Két állam nem csatlakozik az új EU-paktumhoz

Két ország nem írta alá az szorosabb költségvetési együttműködésről szóló szerződést, Nagy-Britannia és Csehország. Orbán szerint az Unió Magyarország számára kedvező irányba fordult, miközben az adóharmonizáció kikerülése miatt Magyarország is csatlakozhatott a paktumhoz. A hétfői EU-csúcson az állam- és kormányfők döntöttek arról, hogy az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt váltó pénzügyi stabilitási mechanizmus júliusban kezdi meg működését, várhatóan 500 milliárd eurós hitel- és garanciakerettel.

Huszonöt tagállam aláírja a költségvetési paktumot - írta Twitter-üzenetben Herman Van Rompuy, az Európai Unió elnöke, majd később egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy Nagy-Britannia és Csehország az a két tagállam, amely nem írja alá márciusban a szerződést. "Visszavágjuk a deficitet, de nem a jövőbe való befektetés rovására" - mondta Herman Van Rompuy, az Európai Unió elnöke a sajtótájékoztatón.

Nagy-Britannia már korábban kijelentette, hogy nem csatlakozik a szerződéshez. A decemberi EU-csúcson még Csehország, Svédország és Magyarország vonakodott, de utóbbi kettő kormányfője közben úgy nyilatkozott, hogy csatlakozik a szerződéshez. Csehországban a kormány népszavazás kiírását fontolgatta, véglegesen még nem utasították el a csatlakozást, ezt erősíti, hogy az MTI szerint a csehek parlamenti eljárásrendre hivatkozva nem kötelezték el magukat.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, a Van Rompuyjel közös sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a tárgyalási folyamat nem tartott "olyan sokáig" - ezzel arra utalt, hogy a decemberi EU-csúcs felvetése után, két hónapon belül meg is született a megállapodás a költségvetési együttműködésről. Azt, hogy 25 ország írta alá a 27 tagállamból, "nagyon impresszívnek" nevezte, Van Rompuy pedig azt mondta, hogy ez soknak számít ahhoz képest, hogy csak 17 eurózónatag van.

A költségvetési paktum célja az 1993-tól élő maastrichti kritériumok szigorúbb betartatása, vagyis a költségvetési hiány 3 százalék alá szorítása, a 60 százalék alá csökkenő deficit és a leszorított infláció. A paktum aláírói nem hozhatnak olyan törvényeket, amelyek ezeket megsértik, és automatikus büntetés jár a szabály megszegőinek. Az Európai Bizottság szorosabban ellenőrizheti a tagállamok költségvetését, de az összehangolt adópolitika az eredeti tervekből végül kikerült. Van Rompuy elmondta, hogy legmagasabb szinten épül be a nemzeti jogszabályokba az adósságplafon, az aláírók ugyanis az alkotmányban vagy azzal egyenértékű szinten fogják szabályozni az államadósság legmagasabb szintjét.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök elsősorban ez utóbbi miatt nem kívánt a paktumhoz csatlakozni, de végül a kérdés kikerülésével inkább a paktum elfogadását javasolta a magyar parlamentnek (amely még nem szavazott a kérdésről). Orbán másik kifogása az volt, hogy az eurózónán kívüli országoknak is kötelező lesz csatlakozni, de az MTI szerint ebben a kérdésben is kompromisszum született a hétfői csúcson. Orbán szerint a magyar diplomáciának sikerült elérnie az ország számára kedvező feltételeket.

Van Rompuy a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a nem eurót használó tagállamok, amelyek aláírták a szerződést, meghívást kapnak az európai költségvetési felügyelet szabályainak kialakításához, vagyis az eurózónához való csatlakozáskor egy olyan rendszerbe lépnek be, amelynek a kialakításához maguk is hozzájárultak. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az eurózóna szerkezetéről és versenyképességi kérdésekről szóló eurózóna-csúcstalálkozókra a zónán kívüli tagállamok is eljöhetnének. Ez Lengyelország miatt lehetett szükséges, ugyanis Varsó jelezte, hogy ott kíván lenni a találkozókon még akkor is, ha nem használ eurót. Ugyanakkor az EU elnöke beszédében elismerte, hogy a csatlakozás így a nemzeti szuverenitás részleges feladásával jár. Szavaiból az derül ki, hogy a nem eurót használó országokra nem vonatkozik még a szigorú költségvetési ellenőrzés.

A brüsszeli EU-csúcson ezelőtt jóváhagyták az európai uniós tagországok állam- és kormányfői azt a szerződést, amely az állandó euróövezeti pénzügyi stabilitási mechanizmus (ESM) létrehozásáról rendelkezik. Mint a csúcstalálkozó helyszínén uniós források megerősítették, a mechanizmus - az ideiglenes Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközzel (EFSF) eleinte párhuzamosan működve - idén júliusban kezdi meg a működését, várhatóan 500 milliárd eurós hitelezési és garanciakerettel.

Az elnök Herman Van Rompuy azt is bejelentette, hogy egyetértettek abban: korábban fel nem használt uniós forrásokat csoportosítanak át a fiatalok foglalkoztatásának ösztönzésére, valamint a kis- és középvállalkozások további támogatására. Orbán Viktor erről azt mondta, hogy az uniós gazdaságpolitikai irányváltás Magyarország számára kedvező fordulat, mert ez segíthet abban, hogy a második félévben meginduljon a gazdasági növekedés. Az unió gazdaság- és foglalkoztatásélénkítő programjáról bővebben itt olvashat.

Van Rompuy megemlítette, hogy az Európai Tanács üdvözli a görög kormány és a nemzetközi hitelezők közti tárgyalások állását, amely a görög adósság rendezéséről szól. Athéni tervek szerint kedden megállapodhatnak a bankok és a kormány, hogy a hitelezők milyen feltételekkel írják le a görög adósság egy jelentős részét veszteségként.

Az Európai Tanács elfogadott külügyi állásfoglalásokat is. Egyrészt támogatásukról biztosították az Irán elleni embargót, másrészt elítélték Szíriát az erőszak tüntetőkkel szembeni alkalmazása miatt. Az EU támogatja, hogy az ENSZ fellépjen a szíriai kormánnyal szemben.

Az Európai Stabilitási Mechanizmus az EFSF-et váltja fel, és két részből fog állni. Az ESM egyrészt rögzíti, hogy a finanszírozási nehézségekbe került tagállamoknak milyen intézkedéseket kell tenniük, illetve hogyan kell együttműködniük az EU-val és a pénzügyi válságkezelésben jártasabb IMF-fel. Másrészt az ESM tartalmaz egy állandó válságalapot, amelynek egy részét alaptőkeként, egy részét garantáltan a tagállamoktól lehívható pénzügyi kötelezettségként a bajba jutott tagállamok hitelezésére lehet fordítani.

Az uniós csúcsot beárnyékolja Görögország helyzete, ugyanis amellett, hogy az államcsőddel fenyegetett országnak újabb mentőcsomagra lesz szüksége, kérdéses, hogy az eurózóna kormányai belemennek-e abba, hogy ismét a zsebükbe nyúljanak. Az eurózóna pénzügyminiszterei visszautasították azt a javaslatot, amelyet Görögország magánhitelezői tettek az adósság rendezésére. Ezzel tovább húzódik a görög adósságválság megoldása, amely ha rendezetlenül marad, Görögország csődjéhez vezethet.