorolásának felülvizsgálatáról, miután a december végi európai tanácsi értekezlet nem eredményezett átfogó megoldást az adósságválságra, és az euróövezet további veszélyeknek van kitéve.

Kiszivárgott

A leminősítés híre péntek délután a Wall Street Journal oldalán kiszivárgott, így az euró és a forint már délután gyengülni kezdett. A hírre az euró az 1,2814-es szintről 1,2688-ra esett a dollárral szemben.

A hitelminősítő cég már december elején 15 eurózóna-országot negatív megfigyelés alá vett, ami a rövid időn belüli leminősítést valószínűsíti. A Standard & Poor's akkor azzal indokolta a lépést, hogy az elmúlt hetekben olyan mértékűvé erősödött az euróövezetben "a rendszerszintű stressz", amely már az összes, eurót használó ország adósmegítélésére lefelé ható nyomást gyakorol.

A Standard & Poor's közölte azt is akkor, hogy a felülvizsgálatot a december közepére tervezett EU-csúcsértekezlet után "a lehető leggyorsabban" befejezi.