Így változik a cafeteria-rendszer

Alapjaitól kezdve átformálta a kormány a béren kívüli juttatásokat, az elektronikus megoldások felé tolva el a rendszert. Már csak ezért is érdemes újragondolniuk a cégeknek, hogy mit ajánlanak dolgozóik számára.

Utoljára a Bajnai-kormány forgatta fel annyira a béren kívüli juttatásokat 2009 végén, amennyire a mostani kabinet átszabta a rendszert tavaly decemberben. Ez nagy kihívás elé állítja a cégek személyzeti és pénzügyi munkatársait, hiszen a dolgozókkal meg kell értetni a változások mibenlétét, az elszámolási rendszereket pedig az új viszonyokhoz kell igazítani.

Utóbbiakat alapvetően befolyásolja, hogy - költségvetési okokból -közel 12 százalékponttal nőtt a kedvezményes adózással igénybe vehető cafeteria-elemek után fizetendő közteher. 2011-ben ezen elemek után19,04 százalékot kellett leróni, az idén viszont már 30,94 százalékot, vagyis csökken a kedvezmény mértéke (de még így is jó 30-38 százalékos a pénzbeli juttatáshoz képest). További változás, hogy felső, félmillió forintos plafont kapott a teljes, kedvezményt élvező cafeteria-keret, az internet utalvány pedig kikerült a kedvezményesen adható lehetőségek közül. Adó- és járulékmentes elem továbbra is csak a sportesemények látogatására felhasználható utalvány maradt.

Lecserélt utalványok

A legtöbb embert a hideg élelmiszer vásárlására felhasználható étkezési utalványok rendszerének átalakítása érinti, mivel ez volt eddig a legnépszerűbb cafeteria-elem, becslések szerint egy évben mintegy 200 milliárd forint értékben kerültek forgalomba. Ez az összeg idén minden bizonnyal kisebb lesz, mivel a kedvezményesen adható havi értékhatár 18 ezer forintról 5 ezerre csökkent. Az étkezés támogatása azonban nagyobb lett, hiszen az új rendszerben a munkáltató akár havi 30 ezer forintot is adhat erre a célra A hideg (és az idén még meleg) ételek vásárlására felhasználható az Erzsébet-utalvány mellett további 12 500 forintot a munkahelyi meleg étkeztetés biztosítása jelent (de csak az üzemi konyhában étkezők számára) További havi 12 500 forint adható azonban meleg étkezésre mindenkinek a SZÉP Kártyán a 30,94 százalékos adóteher megfizetésével.

Mint látható, változik a forgalmazás is, az idén csak a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány cége, a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. által kibocsátott Erzsébet-utalvány élvez nagyobb adó- és járulékkedvezményt.

A kibocsátó független kisboltok mellett eddig magyar tulajdonú kiskereskedelmi hálózatokkal állapodott meg az Erzsébet utalvány elfogadásáról, így a CBA, a Co-op, a Reál és az Arzenál üzleteiben biztosan fizethetünk vele. A már aláírt szerződések alapján jó 20 ezer üzletben lehet majd használni az utalványt.

Élesbe fordul

Az már korábban ismertté vált, hogy az üdülési csekket leváltja a SZÉP Kártya, előbbit tavaly szeptember 30. óta nem is lehet adókedvezményesen igényelni. Az Erzsébet utalvánnyal ellentétben a SZÉP Kártya nem újdonság, már 2011-ben is létezett, ez azonban amolyan éles próbaüzem volt, korlátozott számú felhasználóval, és koirlátozott felhasználási körrel. A kedvezményesen adható keret nagysága alapján messze a SZÉP kártya lehet a legfontosabb béren kívüli juttatás (lásd a táblázatot). Eddig három pénzintézet, időbeli sorrendben az OTP, az MKB és a K&H jött ki saját SZÉP Kártyával, a munkaadók ezekkel a bankokkal szerződhetnek.

Az Erzsébet-utalvánnyal és a SZÉP Kártyával a munkaadók lefedhetik a dolgozói igények legnagyobb részét, de ha egy cégnek lehetősége van kiterjedt cafeteria-rendszert működtetni, akkor érdemes minél több kedvezményesen adózó elemet felkínálnia, mert ez növeli a munkavállalók elégedettségét. A nyugdíjhoz közelítő dolgozók körében népszerűnek számít például az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés, az iskolás korú gyermeket nevelők körében pedig az iskolakezdési utalvány.

30,94 százalékos kulccsal adózó béren kívüli juttatások és feltételeik

Elem	Kedvezményes adózás határa
Erzsébet utalvány	Havi 5 ezer forint
Céges étkezdében felhasználható keret	Havi 12 500 forint
Helyi bérlet	A közlekedési társaság tarifája
Iskolakezdési támogatás	Szülőnként/gyermekenként a minimálbér 30 százaléka (idén 27 900 forint)
Önkéntes egészségpénztárba történő munkáltatói befizetés	A minimálbér 30 százaléka (idén 27 900 forint)
Önsegélyező pénztárba történő munkáltatói befizetés	A minimálbér 30 százaléka (idén 27 900 forint)
Önkéntes nyugdíjpénztárba vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő munkáltatói befizetés	A minimálbér fele (idén 46 500 forint)
Iskolarendszerű képzés	A minimálbér 2,5-szerese/év (idén 232 500 forint)
Széchenyi Pihenő Kártya	450 ezer forint/év