Megszűnt a nyomozás Hernádi Zsolt Mol-vezér ellen

A magyar ügyészség szerint a vesztegetési ügy ciprusi szerződései nem kötődnek sem a Molhoz, sem annak vezetőihez vagy képviselőihez. Horvátországban folytatódik a volt horvát kormányfő elleni per, többek között az INA ügyében.

A Központi Nyomozó Főügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást az úgynevezett Mol-INA ügyben - derül ki az ügyészség hétfői közleményéből. A horvát ügyészség szerint korrupciógyanús ügyben Horvátországban továbbra is tart Ivo Sanader volt kormányfő pere. A szervezett bűnözés elleni horvát ügyészségi hivatal (USKOK) helyettes vezetőjének korábbi elejtett megjegyzése alapján Hernádi Zsolt abban az eljárásban továbbra is gyanúsított, annak ellenére, hogy a Mol-vezér ügyét a horvát fél átadta a magyar hatóságoknak. (Ez utóbbit zárta most le a magyar főügyészség.) 

A horvát államügyészség a 2011. júniusi jogsegélykérelmében a Mol Nyrt. igazgatósága elnökének gyanúsítottkénti kihallgatását kezdeményezte a magyar legfőbb ügyészségnél, mivel az adataik szerint két ciprusi bejegyzésű gazdasági társaság 2009 júniusában - egy svájci bejegyzésű társasággal kötött tanácsadói szerződéseik útján - 10 millió euró vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanadernek, a Mol-INA vállalat irányításában meghatározó befolyás szerzése érdekében - derül ki az ügyészségi közleményből. A magyar ügyészség - arra hivatkozva, hogy az ország biztonságát veszélyeztetné -, megtagadta ezt a kérelmet, ennek ellenére az ügyben nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen vesztegetés miatt.

Az ügyészség szerint a Molnak nincs köze az ügyletekhez

A széles körű nyomozás keretében a főügyészség számos banki és cégadatot szerzett be, egy ciprusi cég magyarországi kereskedelmi képviseletén házkutatást tartott, okirati bizonyítékokat foglalt le, illetve szerzett be, továbbá több magyar és egy orosz állampolgárt is tanúként hallgatott ki. A nyomozás felderítette, hogy az ügyben szereplő, az állítólagos vesztegetési pénzt átadó, két ciprusi bejegyzésű cég sem közvetlenül, sem pedig közvetve nem tartozik a Mol érdekeltségébe, ezért a nyomozást megszüntette.

Az ügyészség indoklásából kiderül, hogy a Mol a két ciprusi cég közül a Ceroma Holdings Ltd.-vel nem állt üzleti kapcsolatban, míg a Hangarn Oil Products Trading Ltd.-től évek óta vásárol gázolajat. A nyomozás adatai szerint az említett ciprusi cégek 2009 júniusában valóban tanácsadói szerződéseket kötöttek - összesen 10 millió euró értékben - egy horvát nagybefektető érdekeltségébe tartozó svájci gazdasági társasággal, a Xenoplast & Shipping AG-vel, azonban ezen szerződések nem kötődnek sem a Molhoz, sem annak vezetőihez vagy képviselőihez.

A tanúvallomások szerint a szerződések és a pénzátutalások a Barátság-Adria-kőolajvezeték kétirányúvá tételét, illetve az olajvezetékhez kapcsolódó tárolókapacitás bővítését célzó - egyébként eredménytelen - lobbitevékenység kifejtését szolgálták a ciprusi cégekben tényleges üzleti érdekeltséggel bíró orosz nagybefektető érdekében.

A főügyészség nyomozása során beszerzett bizonyítékok egyértelműen cáfolták azon két horvát állampolgár - közvetett bizonyítéknak minősülő - tanúvallomását, akiknek a vallomására alapozva kérte a horvát ügyészség a Mol vezérigazgatójának gyanúsítottkénti kihallgatását. A főügyészség szerint a jogsegélykérelemben foglaltakkal ellentétben a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette. Mindez nem érinti azt a lehetőséget, hogy a szóban forgó pénzeszközöket más személyek, más célok érdekében bűncselekmény elkövetésében használták, ebben a tekintetben a horvát hatóságok folytatják az eljárást - áll a közleményben.

