Piacélénkítésről tárgyal a kormány és a BÉT

2005.08.29. 11:57

A kormány és a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) szakértői között folyamatosak az egyeztetések a tőzsdét és a gazdaságot élénkítő javaslatcsomagról, amelyet Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnök júliusban adott át Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek.

Múlt hét pénteken, a tárgyalások legutóbbi fordulójában, a tőzsde elnöke újabb javaslattal fordult a kormányfőhöz. A javaslat szerint a Budapest Airport Rt.-t, a Malévet, és a többi, még az ÁPV Rt. portfóliójában lévő magyar vállalatot csak olyan szakmai befektetőnek adja el az állam, amely hajlandó a saját részvényeit bevezetni a Budapesti Értéktőzsdére. Ez lehetővé tenné a magyar lakosságnak és nyugdíjpénztáraknak a privatizációban való indirekt részvételt.

A július elsejével hatályba lépett EU-harmonizált jogszabályok már nem állítják bürokratikus és nyelvi akadályok elé azokat a külföldi vállalatokat, melyek a BÉT-re is bevezetnék a részvényeiket.

A BÉT vezetői szerint, ha a kormányzatok a korábbi privatizációk során hasonló gyakorlatot követtek volna, ma a Budapesti Értéktőzsde Közép-Kelet-Európa legnagyobb kapitalizációjú és legnagyobb forgalmú börzéje lenne. A megnövekedett osztalék-, árfolyamnyereség- és társasági adó révén pedig masszív költségvetési bevételt termelne a magyar államnak.

A korábban átadott javaslatok négy témakörben jelölik meg azokat a piacélénkítő lépéseket, amelyek a tőzsde vezetése szerint nemcsak ellensúlyoznák a tervezett árfolyamnyereség-adó negatív hatásait, hanem további lendületet adnának a hazai tőkepiac növekedésének. A lépések megvalósításával jövőre végre beindulnának a régen várt tőzsdei bevezetések is.

A tőzsde azt javasolta, hogy az árfolyamnyereség-adót két lépcsőben vezesse be a kormány: 2007-ben 5 százalékos, 2008-ban 10 százalékos mértékben. A tőzsdei árfolyamnyereség-adó bevezetése egyszerre történjen a banki betétekre és az értékpapírokra kivetendő kamat-, illetve hozamadóval, mértékük pedig egyezzen meg. A javaslat szerint a kollektív befektetési formákon (befektetési alapok, nyugdíjpénztárak, biztosító) elért nyereségre ez az adó továbbra se legyen érvényes.

A tőzsde szerint a költségeket és a veszteségeket figyelembe véve az árfolyamnyereség-adót a nettó éves nyereség után évente egyszer kelljen fizetni. Ha az év végi nettó eredmény veszteséget mutat, akkor az legyen elhatárolható a következő évre. Az évi 1,5 millió forint feletti tiszta nyereség pedig adóköteles lenne.

A piac élénkítése érdekében a BÉT azt kéri a kormányzattól, hogy 2006. január elsejétől vezesse be a nyugdíj-előtakarékossági számlát, az úgynevezett negyedik pillért. A BÉT javaslata szerint szintén január elsejétől vezessék be a nyugdíjpénztárak egységes 5 éves, súlyozott hozamjelentési kötelezettségét.

A tőzsdei bevezetést adókedvezményekkel javasolja honorálni a BÉT. A javaslat szerint az 5 milliárd forint alatti kapitalizációjú társaságok 6 százalékos, az 5 és 20 milliárd forint közötti kapitalizációjú társaságok 3 százalékos társasági adókedvezményben részesülnének a bevezetéstől számított 3 évig. A változások a tervek szerint 2006. január 1-jétől lépnének életbe.

KAPCSOLÓDÓ CIKK