Járulékcsökkentésre szükség van

Szakértők szerint a foglalkoztatáshoz kapcsolódó munkáltatói terhek csökkentése nem kerülhető el, ám figyelembe kell venni a büdzsé helyzetét.

"A foglalkoztatáshoz kapcsolódó munkáltatói terhek racionalizálására szükség van"

Már július elsejétől 29-ről 19 százalékra csökken a tb-járulék, ha a Fidesz nyeri meg a tavaszi országgyűlési választásokat - ez az ellenzéki párt első számszerűsíthető választási ígérete. A kormányoldal tegnap igyekezett a Fidesz választási ígéretét "helyre tenni", s kiszámolni, vajon mekkora bevételkiesést jelent az ígéret, és honnan teremthető rá fedezet - írja a Világgazdaság.

A koalíció számításai szerint a járulékcsökkentés 30 százalékos "megszorítást" jelent a nyugdíjak és az egészségügy területén, azaz évi 650 milliárd forint bevételkiesést jelent a két kasszából.

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke hétfői lakossági fórumán jelentette be a munkáltatókat sújtó teher 10 százalékpontos csökkentését, ha a Fidesz kerül kormányra. A pártelnök a gazdasági konzultáció során a vállalat- és cégvezetők igényei között legmarkánsabban megfogalmazódó járulékcsökkentési igényre és gazdaságpolitikai szakértők számításaira hivatkozott. Elmondta még azt is, hogy ha nem lesz radikális járulékcsökkentés, több tízezer munkahely szűnik meg Magyarországon.

A tízszázalékpontos csökkentéssel, egy év alatt 120-150 ezer új álláshely teremthető, s így nőnek az állami bevételek - ezt már Rogán Antal mondta. A Fidesz kampányfőnöke szerint 60 ezer új munkahely egyszázalékos GDP-növekedést és százmilliárd forintos többletbevételt jelent.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bizarrnak nevezte a javaslatot, amely szerinte a nyugdíjak kifizetését közvetlenül is veszélyeztetné. A bevételkiesést pótló lehetőségek között Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője felsorolta a munkavállalói terhek növelését, az adóemelést, az ellátások csökkentését, az államháztartás "összeomlását". Horn Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal szabad demokrata államtitkára felelőtlennek nevezte a Fidesz ígéretét.

Kétségtelen, hogy a foglalkoztatáshoz kapcsolódó munkáltatói terhek racionalizálására szükség van - nyilatkozta lapunknak Oszkó Péter. A Deloitte adópartnere azonban nem kívánt találgatásokba bocsátkozni a tekintetben, hogy - figyelembe véve a büdzsé helyzetét - mekkora mozgástér van a járulékcsökkentésre, így abban sem kívánt állást foglalni, hogy a járulékok egyszeri, nagy mértékű lejjebbszállítása vagy a már elfogadott ötéves adócsomagban foglaltaknak megfelelően, a fokozatos teherkönnyítés lenne kivitelezhető.

A szakértő szerint egyrészt a költségvetés kiadási oldalának reformja nélkül, egyik intézkedés sem valósítható meg, másrészt örvendetes lenne a foglalkoztatás serkentésén keresztül növelni a versenyképességet, az így megtermelt többlet hozzáadott érték pedig az elvonás miatt segítheti az adó- és járulékbevételek emelkedését.

Ha már van mozgástér az adó- és járulékcsökkentésre, akkor érdemesebb a munkáltatót terhelő elvonásokat, a tb-járulékokat mérsékelni, mintsem az általános forgalmi adóban vagy az szja-ban megtenni ugyanezt - szögezte le Csaba László, a CEU egyetemi tanára. A közgazdász hangsúlyozta: a tb-járulék lefaragását tehát valami más közteher helyett és nem vele párhuzamosan lehetne megvalósítani.

Önmagában a szóban forgó javaslat eredményeként a foglalkoztatás vélhetően, érezhetően nem növekedne, ahhoz más lépésekkel is ki kellene egészíteni az ígért intézkedést, mellette pedig a költségvetési hatásokat alapul véve, az állami kiadások terén nagyobb önmérsékletet kellene tanúsítani. Kiemelte: a gazdaságpolitikai és politikai körökben vitát indító javaslatot, a nagyobbik ellenzéki párt által kezdeményezett, gazdasági konzultáció eredményeként megszületett tíz pont részeként tanácsos értelmezni.

A vállalkozások élőmunka terheit az Orbán-kormány 1998-2002 között is a tb-járulék csökkentésével igyekezett mérsékelni. Amikor a Horn-kormánytól átvették a vezetést, 39 százalék volt a vállalkozások által fizetendő tb-járulék, amelyet fokozatosan, négy év alatt 29 százalékra mérsékeltek. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan növelték is a vállalkozások élőmunka terheit, mivel a tételes egészségügyi hozzájárulás 1998-ban alkalmazottanként 2100 forint volt havonta, 2002-re viszont már 4500 forint lett.

A 2002-es kormányváltás óta viszont az eho összegét csökkentette a regnáló kormányzat, így ennek összege jelenleg 1950 forint, novembertől pedig megszűnik. Ezen túlmenően, a vállalkozások élőmunka terheit nem csökkentette a szociálliberális kormányzat, ehelyett a személyi jövedelemadó terheket mérsékelte, illetve az idén, január 1-jétől az áfa normál kulcsát mérsékelte a korábbi 25-ről 20 százalékra. Az elfogadott ötéves adó- és járulékprogram szerint 2007-től és 2009-től összesen öt százalékkal, 24 százalékra csökkenne a jelenlegi, 29 százalékos tb-járulék.

Kapcsolódó cikkek:

• Csak 2007-től csökkennek a járulékok
• Szakszervezeti tiltakozás a járulékemelés miatt