Orbán nem taktikázik tovább a paktumvitában

Svéd kollégája után Orbán Viktor miniszterelnök is kihátrálni látszik a halogató taktikából, amit az európai szinten összehangolt költségvetésekről szóló vitában decemberben mutatott. Orbán azért javasolja a költségvetési paktum elfogadását a parlamentnek, mert a tárgyalás arra mozdult, hogy az eurózónán kívüli tagállamok számára nem lenne kötelező a paktum szabályrendszere.

Orbán Viktor miniszterelnök azt javasolja az országgyűlésnek, hogy Magyarország csatlakozzon a készülő uniós költségvetési paktumhoz - jelentette be a kormányfő kedden este, miután megbeszélést folytatott José Manuel Barrosóval Brüsszelben. Korábban Orbán a nemzeti szuverenitásra hivatkozva vitte a parlament elé a kérdést, amivel zavart okozott a december 9-i EU-csúcson.

A decemberi találkozón Nagy-Britannia jelezte, hogy nem írja alá a költségvetési paktumot, Csehország és Svédország azt közölte, hogy a parlament elé viszik az ügyet, Magyarországról pedig először úgy tűnt, hogy a britekkel együtt elutasította a csatlakozást, majd kiderült, hogy a kormány csak halogatja a döntést a parlamentre várva. A három kiváró közül Csehország a népszavazást fontolgatja, a svéd miniszterelnök azonban múlt pénteken Orbánhoz hasonló álláspontra helyezkedett, és azt mondta, jó irányba mozdult el a paktum. A négy vonakodó állam egyike sem használ eurót.

Az MTI szerint a kormányfő a José Manuel Barrosóval folytatott keddi megbeszélése után újságíróknak arról beszélt, hogy "a szövegezési munka során megerősödött az az elem, hogy a következményeket a paktumhoz csatlakozóknak csak az euróövezetbe való belépés után kell majd viselniük".

Orbán szerint tehát a paktum első körben csak az eurózóna tagjaira vonatkozna, de arról nem beszélt, hogy pontosan miről határozott a pénzügyminiszteri tanácskozás. Hozzátette azt is, hogy a legutóbbi tervezetben az adóharmonizáció már nincs benne, s ez a paktumhoz való csatlakozás mellett szól. Orbán december 15-én azt mondta, hogy Magyarország nem kíván csatlakozni semmilyen megállapodáshoz, amely adóharmonizációs lépéseket tartalmaz, a kormány nem hajlandó feladni az önálló magyar adópolitikát.

Nem szerepel az adó szó

A szóban forgó tervezet már a negyedik formáját öltötte, mielőtt hétfőn az eurózóna pénzügyminiszterei, majd kedden az Ecofin, vagyis az összes uniós tagállam pénzügyminisztere elé került. Az előterjesztést nem fogadták el, de Jean-Claude Juncker, az eurózóna vezetője szerint jó alap a jövő hétfőn folytatódó tárgyalásokra.

A tervezet, amelyet az Europolitics.info elemző intézet megszerzett, valóban nem tartalmazza az adóharmonizáció ötletét, még csak az "adó" szót sem. A vonatkozó bekezdés csak a paktum "jó működéséhez szükséges lépésekről" szól az összes érintett tárgykörben, de nem nevezi meg, hogy ez az adópolitikára is vonatkozik-e.

A 2011 márciusában elfogadott Euró Plusz Paktumban még benne volt a közös adópolitika, a 27 uniós tag közül azonban négyen nem írták alá: Nagy-Britannia, Svédország, Csehország és Magyarország. Éppen azok az országok, amelyek decemberben is vonakodtak.

Büntetés és kiskapu

A költségvetési paktum célja az lenne, hogy a már 1993 óta létező célokat, a maastrichti kritériumokat (3 százalék alatti hiány, 60 százalék alatti adósság, infláció leszorítása) szigorúbban ellenőrizhesse az EU, illetve, hogy a tagok hangolják össze a költségvetési politikájukat.

Orbán Viktor és Angela Merkel egy tavalyi, a 2011. február 4-i EU-csúcson

A paktumban szerepelne az adósságkorlát, amelynek átültetését az Európai Bizottság felügyelné. Ha nem felelne meg a nemzeti szabályozás a paktumnak, akkor az Európai Bíróság mondhatja ki a szerződésszegést. Ha ez bekövetkezik, az adott ország GDP-jének 0,1 százalékának mértékéig lehet büntetést kiszabni, amely pénzt az európai mentőalapba fizetné be a büntetett tagállam. Az aláíróknak azonban rendkívüli visszaesés idején lehetőségük lenne átmenetileg eltérni a költségvetési céloktól. Ezt a kiskaput az Európai Központi Bank kritizálta, mert szerintük felpuhítja a szabályt.

A német ajánlat gyorsítja a paktumot

A költségvetési paktumot a tervek szerint január végén fogadhatják el a tagállamok, majd márciusban írhatják alá. Németország, amely a szigorú költségvetési politikát legerősebben képviseli, engedett a szigorból, ugyanakkor összekötötte az eurózóna pénzügyi mentőprogramjának elfogadását a költségvetési szabályokéval, ezzel felgyorsítva a folyamatot.

A Financial Times értesülése szerint Angela Merkel német kancellár belemenne, hogy a jelenleg is létező Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) és a jövőre tervezett, az EFSF felváltására szolgáló Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) párhuzamosan működjön.

Ennek a jelentősége az, hogy az EFSF már csak 250 milliárd eurós kerettel működik, míg az ESM további 500 milliárdot jelentene. Az ESM 2013. január helyett már idén júliustól működhetne, így nyártól 750 milliárd eurós keret állna rendelkezésre az európai tagállamok kimentésére.

A német ajánlat miatt a költségvetési szigort szolgáló paktum tárgyalása is felgyorsulhat. Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter azt mondta a keddi pénzügyminiszteri ülés után, hogy nagyon elégedett, mert a paktum a vártnál hamarabb megszülethet. "Nem csak beszélünk, hanem gyorsan haladunk is" - mondta a Businessweek szerint.