Kettészakadt a monetáris tanács a kamatdöntésnél

Simor András a keddi kamatdöntés után a kamatemelés melletti érvekről beszélt. A monetáris tanács ennek és a piac várakozásának ellenére, mindenkit meglepve a kamattartás mellett döntött "szoros szavazásban". Pedig lett volna középút is.

Kettészakadt a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a keddi kamatdöntésnél. Simor András jegybankelnök az ülés utáni sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a tanács két előterjesztést vizsgált, a kamat tartását és a 0,5 százalékpontos emelését, a szavazás pedig "szoros" volt. Mivel 0,25 százalékpontos egységenként változtat a tanács, így elvileg a kettő között is lett volna lehetősége kamatemelésre a jegybanknak.

Simor András a sajtótájékoztatón hivatalosan csak a monetáris tanács véleményét képviselheti, így nem mondott további részleteket a döntés előtti vitáról. Elmondta viszont, hogy a legutóbbi, decemberi kamatdöntés óta romlott az ország kockázati megítélése, és utalt az infláció romlására, amelyről a jegybank december 22-én adott ki jelentést. Ezzel gyakorlatilag a kamatemelés melletti érveket ismertette.

A monetáris tanács legutóbbi döntésekor és kedden is úgy fogalmazott a közleményében, hogy "amennyiben a kockázati megítélés és az inflációs kilátások érdemben tovább romlanak, további kamatemelés válhat szükségessé". Mindkét feltétel teljesült, a tanács többsége mégis úgy látta, hogy ez mégsem tesz szükségessé kamatemelést. Mindezt úgy, hogy a piacon szinte egyhangú vélemény volt, hogy kamatemelés következik kedden.

A keddi döntés ugyanis meglepetésnek számít, a többség 0,5 százalékos kamatemelést valószínűsített a Reuters elemzői felmérése szerint. A tizennégy válaszadóból kilencen 7,5 százalékra, vagyis 0,5 százalékkal a jelenlegi szint fölött várták a középtávú kamatcsúcsot, a többi válaszadó pedig e fölött, vagyis egy olyan elemző sem volt, aki a kamattartást várta volna. (A kamatdöntésről és az az utáni elemzői reakciókról bővebben itt olvashat.)

A hét monetáristanács-tag szavazataránya, illetve a tagok szavazatai február 15-én lesznek nyilvánosak, az elnök nyilatkozataiból azonban sejthető, hogy a "szoros szavazásban" kifejezés azt takarja, hogy négyen szavaztak tartásra a három emelés ellenében.

A jegybankelnök beszélt arról, hogy a legutóbbi, decemberben publikált inflációs adat nem volt meglepő, illetve hogy azóta sem változott érdemben az inflációs pálya. A jelentés a korábban vártnál magasabb inflációról szólt, amely azonban 2013 első felében a középtávú cél, vagyis 3 százalék alá csökkenhet. A gyenge fogyasztás ugyanis "fegyelmezi" az árakat az után is, hogy az egyszeri ársokkok, mint például az áfaemelés, hatása kifut.

Simor nyilatkozatában, majd az újságírói kérdésekre többször beszélt a kockázati megítélésről. Szerinte az előző kamatdöntés óta eltelt időszak kétfelé bontható: az első felében a kockázatok jelentős növekedése volt tapasztalható, a másodikban viszont korrigálódott a kockázati megítélés. A forint január 5-én érte el mélypontját az euróval szemben, ekörül volt a csődkockázat a legmagasabb szinten.

A kockázati szint az IMF-EU-megállapodásra való törekvés kinyilvánítása után korrigálódott - mondta Simor, majd újságírói kérdésre hozzátette, hogy "a monetáris tanács többsége úgy látta, hogy a kormányzati kommunikációban bekövetkezett változás nem csak rövid távon befolyásolta a kockázatot".

A kamaton a jegybank régóta vitatkozik a kormánnyal. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a magas kamatszint miatt nem indul be a hitelezés Magyarországon, a jegybank azonban az infláció elszabadulásának veszélye miatt nem akart kötélnek állni. Simor kedden azt is elmondta, hogy szerinte nem az alapkamat befolyásolja elsősorban a hitelezést, amelyre a kamatszintnek ma kevés a ráhatása. Szerinte a bankok kockázatvállalási hajlandósága miatt alacsony szintű a hitelezés, amelyet éppen a kockázati megítélés javításával lehetne élénkíteni. A gazdasági növekedés "szűk keresztmetszete" az ország kockázatossága - mondta Simor.

A monetáris tanács hét tagjából hárman 2007-ben kerültek a testületbe, négy új tag pedig tavaly tavasszal, már az új kormány jelölésével.

A Financial Times feltörekvő piacokkal foglalkozó blogjában Bob Minto úgy értékelte az MNB döntését, hogy nagy tétet tettek arra, hogy Orbán tartja a szavát és megállapodik az EU-val és az IMF-fel a hitelprogramban. "Ha rosszra fordulnak a dolgok, akkor a keddi kamattartás visszaüthet" - írta a szerző.