DavosjövedelemkülönbséggazdaságVilággazdasági Fórumgazdasági növekedés
unegyed

Ki fog vásárolni, ha szegényedik a társadalom?

Amiatt aggódnak a világ leggazdagabb és legbefolyásosabb gazdasági szereplői, hogy a túl nagyra növő jövedelemkülönbségek visszafogják a növekedést - egyebek mellett ez derült ki a davosi Világgazdasági Fórumon. Külföldi milliárdosok egy csoportja egy ideje már hangosan követeli, hogy hadd fizessen több adót, mert túl nagy a teher a szegényeken.

Ami mindenkit összeköt ma a világon, az a gazdasági és egzisztenciális bizonytalanság, a jövedelmi és vagyoni különbségek növekedése, a szegénység és a pénzügyi válság munkaerő-piaci következményei, ezért többek között a szakszervezetek és a munkások hatalmának erősítésére, kevesebb megszorításra és a gazdagok megadóztatására van szükség, különben zavargásokra kell felkészülni - ez nem egy radikális újbaloldali szervezet programja, hanem a davosi Világgazdasági Fórumon elhangzott egyik panelbeszélgetés összefoglalója.

A Globális kockázatok 2012: egy antiutópia csírái címet viselő beszélgetést Nouriel Roubini amerikai közgazdász vezette, és a BusinessInsider nevű lap "Roubiniék beszaratták Davost" címmel számolt be róla, a társadalmi elégedetlenség közelgő erőszakos megnyilvánulásait jövendölő antiutópiára utalva.

A Svájci-Alpokban fekvő kisvárosban 1971 óta évente összegyűlnek a világgazdaság befolyásos döntéshozói és szakértői, hogy aktuális ügyekről vitatkozzanak. Idén január 25. és 29. között tartják az eseményt 2500 meghívottal. Bár az idézett beszélgetés által felvetett problémakör, a jövedelmi egyenlőtlenség nem volt kiemelt témája a fórumnak, a tudósítások szerint több beszélgetésben is előkerült, és a fórumra már hetedszer elkészített, Globális kockázatok című kiadvány is tárgyalja.

Ha nincs, ki vásároljon, nem lesz növekedés

A Bloomberg egyik előzetese szerint a kérdés számos davosi résztvevőt erősen foglalkoztat. A hírügynökség szerint mintegy hetven milliárdos hivatalos a 2012-es konferenciára, közülük többet is megszólaltatott a fórum előtt. Indiai, amerikai és európai üzletemberek írták, mondták azt, hogy a növekvő jövedelmi egyenlőtlenség egyre súlyosabb problémát jelent, és egybecsengett a véleményükkel a Bloomberg több mint kétszáz befektető, elemző, kereskedő körében elvégzett felmérése.

A gazdag üzletemberekre könnyen rá lehetne fogni, hogy csak azért beszélnek így, nehogy az érzéketlenség vádja érje őket, vagy legjobb esetben csupán az éhséglázadásoktól tartanak. Szavaiknak azonban súlyt ad, hogy többnyire nem emberbaráti, hanem gazdasági érvekkel támasztották alá mondandójukat - egyebek mellett arra az összefüggésre mutattak rá, hogy ha mind többen szegényednek el, akkor nem lesz, aki megvegye a megtermelt javakat, vagyis búcsút inthetünk a gazdasági növekedésnek.

"A kapitalizmus válságban van"

"Nagy, és egyre nő a vagyoni egyenlőtlenség, szerintem ez egészségtelen folyamat. A piramis alján lévőknek nincs elég pénzük ahhoz, hogy vásároljanak, és ezzel pörgessék a gazdaságot" - idézte a Bloomberg Steve Mortont, a Natixis Securities brókercég New York-i igazgatóját. "A kapitalizmus válságban van, mert a nyugati gazdaságokban hatalmas, és folyamatosan növekszik a jövedelmek közötti szakadék" - vélte Michael Derks, az FXPro pénzügyi szolgáltató londoni vezető stratégája, hozzátéve, hogy a generációs szakadék is egyre nagyobb, ezért óriási állami befektetésre lenne szükség az oktatásban.

Az egyenlőtlenséget illusztráló számok valóban sokkolóak. Davosban elhangzott például, hogy a világ munkaképes korú népességének egyharmadát (1,1 milliárd ember) teszi ki a szegénységi küszöb alatt élők és a munkanélküliek közös halmaza - utóbbiak immár 225 millióan vannak. Eközben a családok egy százaléka birtokolja a javak negyven százalékát. A GDP-hez viszonyítva történelmi csúcson van a céges profit aránya, míg a bérek ugyanebben az összevetésben még sohasem voltak olyan alacsonyak, mint most.

A gazdagok költekezése nem elég

Ennek a jelenségcsoportnak a gazdasági növekedéssel való szoros kapcsolatát több tanulmány is kimutatta. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) tavaly szeptemberben közölt egyet, mely megállapítja, hogy az egyenlőtlenség mérséklése minden más tényezőnél - még az adósságszint csökkentésénél is - pozitívabban hat a fenntartható gazdasági növekedés elérésére. "A fenntartható gazdaságot megteremtő reform csak akkor lehetséges, ha a hasznot széles körben osztják meg" - írták a tanulmány szerzői.

A középosztály fogyatkozása miatt vérszegény az amerikai gazdaság, a gazdagok költekezése önmagában nem elég - írta ugyancsak tavaly ősszel a New York Timesban Robert Reich, a kaliforniai Berkeley egyetem professzora, az első Clinton-kormány munkaügyi minisztere. Hasonlóan vélekedik Joseph Stiglitz is: "Egy olyan gazdaság, amelyben az állampolgárok többsége évről évre rosszabbul él - és Amerika gazdasága ilyen - hosszú távon nem lehet sikeres" - írta fél évvel korábban a Nobel-díjas közgazdász a Vanity Fair magazinban.

"Többet akarunk adózni!"

Az egyenlőtlenség növekedése azonban nemcsak az USA-ra jellemző. A legfejlettebb országokat tömörítő OECD decemberben publikált tanulmánya szerint az OECD tagországaiban évente 0,3 százalékkal tágult a gazdagok és szegények közötti szakadék az 1980-as és a 2000-es évek közepe közötti időszakban. A társadalom legvagyonosabb tizedének jövedelme ma kilencszer-tízszer akkora, mint a legszegényebb egytizedé.

A legtehetősebb üzletemberek közül az utóbbi időben többen felvetették, hogy jobban meg kellene őket magukat adóztatni. Warren Buffett, az USA második, a világ harmadik leggazdagabb embere "Elég a szupergazdagok kényeztetéséből!" címmel írt cikket tavaly augusztusban a New York Timesban, a befektetők alacsony adóterhelését kárhoztatva. Különadót javasolt a franciaországi milliárdosok egy csoportja, köztük a L'Oréal tulajdonosa, Liliane Bettencourt és a Total olajcég vezére, Christophe de Margerie. Magyarországon Demján Sándor kezdeményezett hasonló intézkedést. Az [origo] akkor kilenc gazdag magyart kérdezett meg, mi a véleményük egy efféle szolidaritási adóról, de érdemi választ nem érkezett.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Most
Top 12 óra
Olvasnivaló