Mennyibe kerül az öröklés? - jogászaink válaszolnak

Mekkora illetéket kell fizetni az örökölt ingatlan után? Adózni is kell az örökösnek? Mit jelent a kötelesrész? - jogi szakértőink olvasóink örölési joggal kapcsolatos kérdéseiből válogattak.

Öröklési illeték

Édesapám nevén van egy tizenegymillió forintot érő családi ház. Én vagyok a haszonélvező. Van egy testvérem. Szeretném megtudni, ha a szüleim meghalnak milyen mértékű illetéket kell majd fizetnem? Milyen részben oszlik meg a testvéremmel az illeték? Én már százezer forintot kifizettem, amikor a haszonélvezeti jogot átírattuk a nevemre.

Amennyiben a szülők meghalnak, akkor az ingatlant a gyermekek öröklik, egymás közt egyenlő arányban. Önnek megmarad a haszonélvezeti joga és emellett lesz 1/2 tulajdonjoga is. Az illeték mértéke 2,5 százalék, az ingatlan értékéből azonban az illetékhivatal le fogja vonni a haszonélvezeti jog ellenértékét, ennyivel kevesebb illetéket kell majd fizetni.

Közjegyzőnél készíttetett végrendelet révén örököltem egy lakást és egy kisebb házzal egy üdülőtelket. El kívánom adni mindkettőt. Milyen befizetési kötelezettségre számíthatok az öröklés és az eladást követően?

Az öröklés után öröklési illetéket kell fizetnie, ami egyrészt az ingatlanok hagyatéki eljárásban meghatározott forgalmi értékétől, másrészt pedig attól függ, hogy milyen rokonsági fokban állt az örökhagyóval. Az eladott ingatlanok után személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége keletkezik, ami a bevétel 25 százaléka. Természetesen nem a teljes bevétel adózik, a bevételből le kell vonni azt a forgalmi értéket, amely után megfizette az öröklési illetéket s a megfizetett öröklési illeték összegét is. Amennyiben pedig a bevételt - az előírt határidőn belül - saját maga vagy közeli hozzátartozója számára lakásszerzésre fordítja, nem kell adóznia. Az illetékfizetési és adózási kötelezettségről részletesen tájékozódhat cikkeinkből.

Adózás örökség után

Szüleim 1990-ben vásároltak egy társasházi lakást, melynek közös tulajdonosai lettek. Édesapám elhunyt, az ő 1/2 tulajdonrésze köztem és első házasságából származó két gyermeke között oszlik meg, ugyanerre a tulajdonrészre - tudomásom szerint - édesanyám haszonélvezeti jogot örököl. A hagyaték átadását követően szeretnénk értékesíteni az ingatlant. Édesanyám adózik-e a saját tulajdonrésze eladásából szerzett bevétel után, és mekkora lesz a többiek adókötelezettsége?

Tekintettel arra, hogy mire értékesítik az ingatlant, édesanyja már 15 éve tulajdonos lesz, az ő tulajdonrésze után nem kell adózni. A másik tulajdonrész után sem lesz túl magas az adókötelezettség, feltéve, hogy örökléskor nagyjából a forgalmi értéknek megfelelő értéket veszik alapul az öröklési illeték megállapításához. Ugyanis az eladáskor keletkezett bevételből adózáskor le lehet vonni az örökléskori értéket, valamint a megfizetett öröklési illetéket is. Így adókötelezettség alig marad.

Barátom édesapjától örökölt egy lakást, amit értékesített. Mi a teendő az adóbevallással kapcsolatban? A barátomnak azt mondták, hogy nem kell az örökség után adót fizetni.

Az örökség után valóban nem kell adót fizetni, azonban az örökölt ingatlan értékesítésekor már adókötelezettség keletkezik. A jogügyletet az adóbevallásban mindenképpen be kell vallani, akkor is, ha fizetési kötelezettsége az adózónak nem keletkezik.

Leszármazó hiányában a házastárs örököl

Apám sok éve él házasságban jelenlegi feleségével, akit súlyos betegsége miatt ápol. A lakás, ahol lakik, a feleség tulajdonában van, apám csak haszonélvező. A feleség testvérei a halál esetén a törvényes örökösök, mivel sem ebből a házasságból, sem a korábbiból neki utódja nem született. A szülők már meghaltak. Azt tudom, hogy apám nélkül a testvérek nem adhatják el a lakást, de olvastam valahol, hogy bizonyos esetekben a haszonélvező tulajdonossá is válhat. Igaz-e ez, és milyen feltételekkel? Apám a többi testvér, illetve a leszármazottaik engedélye nélkül kiadhatja-e a lakást?

