Az árfolyamrögzítés jobb lesz a végtörlesztésnél

A forint gyengülése és a kamatok emelkedése miatt már rosszabb helyzetben van az, aki forinthitelt vett vagy vesz fel, hogy végtörlesztéssel szabaduljon devizahitelétől, mint az, aki az áprilistól élő új árfolyamgát rendszerébe lép be a Bankszövetség alelnöke szerint.

Gyuris Dániel, a Bankszövetség alelnöke

Míg az elmúlt év végén a saját vagy idegen forrásból megvalósított végtörlesztés látszott kedvezőbbnek a devizahitelesek számára, ma már egyértelművé vált, hogy a makrogazdasági helyzet változása miatt a devizahitelek áprilistól belépő új, fix árfolyamú törlesztése, az árfolyamrögzítés új rendszere előnyösebb lesz, mint a végtörlesztés - mondta Gyuris Dániel, a Magyar Bankszövetség alelnöke az MTI-nek.

Gyuris Dániel kifejtette: egyebek mellett a forint év eleji jelentős árfolyammozgása és az állampapírok hozamainak növekedése azzal járt, hogy a forintkamatok egyre magasabb szintre jutottak, emiatt a forinthitelből való végtörlesztés napjainkra hátrányosabb lehet a devizakölcsönt felvevőknek, mintha megmaradnának devizahitelüknél, és megvárnák az árfolyamrögzítés áprilistól belépő új rendszerét.

Az alelnök szerint a devizaadós, aki eddig még nem tett semmit, azaz nem választott a kormány és a bankszövetség által kidolgozott, a megoldások közül, még nem késett le semmiről. Az egyik legkedvezőbb lehetőség, az új típusú árfolyamrögzítés 2012 végéig nyitva van.

A közelmúlt kamat- és árfolyammozgásának következtében ma már egyértelműen látszik, hogy a végtörlesztésnél jobb megoldás az új típusú árfolyamrögzítés - mondta az alelnök, jelezve, hogy ez a megoldás kiszámíthatóságot hoz a hiteleseknek.

Az árfolyamrögzítés második rendszeréről szóló jogszabály szerint - ha a parlament elfogadja - az árfolyamrögzítés segítségével 5 évre rögzítik a devizatörlesztő-árfolyamokat. A rögzített - a törlesztési - és a piaci árfolyam közötti különbség gyűjtőszámlára kerül. A meg nem fizetett összeg mintegy kétharmadát az állam és a magyar bankszektor magára vállalja.

Gyuris Dániel példaként említette: a devizahitelesek kölcsöneinek átlagértéke hétmillió forint körül van húszéves futamidővel. Ha például a svájcifrankalapú kölcsönt négy éve vette fel az ügyfél, azaz még 16 éve van hátra a törlesztésből, megéri bejelentkezni az árfolyamrögzítés új rendszerébe. A bankszövetség számításai szerint most ennek a hitelnek a havi törlesztőrészlete 72 ezer forint körül alakul. Ha az adós a tartozását végtörlesztéssel rendezi, mégpedig teljes mértékben forinthitelből, akkor ennek a mai kamatszintet figyelembe véve a havi terhe 77 ezer forintra emelkedne, kivetítve a hitel teljes időtartamára. Míg ha marad az ügyfél a devizahitelnél saját döntése alapján, vagy más ok miatt (esetleg kifutott az ügyintézési időből, vagy nem kapott zöld utat a törlesztési forinthitele) és bejelentkezik az áprilistól érvényes árfolyamgát rendszere alá, a havi törlesztőrészlet a következő 5 évre 52 ezer forintra csökken.

Az alelnök rámutatott: ez a fajta közös tehervállalás, azaz, hogy a kormány és a Magyar Bankszövetség tagbankjai bizonyos törlesztőterheket átvállalnak a lakosságtól, egyedülálló egész Kelet-Közép-Európában.

A jelentős fennakadás nélkül törlesztő, 90 napon túli fizetési késedelembe nem csúszott, lakóingatlan-fedezetű, deviza-jelzáloghitellel rendelkező adósok a bankjuknál áprilistól jelentkezhetnek majd, és fix árfolyamon törleszthetik tovább hitelüket. Ez 180 forinton rögzített svájcifrank-, 250 forintos euró- és 2,5 forintos japánjenárfolyamot jelent.

Az elképzelések alapján a rendelkezések kitérnek majd arra az esetre is, ha esetleg 270 forint fölé emelkedne a svájci frank, 340 forint fölé menne az euró, vagy 3,3 forint fölé ugrana a japán jen árfolyama. Ebben az esetben az árfolyamkockázatot teljes egészében a kormány viseli majd.