Napirenden Brüsszelben a Magyarország elleni deficiteljárás

A Magyarország ellen túlzott államháztartási hiány miatt folyó eljárásról is tárgyalnak az európai uniós tagországok pénzügyminiszterei kedden Brüsszelben. Idei első hivatalos ülésükön a miniszterek az euróövezeti válságra próbálnak megoldást keresni.

A Magyarország elleni uniós deficiteljárásról a miniszterek kedden meghallgatják az Európai Bizottság javaslatát, amely szerint - mint azt Olli Rehn pénzügyi felelős január 11-én bejelentette - egyelőre nincsenek meg a feltételei annak, hogy lezárják a 2004 óta folyó procedúrát. Ha a miniszterek - mint az ilyen esetek többségében lenni szokott - egyetértenek a brüsszeli bizottsággal, a miniszteri tanács a közeljövőben várhatóan újabb ajánlásokat fogalmaz meg Magyarország számára a hiány leszorítására.

Az uniós végrehajtó szerv megállapította, hogy "Magyarország nem tett megfelelő előrelépést túlzott hiánya időben és fenntartható módon történő kiigazítása érdekében", ezért "az Európai Bizottság a túlzott hiány esetén követendő eljárás következő szakaszának elindítására tesz javaslatot".

A bizottság szerint "bár Magyarország 2011-ben hivatalosan betartotta a GDP 3 százalékában meghatározott referenciaértéket, ez csupán a GDP körülbelül 10 százalékát kitevő egyszeri intézkedéseknek köszönhető. A költségvetési eredmény azonban az alapjául szolgáló strukturális egyenleg súlyos romlását leplezi... Az államháztartási hiány 2012-ben is csak egyszeri bevételeknek köszönhetően marad a GDP 3 százalékában meghatározott küszöbérték alatt... 2013-ban még a makrogazdasági forgatókönyvben bekövetkező romlással összefüggő esetleges negatív hatások és az emelkedő kötvényhozamok figyelembevétele nélkül is eléri a GDP 3,25 százalékát." Rehn biztos az értékelést ismertetve azt is hangsúlyozta: a Magyarország elleni eljárás "nem új, és nem kizárólag a jelenlegi kormány felelőssége".

Olli Rehn pénzügyi biztos szóvivője, Amadeu Altafaj Tardio megerősítette, hogy a bizottság álláspontjában nincs változás a biztos közel két héttel ezelőtt ismertetett értékelése óta: a testület továbblépést javasol az eljárásban, miután úgy ítéli meg, hogy a tavalyi és idén várható kedvező mérleg elsősorban egyszeri intézkedéseknek köszönhető, és továbbra sincs meggyőződve a hiány alacsony szintjének hosszabb távú fenntarthatóságáról.

Az NGM múlt heti összefoglalója szerint az uniós pénzügyminiszterek brüsszeli ülésén szóba kerülhet a hitelkérelem is. A minisztérium arra számít, hogy csak rá egy hónapra, február 21-én születhet döntés a magyar kérdésről. Ha ott Brüsszel úgy dönt, hogy partner lesz a hiteltárgyalásokhoz, akkor még egyeztetnie kell az IMF-fel a magyar kormánnyal szemben képviselt közös álláspontot, és csak ezt követően startolhat a hivatalos tárgyalás.

Napirenden lesz a keddi miniszteri ülésen a Belgium, Ciprus, Málta és Lengyelország elleni deficiteljárás is. Az Európai Bizottság az ő esetükben úgy ítélte meg, hogy nincs szükség további lépésekre az eljárásban, de továbbra is szorosan nyomon kell követni a költségvetés alakulását.

Idei első hivatalos ülésükön a miniszterek az euróövezeti válságra összpontosítanak. Az euróövezeti országok miniszterei külön is találkoznak hétfő este, megbeszélésük középpontjában a pénzügyi fegyelmet és együttműködést erősítő, készülő új szerződés áll, amelyről a jövő heti állam- és kormányfői találkozón tervezik a végleges megállapodást.

Friss hírek szerint az eurózóna minisztereinek hétfői találkozóján megvitatják azt is, milyen feltételeket hagynak jóvá az övezet országai a Görögország államadósságának csökkentéséről magánhitelezőkkel folyó tárgyalásokon. A Görögország támogatását célzó erőfeszítések keretében a hitelezők ősszel már beleegyeztek az adósság részleges elengedésébe, de ennek minden részletében még nem sikerült megállapodni, és a tárgyalók azt remélik, a miniszterek iránymutatása lökést ad a folyamatnak.

A 27-es körű, teljes EU-pénzügyminiszteri értekezleten is foglalkoznak a közös gazdaságirányítást még inkább kiterjesztő új javaslatokkal, az euróövezeti stabilitási és növekedési paktum betartását segítő módosító javaslatokkal, az idei gazdasági koordinációs uniós menetrenddel, valamint a tőzsdén kívüli értékpapírpiac átláthatóságát növelő, kockázatait csökkentő szabályozással.

Barroso megerősítést vár Orbántól

José Manuel Barroso szóvivője közölte, az Európai Bizottság azt reméli, hogy Orbán Viktor keddi látogatásán megerősíti: a kormánya kész együttműködni a Brüsszel által felvetett problémák megoldásában. Pia Ahrenkilde Hansen a testület szokásos napi sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy ezt a készségét a magyar kormányfő már Barrosóhoz múlt héten intézett - az ország ellen indított uniós kötelezettségszegési eljárások bejelentésére reagáló - levelében jelezte.

Orbán Viktor elsősorban az Európai Bizottság által kifogásolt magyar törvényekről tárgyal a bizottsági elnökkel. A kormányfő már a múlt héten nyilatkozott a találkozóval kapcsolatos várakozásairól. Jelezte, a megbeszélésen politikai megállapodás jöhet létre közte és a bizottság elnöke között.

A Commerzbank által befektetőknek összeállított, Londonban hétfőn ismertetett napi devizapiaci helyzetértékelés szerint a magyar kormány az EU által az MNB függetlensége ügyében sürgetett konkrét lépések megtételéig is "fáradhatatlanul" hangsúlyozni fogja készségét a szükséges reformok végrehajtására, és a keddi Orbán-Barroso találkozó után is hasonló kommentárok várhatók.

Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének igazgatója hétfői értékelésében annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar gazdaság gyenge teljesítménye az egyik fő ösztönző az egyezség megkötésére a Nemzetközi Valutaalappal és az EU-val, emellett a magyar kormány "pozitív bizalmi sokk" elérésére is törekszik az EU/IMF-csomaggal.