Gyorsít vagy tompít az euró

Leginkább a társadalom és a gazdasági szereplők támogatása hiányzik az euró magyarországi bevezetéséhez - derült ki a pénzügyminiszter és a jegybankelnök szavaiból egy szerdai konferencián. Járai Zsigmond MNB-elnök szerint az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumok teljesítése nélkülözhetetlen és hasznos a magyar gazdaság számára, míg Surányi György volt jegybankelnök úgy véli: a kritériumrendszer fékezi a növekedést, és előbb-utóbb magától összedől.

Több forgatókönyvet dolgoz ki az euró magyarországi bevezetésére a Pénzügyminisztérium; ezek közül van, amelyik a közös valuta 2008-as, és van, amelyik 2010-es bevezetésével számol - mondta Draskovics Tibor pénzügyminiszter a Kormányzati Stratégiai Elemző Központ szerdai, Euró, érvek és ellenérvek című kerekasztal-beszélgetésén. A forgatókönyvekben közös, hogy egyik sem engedi meg a költségvetési politika lazítását - közölte a tárca vezetője.

Draskovics Tibor szerint a stabilitás, a kiszámíthatóság és a hitelesség érdekében olyan program alapján kell bevezetni az Unió közös valutáját hazánkban, melynek legfontosabb pontjaiban egyetért a kabinet, a jegybank, a munkaadói és a munkavállalói oldal, valamint a politikai pártok is. A pénzügyminiszter úgy véli, hogy konszenzus teremthető a növekedési- és az inflációs pályában, valamint a reálbér-emelkedés ütemében is, így a költségvetési vitáktól és az esetleges kormányváltástól függetlenül az euró bevezetésének üteme, módja, és az államháztartás ehhez szükséges reformjának időzítése már kiszámítható keretek között valósulhatna meg.

A harmonikus növekedési pálya kijelölésének szükségességével Járai Zsigmond is egyetértett, sőt úgy vélte, hogy az euró bevezetése után is szükség lesz a konszenzusra. A Magyar Nemzeti Bank elnöke rossz példaként Görögország esetét idézte, ahol a valutauniós csatlakozást követően a kamatszint hirtelen csökkent, ami túlfűtötté tette az ország gazdaságát.

Az euró bevezetésével az ország kénytelen feladni önálló monetáris politikáját is, ami a jegybankelnök szerint nem nagy veszteség, hiszen a kis országoknak gyakorlatilag nincs monetáris politikai mozgástere. Járai Zsigmond Lámfalussy Sándor, az euró egyik kitalálója és a közös pénz intézményrendszerének egyik megvalósítója példáját idézte, amely szerint a független osztrák jegybank döntési szabadsága abban állt, hogy 15, esetleg 30 perc múlva követi-e a német jegybank kamatdöntéseit, mivel az osztrák schilling árfolyamát a márkáéhoz kötötték. Az MNB elnöke szerint a jegybank függetlenségét jelenleg a gazdaságot érő belső sokkok ellensúlyozására használja.

Hozzászólásában Járai Zsigmond a maastrichti konvergencia-kritériumokat a harmonikus gazdasági pálya kritériumainak nevezte; az euróövezethez, illetve az annak előszobájaként emlegetett ERM II-es árfolyamrendszerhez való csatlakozás pedig külső kényszerré változtatja az amúgy is hasznos feltételrendszert - vélte a jegybankelnök.

A csatlakozás időpontjáról szólva Járai Zsigmond közölte: annak eldöntése egyedül a kormány feladata, és a kabinet határozatához a jegybank alkalmazkodni fog. Az MNB vezetője ezzel együtt úgy vélte, hogy a céldátum sokszor nem változtatható, és emlékeztetett: az euróövezethez eddig csatlakozó országok kivétel nélkül tartani tudták a maguk számára előírt időpontot. Nincs elegendő társadalmi támogatottsága az euró bevezetésének, vagyis a gazdasági szereplők nem elég eltökéltek a valutauniós tagság eléréséhez szükséges reformok és megszorítások végrehajtásában - tette hozzá a Magyar Nemzeti Bank elnöke.