Matolcsy nem ijedt meg a gyenge forinttól

A vártnál nagyobbat csökkentett az alapkamaton a Monetáris Tanács, részben ennek köszönhetően kétéves mélypontjára jutott a forint. Ez történt a héten a gazdaságban.

Nem volt túl jó napja hétfőn a lakástulajdonosoknak, ha elolvasták hírt, hogy tavaly a 2008-as szinthez képest már 20 százalékkal volt alacsonyabb az átlagos ár a használt lakások piacán. Ez persze gyakorlatilag nem érinti azt, akinek a lakása nem befektetésként szolgál, pusztán lakik benne, s még hitel sincs az ingatlanon - hiszen ha költözne, más lakást venne a meglévő helyett, olcsón ad el, de vásárolni is olcsóbban tud. Akiknek az ingatlanja befektetés, vagy fedezetül szolgál, az persze aligha örülhet a hírnek.

Kedden bekövetkezett, amire senki nem számított: az MNB Monetáris Tanácsa nem a várt 10, hanem 15 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. Ezzel szembementek a monetáris döntéshozók a korábbi kommunikációjukkal, hiszen a korábbi közleményükben azt írták: sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre, azonban indokolttá vált a csökkentés ütemének mérséklése. Az elemzők, a piac részben erre alapozva számítottak a 10 bázispontos csökkentésre.

A hét eleji gazdasági előretekintőnkben azt írtuk, a kamatdöntésnek akkor lehet azonnali hatása a forintra – feltéve, hogy van igazság a hatékony piacok elméletében –, ha a döntés a piaci várakozásoktól eltér. Ha a vártnál nagyobb, mondjuk 15 bázispontos lesz a csökkentés, akkor aligha csodálkozhatunk az azonnali forintgyengülésen.

S úgy tűnik, van igazság az elméletben, mert a döntés utáni percekben azonnal 2 forinttal gyengült a fizetőeszközünk 310-re, de ez még csak kezdet volt. A következő nap a két éves mélypontja közelébe került a forint, csütörtökön pedig meg is döntötte a kétéves árfolyamrekordot. Délutánra valamelyest visszakorrigált, de még pénteken is szinte mindig a 310-es szint fölött volt az árfolyam.

A keddi kamatdöntés annak fényében is meglepő, hogy Varga Mihály jelezte, nem örül a gyenge forintnak. Igaz, a jegybank független a kormánytól, Matolcsynak tehát nem kell törődnie Varga véleményével – bár Matolcsy (aki nem olyan régen még maga is kormánytag volt) gyakran hangsúlyozza a jegybank és a kormány együttműködésének szükségességét. Kiderült azonban az is, hogy a miniszterelnök, Orbán Viktor nem biztos, hogy osztja Varga véleményét: szerinte nem probléma a forint gyengülése.

A forint gyengülése egyébként nem ezen a héten kezdődött, s több tényező is a hátterében áll. Nem múlhatott el ez a hét sem „rezsicsökkentés” témájú hírek nélkül. Még nem szorul a brüsszeli hurok: egyelőre nem kezdődtek tárgyalások a magyar féllel a központi árszabályozás kivezetéséről.

A kormány pénzkimentésre gyanakszik az Elműnél és Émásznál, mert váratlanul korán, március 21-én tartják közgyűlésüket, így a két áramszolgáltató a korai időponttal biztosíthatja, hogy április elejéig, a választásokig kifizethesse osztalékát.

Az áramszolgáltatók szóvivője szerint azért tartják korábban a közgyűlést, hogy a részvényesek eleget tudjanak tenni az állampolgári kötelezettségeiknek, és április hatodikán szavazni menjenek, ne közgyűlésen kelljen megjelenniük. A kormányt ez a magyarázat azonban aligha győzhette meg, mivel előrehozott adatbekérést kezdeményezett a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az Elmű-Émásznál. Ennek célja a hivatal közleménye szerint a szolgáltatók gazdasági helyzetének és jövedelmezőségének vizsgálata, különös tekintettel az ellátásbiztonságot garantáló felelős gazdálkodás feltételeire.