Nehéz a borravaló bevallását ellenőrizni

Évekkel ezelőtt eltörölték az adóbevallás borravaló és hálapénz feltüntetésére szolgáló külön rovatát. A jelenlegi bevallásokból nem lehet így megállapítani az ilyen jogcímeken szerzett jövedelmek nagyságát, mivel vagy a bérjellegű, vagy az egyéb jövedelmek között jelennek meg. Nehezíti az APEH feladatát, hogy a borravalóról csak elvétve állítanak ki bizonylatot a cégek - írja a Népszabadság.

Az 1996-os adóbevallásokban külön soron kellett feltüntetni a borravalóból és a hálapénzből származó jövedelmeket. Az APEH kimutatásai szerint ekkor 22 ezren vallottak be összesen 614 millió forint jövedelmet, ami átlagosan 28 ezer forint borravalót és hálapénzt jelent. Azt azonban így sem lehetett megállapítani, hogy mennyi adó származott ezekből a jövedelmekből, mivel a borravaló és a hálapénz más jövedelmekkel összevontan adózott. Az akkori, átlagosan 22,9 százalékos adóterhelést figyelembe véve megközelítően 140 millió folyhatott be a költségvetésbe.

Évekkel ezelőtt eltörölték azonban az adóbevallás borravaló és hálapénz feltüntetésére szolgáló külön rovatát. A jelenlegi bevallásokból nem lehet már megállapítani az ilyen jogcímeken szerzett jövedelmek nagyságát, mivel vagy a bérjellegű, vagy az egyéb jövedelmek között jelennek meg. A vendéglátó-ipari cégek most is feltüntethetik a számlán a borravalót. A számlán szereplő szervizdíj a vállalkozás bevételét képezi, amelyet bérként kell a magánszemélyeknek kifizetni. Az így kapott juttatást a dolgozók munkaviszonyból származó jövedelemként kötelesek a bevallásukban feltüntetni, amely után az összevont adóalap részeként kell a személyi jövedelemadót megfizetni. Az szja mellett 8,5 százalékos nyugdíj-, négyszázalékos egészségbiztosítási és egyszázalékos munkavállalói járulék is terheli a borravalót. Ha a magánszemély zsebbe kapja meg ugyanezt az összeget, akkor egyéb jövedelemként kell bevallania. Mivel ez az összeg is az adóalap része, annak ellenére, hogy nem bérjövedelem, 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot is kell utána fizetni.

A tervezett változások újabb kiskaput hagynak. Csak akkor kell ugyanis a borravaló után közterheket fizetni, ha a cég a számlán feltüntetett áfa nélküli szervizdíjat osztja szét az alkalmazottai között. Ekkor 15 százalékos nyugdíjjárulékot kell a borravaló után fizetni, azzal azonban, hogy a juttatást nem terheli majd szja. Ha viszont az alkalmazottak zsebbe kapják ugyanazt az összeget, eldönthetik, hogy megfizetik-e a 15 százalékos nyugdíjjárulékot, hogy így nyugdíjjogosultságot szerezzenek. Mindkét esetben biztos nyereség, hogy a borravaló után nem kell személyi jövedelemadót fizetni.

A borravalót elsősorban a bevallásokból lehetne ellenőrizni. A Pénzügyminisztériumban azonban egyelőre nem tudtak válaszolni a Népszabadság azon kérdésére, hogy milyen formában jelenne meg ez a juttatás a bevallásokban. Ennek hiányában az adóellenőrök helyszíni próbavásárlásokkal győződhetnek meg arról, hogy betartják-e a cégek a borravalóra vonatkozó szabályokat. Az ellenőrzést megnehezíti, hogy a borravalóról csak elvétve állítanak ki bizonylatot. Ez vélhetően a jövőben sem lesz másként, ha a jattot zsebbe kapják az alkalmazottak.