Megnyugodhat, ugyanis ha édesapja felesége nem végrendelkezett, akkor a törvényes öröklés rendje szerint amennyiben nincsenek leszármazói, a házastárs örököl utána. Tekintettel arra, hogy édesapja lesz a törvényes örökös, a lakás tulajdonosává válik, és úgy rendelkezik vele, ahogy akar. Eladhatja, kiadhatja, vagy lakhat is benne

A Ptk. szerint ugyanis: "607. § (1) Törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. (2) Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl.(3) Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek.(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl."

Adósság öröklése

Édesanyám tavaly férjhez ment egy olyan férfihez, akinek elárverezték a házát és mindenét. Két héttel ezelőtt a férj meghalt. Ki az örökös? Ami édesanyám nevén volt a házasság előtt az közös vagyonnak számít-e? A férj adósságát kinek kell rendezni?

A törvényes öröklés rendje szerint a leszármazók örökölnek, a házastárs mindannak a haszonélvezetét örökli, amit nem ő örököl. Leszármazók hiányában a házastárs az örökös. A házasságkötés előtt megvolt vagyontárgy különvagyonnak minősül, és nem is válik közös vagyonná. Amennyiben a hagyatékban adósság is van, akkor azt természetesen az örökösök kötelesek rendezni, de lehetőség van arra is, hogy visszautasítsák az örökséget (mert például csak adósságból áll). A hagyatéki eljárás során a közjegyző mindenről részletesen tájékoztatni fogja önöket.

Kötelesrész

Ketten vagyunk testvérek a húgommal. Édesapánk meghalt. Édesapámék ketten voltak testvérek egy húga volt, ő a keresztanyánk. Szüleik, tehát a mi nagyszüleink meghaltak. Keresztanyánknak meghalt a férje, egy gyermekük volt, de már ő is meghalt. Tehát keresztanyánknak csak mi ketten maradtunk vérszerinti hozzátartozói. Nemrégiben ő is meghalt váratlanul. Maradt utána kézzel írt végrendelet, amiben egy közeli ismerős családot tett meg minden tulajdonának örököséül. Olvastam valahol a kötelesrészről. A mi esetünkben jár-e ez nekünk és milyen mértékben? A végrendeletet meg lehet-e támadni, ha jogilag rendben van (például érzelmi okokból)?

A Ptk. 661. §-a szerint kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülojét, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne. Mindezek alapján önök kötelesrészre nem jogosultak. A kötelesrész mértéke egyébként a törvényes örökrész fele. Amennyiben a végrendelet megfelel a jogszabályoknak és az örökhagyó végakaratának, és azt az örökhagyó minden befolyástól mentesen tette, akkor megtámadásának nincsen helye.

Kizárás az örökségből

Végrendelettel örököltem egy házat, két unokatestvéremet, akik az örökhagyó gyermekei, az örökhagyó kizárta az örökségből a végrendeletben, mert nem tartották vele a kapcsolatot. Megtámadhatják-e a végrendeletet? Igazolni tudom, hogy az elhunyt hosszan tartó betegsége során minden tekintetben én és a családom nyújtott neki segítséget.

Amennyiben a két unokatestvér végrendelet hiányában az örökhagyónak törvényes örököse lenne és az örökhagyó kizárta őket az örökségből, jogosultak az úgynevezett kötelesrészre (ehhez nem kell megtámadni a végrendeletet). A kötelesrész mindannak a fele, ami törvényes örökösként megilletné őket.

Más a helyzet, ha az örökhagyó nem kizárta, hanem kitagadta törvényes örököseit az örökségből. Kitagadás esetén ugyanis kötelesrész sem jár. A kitagadás csak akkor érvényes, ha annak okát a végrendeletben kifejezetten megjelölték, s kitagadási ok lehet, ha a törvényes örökösök súlyosan megsértik az örökhagyó irányában fennálló eltartási kötelezettségüket.

Természetesen a törvényes örökösök megtámadhatják a végrendeletet, azonban a bizonyítás őket terheli.