Szövevényes ügy

Az ügy tavaly nyáron kezdődött, és a horvát sajtóban sorozatosan jelentek meg információk, amelyek Hernádi gyanúsítását támasztották alá. Később a Heti Válaszban és egy horvát lapban Hernádi szerepét tisztázó cikkek kerültek előtérbe, amelyek a most hivatalosan is ismertetett magyar ügyészségi álláspontot előlegezték meg.

Hernádi nyilvánosság előtti gyanúsítása akkor kezdődött, amikor a Vecernji list horvát napilap internetes oldala arról írt, hogy Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója megvesztegette Ivo Sanader volt horvát kormányfőt, akit az Interpol elfogatóparancsa alapján Ausztriában tartóztattak le még a télen, súlyos korrupciós vádak alapján. Tavaly nyári zágrábi sajtóértesülések szerint pedig a horvát politikai és gazdasági élet egyik volt legbefolyásosabb alakja, Robert Jezic üzletember azt vallotta, hogy Hernádi Zsolt Mol-vezér megvesztegette a korábbi horvát miniszterelnököt. (Ő lehet az egyik horvát állampolgár, akinek tanúvallomásáról a magyar főügyészség most azt írja, hogy cáfolta.)

Október végén a Jutarnji list horvát napilap azt írta, hogy Ivo Sanader és Hernádi Zsolt Mol- vezérigazgató titkos találkozót tartottak, amelyről videofelvétel készült. A lap szerint a felvételen látható, ahogy a horvát vádak szerint a Mol által lefizetett Sanader kiveszi mobiljából az akkut, majd Hernádi felír valamit egy cetlire, és koccintanak. A Mol akkor közölte, visszautasít minden gyanúsítgatást, és a felvételből nem is derült ki több, mint hogy Sanader és Hernádi együtt vacsoráztak.

Tavaly decemberben a Heti Válasz azt írta, hogy bár a zágrábi ügyészség váltig állítja, hogy Hernádi Zsolt két ciprusi társaságon keresztül megvesztegette Ivo Sanader volt horvát kormányfőt, a limasszoli "kenőcégeket" az orosz Gazprom ellenőrzi. A Gazprom a Heti Válasz cikkére reagálva közleményt adott ki, amely szerint az orosz gázipari vállalatnak nincs köze az újságban leírtakhoz. A cikkben említett társaságok 2011 októberében csatlakoztak a Gazpromhoz, ezért a cég semmilyen felelősséget nem vállal a két társaság korábbi tevékenységéért. 

A Jutarnji list december közepén megjelent cikkében arról írt, hogy a Russznyefty olajvállalat főtulajdonosa, a leggazdagabb orosz üzletemberek közé tartozó Mihail Safarbekovics Gucerijev vallomása alapján megdőlhet a Hernádi elleni gyanú. Az orosz oligarcha az ügyészségen egyebek között azt mondta: valójában övé az a két offshore cég, amelyen keresztül a vád koronatanújának számító Robert Jezic szerint a Mol az állítólagos vesztegetési pénz egy részét kifizette Jezic svájci cégének.

Gucerijev állította, a valóban átutalt ötmillió eurót nem Ivo Sanader akkori horvát miniszterelnök megvesztegetésére adta, hanem arra, hogy Jezic ígéretéhez híven "lobbitevékenységgel" segítse a Russznyefty és általában az orosz érdekek érvényesülését a Barátság-kőolajvezeték ügyében. A horvát lap cikke szerint Gucerijev a meghallgatáson azt állította, az "előlegnek szánt" ötmillió euróért cserébe Jezic semmilyen lobbitevékenységet nem végzett, viszont a pénzt sem akarta visszaadni, ezért pert indított ellene Svájcban.