Rekordmennyiségű pénzt kapott tavaly az EU-tól Magyarország

Közel 4,5 milliárd euróval több pénzt kapott a befizetéseinél tavaly Magyarország az Európai Uniótól. Az utolsó negyedévben kapott 1,7 milliárd eurós nettó átutalás is a legnagyobb negyedéves összeg a 2004-es csatlakozás óta.

Magyarország a befizetéseinél 4,37 milliárd euróval több átutalást kapott tavaly az Európai Uniótól, jóval többet, mint eddig bármikor, derül ki a Magyar  Nemzeti Bank (MNB) friss negyedéves jelentéséből. A tavalyi negyedik negyedévben 1,7 milliárd euró nettó átutalás érkezett az uniótól, ez a legnagyobb negyedévi átutalás volt azóta, hogy Magyarország 2004 májusában csatlakozott az EU-hoz.

A nettó átutalások tavaly kétharmaddal nőttek az előző évi 2,62 milliárd euróhoz képest, és közel ennyivel haladták meg az előző 2009-es, a nemzetközi pénzügyi válság után mért csúcsot, amikor az unió nettó 2,73 milliárd eurót utalt át az országnak. Az éves EU-átutalások 2009-ben közel 11 százalékkal, 2010-ben bő 9 százalékkal, tavaly 13 százalékkal növelték az ország nemzetközi tartalékait, számolható ki az MNB-adatokból.

Évről évre nő az EU-tól kapott pénz

A negyedéves jelentésben szereplő és a tartalékokra vonatkozó adatok pénzforgalmi szemléletűek, azt mutatják, mikor folyt be a pénz. Az eredményszemléletben számolt fizetésimérleg-statisztikák szerint, amelyek nem a pénz befolyása, hanem a tényleges felhasználás időszakra számolják el a műveleteket, a nettó EU-transzferek évről évre nőttek Magyarország 2004 májusi uniós csatlakozása óta.

E szerint a 2004-es töredék évben Magyarország még a befizetéseinél alig 200 millió euróval több uniós pénzt használt fel, 2008-ban már nettó 1,24 milliárd eurót. Az összeg a 2009-es válságévben több mint megkétszereződött, és a rendelkezésre álló utolsó fizetésimérleg-adatok szerint a tavalyi első háromnegyed évben 3,15 milliárd euróra rúgott, mindössze 170 millió euróval maradt el a 2010-es év egészétől.

A folyamatosan növekvő nettó EU-átutalások 2004 és 2008 között csökkentették az ország külső finanszírozási igényét, majd 2009-től, amikor a válság nyomán a kereskedelmi és a teljes folyó fizetési mérleg deficitből többletbe fordult, döntő szerepet játszottak abban, hogy az ország külső finanszírozási többletet mutat.