Egy osztrák döntés miatt lesz kevesebb hitel Magyarországon

A Nemzetközi Pénzügyi Társaság vezetője szerint még nem érte el teljes egészében Kelet-Európát az euróövezeti adósságválság. Lars Thunell úgy egy interjúban úgy fogalmazott: az, hogy az Európai Központi Bank több pénzt pumpál a gazdaságba, szükséges és helyes lépés volt, ugyanakkor önmagában nem oldja meg a válság okozta helyzetet.

Tovább szűkül a hitelezés Kelet-Európában az osztrák pénzügyi felügyelet tervezett új szabályozása nyomán - vélekedett a Világbank-csoporthoz tartozó Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) vezetője, Lars Thunell egy osztrák lapnak nyilatkozva. Thunell a Die Pressének adott interjúban azt mondta, habár megérti az osztrák felügyeleti intézmények nézőpontját, a kelet-európai országokra "nagyon fájdalmas" hatással lesz a lépés.

Az Osztrák Pénzpiaci Felügyelet (FMA) és az Osztrák Nemzeti Bank (OeNB) tavaly novemberben jelentette be, hogy új fenntarthatósági irányelveket dolgoz ki a leányvállalatai segítségével közép- és délkelet-európai érdekeltséggel rendelkező három osztrák nagybank - az Erste, a Raiffeisen és a Bank Austria-UniCredit - számára. A rendelkezések egyike az lenne, hogy a 2012 január elseje utáni üzletkötéseknél a hitel-betét mutató a jövőben nem haladhatja meg a 110 százalékot. Osztrák lapértesülés szerint több érintett ország pénzügyminisztere tiltakozó levelet juttatott el az Európai Bizottsághoz, ezért a brüsszeli testület megvizsgálja a tervezett irányelveket.

"A feladatunk a finanszírozás, és nem a nyugati bankok kockázati profiljának vizsgálata" - felelte Thunell a lapnak arra kérdésére, nem vették-e észre a régióban tevékenykedő osztrák bankok, hogy "túl sok kockázatot" vállalnak. Az IFC vezetője úgy vélekedett, továbbra is erőteljesebb lesz a térségben a gazdasági növekedés, mint Nyugaton.

Thunell ugyanakkor úgy látja, még nem érte el "teljes egészében" Kelet-Európát az euróövezeti adósságválság. Hogy mennyire súlyosak lesznek a hatások, azt attól függ, hogy milyen mély lesz a válság Európa nyugati felében - mondta. Kelet-Európa, ahol a növekedés várhatóan a felére csökken 2011-hez képest, "igazságtalanul szenved" amiatt, ami Nyugaton történik - mondta. Hangsúlyozta, a régióban, mint a felzárkózó gazdaságokban mindenütt, szélsőségesebb a fellendülés és a recesszió egyaránt, mint Nyugaton.

Az euróövezetben a jelenlegi megoldási kísérletek mellett, vagyis hogy "tűzfalat" húznak egyes országok köré, és az államok "többé-kevésbé eltökélten" reformokat hajtanak végre, a politikusok elfeledkeznek arról, hogy újbóli növekedésre is lehetőséget kell teremteni. Az EKB döntése, hogy több pénzt pumpál a gazdaságba, "szükséges és helyes" lépés volt Thunell szerint, ugyanakkor önmagában nem oldja meg a helyzetet. "Minden egyes országnak meg kell fékeznie a saját államadósságát, és versenyképesnek kell lennie. Csak akkor tér vissza a növekedés" - fogalmazott a nemzetközi pénzügyi intézet vezetője.