Kétszázalékos lesz az új diákhitel kamata

Vágólapra másolva!
Szeptembertől vezetik be a képzési költségekre fordítható új diákhitelt. Kamata kétszázalékos lesz, a törlesztést 35 éves kortól kötelezően el kell kezdeni. A visszafizetéskor 4-12 százalékot vonnak majd le a jövedelemből. A korábbi diákhitel felvehető összege eközben félmillió forintra nő, és a két hiteltípust egyszerre is igénybe lehet venni. Egy az [origo] birtokába került korábbi tervezet még kifejezetten ellenezte, hogy az állam kamattámogatást adjon a diákhitelhez.
Vágólapra másolva!

Az állami szerepvállalás miatt a szeptembertől induló új diákhitel (Diákhitel 2) kamata 2 százalék lesz. A korábbi hitel (Diákhitel 1) is fennmarad, arra azonban nem vonatkozik ez a támogatás, a kamata jelenleg 8 százalék - jelentette be Giró-Szász András a keddi kormányszóvivői tájékoztatón.

A második diákhitelt azok a hallgatók vehetik igénybe szeptembertől, akik részben vagy egészben maguk állják a költségtérítésüket. (Három kategória lesz: a teljes állami támogatás, az 50 százalékos állami támogatás és az önköltséges.)

Hegmanné Nemes Sára államtitkár a tájékoztatón elmondta, hogy a Diákhitel 1 évente felvehető maximális keretösszegét az infláció és a megélhetési költségek miatt a jelenlegi 400 ezerről 500 ezer forintra emelik. A hitel elérhető lesz az összes hallgató számára, vagyis azok számára is, akik a Diákhitel 2-t is igénybe veszik.

A szeptembertől induló új diákhitelben ugyanakkor nem lesz egységes plafon, a maximálisan felvehető összeg a képzés költségétől függ majd. A képzési költségeket a kormány által meghatározott korlátokon belül az egyetemek, főiskolák határozhatják meg.

Az így felvett hitel közvetlenül az intézményekhez érkezik majd. A régi diákhitelhez képest az annál érvényes 40 éves kor helyett 35 évre szállították le azt a határidőt, amikor mindenképp el kell kezdeni a visszafizetést. (A törlesztés azonban ugyanúgy nem lesz konkrét időhöz kötve, csak a nyugdíjba lépés lesz a végső határ.)

Bugár Csaba, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója elmondta, az intézménynek több forrásra lesz szüksége a programhoz, de ezt a Magyar Fejlesztési Bank tudja majd finanszírozni. Az Európai Beruházási Bank biztosítja majd a források harmadát.

A Diákhitel 2 visszafizetése annyiban tér el az első konstrukcióétól, hogy a tartozástól függően, sávosan állapítják majd meg a jövedelemből levont összeg mértékét. A sávok szerint 4-12 százalékot vonnak majd le a jövedelemből, minél több pénzzel tartozik valaki, annál nagyobb lesz az elvonás mértéke. A jövedelmet ugyanúgy az adott évet megelőző két év bérei alapján állapítják meg.

A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vizsgálja, hogy a munkaadók kapjanak-e adókedvezményt, ha segítik a diákhiteles dolgozóikat a törlesztésben. Giró-Szász András azt is mondta, hogy valamilyen kedvezményre számíthatnak majd azok, akik az állami szférában helyezkednek el. A kormányszóvivő azonban nem mondta meg pontosan, hogy a következő években mekkora összeget fordít majd az állam az új diákhitel-programra, de azt elmondta, hogy a kormány pontos számok alapján döntött a rendszerről. Annyit elárult, hogy a felsőoktatás átalakítása miatt "megmaradó" összegekből akarják fedezni a következő évek kamattámogatását.

A fejlesztési tárca korábban óva intett a kamattámogatástól

A kormány korábban egy más típusú diákhitel-konstrukcióban gondolkodott. (Erről szóló cikkünket elolvashatják itt.) Az [origo] birtokába került tervezet még kifejezetten ellenezte, hogy az állam kamattámogatást nyújtson a diáhitelhez.

A nemzeti fejlesztési tárca (NFM) előkészítő december végi anyaga még arra intette a kormányt, hogy a kamattámogatott hitelkonstrukciók csak igen jelentős államadósság-növelés és folyamatosan növekvő állami kiadás mellett tudnak működni. Az előterjesztés arra is figyelmeztetett, hogy bár a kamattámogatás révén a felvehető összegek nagysága megemelhető, ez azonban lényegesen nagyobb költségvetési kiadással járna, mint amekkora összeget az állam a felsőoktatás Széll Kálmán Tervben előírt átalakításával meg akart takarítani.

A kamattámogatott rendszer az NFM szerint azzal a veszéllyel is jár, hogy a mostani, önfenntartó diákhitel rendszer helyett az államra hárítja a nem fizető hitelesek miatti veszteségek kockázatát és azzal is, hogy a diákhitel jelenlegi 8%-os kamatának csökkentésével az érintettek érdekeltté válnak a "túlzott hitelfelvételben" és a visszafizetés minél további halogatásában.

A hétfői kormányülésen Orbán Viktor miniszterelnök információink szerint azzal érvelt a kamattámogatásos rendszer mellett, hogy a kormánynak fontos, hogy mindenki hozzáférhessen a diákhitel lehetőségéhez, ami a 2% kamattámogatás mellett szerinte sokkal inkább lehetséges.