Munkahelyet teremt a biomassza használata

2006.03.09. 7:15

Minden energiahordozó esetében a fő kérdés, hogy milyen hatásfokkal üzemeltethető a berendezés. A faaprítékos kazánok átlagos hatásfoka, a nyolcvanas évek elején alig haladta meg az 50 százalékot; az ezredfordulóra azonban átlagosan, közel 90 százalékos hatékonyságot sikerült elérni az ilyen tüzelő-berendezésekkel. Eközben a légtérbe bocsátott szén-monoxid mennyisége átlagosan a huszadára csökkent. A technológiai fejlődés tehát évek alatt gazdaságossá tehet korábban elhanyagolt, nem hatékony energia-forrásokat. Fontos azonban tudni, hogy a biomassza, mint energiaforrás alkalmazása akkor gazdaságos, ha az több feltételnek egyidejűleg megfelel. Ilyen például a termőhely viszonylagos közelsége a felhasználás helyéhez, vagyis a kazánhoz; nem mellőzhetők a környezetvédelmi szempontok sem.

Magyarország biomassza potenciálja körülbelül 350-360 millió tonna, amiből évente mintegy 105-110 millió tonna termelődik újra. Az évente megújuló növényzet energia-potenciálja 1185 petajoule, ami több, mint az ország éves energiaszükséglete (1040 petajoule; ennek 70 százalékát behozatalból fedezi az ország). Ezek a számok természetesen csak a nagyságrend érzékeltetésére hivatottak: a ténylegesen kihasználható lehetőség ennél kisebb. Az évente megújuló 105-110 millió tonnából, 38-43 millió tonna lenne hasznosítható energetikai célokra.

Az ország mintegy 1,79 millió hektárnyi, alacsony értékű területén, körülbelül 14,3-25,1 millió tonna biomassza lenne termeszthető; ez 150-250 petajoule energiát jelent. További, mintegy 8-14 millió tonna biomassza termeszthető az ország EU-csatlakozása után a mezőgazdaságból kivont területeken; ez 80-150 petajoule energiát jelenthetne. Összességében, energetikai növénytermesztésből az ország energia-szükségletének 8-25 százaléka lenne fedezhető. Tehát kiegészítő energiaforrásról van szó, hiszen önmagában nem lenne képes kiváltani a hagyományos forrásokat. Vélemények szerint az EU területének egytizedét lehetne kimondottan energetikai rendeltetésű biomassza termelés céljára hasznosítani, ami a régió villamosenergia szükségletének mintegy 20 százalékát fedezné.

Fotó: EPA

A látszat ellenére a biomassza környezetbarát energiaforrás

A biomassza energetikai célú felhasználását több pénzügyi forrás is támogatja. Jelenleg Magyarországon elsősorban Európai Uniós források igényelhetők a biomassza energetikai célú hasznosításához. Az EU Strukturális Alapjainak forrásai közül meg kell említeni az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programot, amely a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztését, a vidéki jövedelem-szerzési lehetőségek bővítését, és a mezőgazdasághoz kötődő, infrastrukturális fejlesztéseket támogatja.

A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztését támogatja, ezen belül is lehet biomassza-projektekre pályázni. A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program kimondottan az energia-gazdálkodás környezetbarát fejlesztését támogatja (önkormányzatok számára a Belügyminisztérium EU Önerő Alapot is létrehozott a pályázatokhoz szükséges önrész előteremtésére). Szóba jöhetnek még a mezőgazdasági területalapú támogatások (vegyes, uniós és belföldi finanszírozás, a gazdasági és környezetvédelmi tárcák pályázatai; valamint ma már banki konstrukciók is segíthetik az ilyen beruházásokat. Ezeken kívül természetesen a biomassza-alapú villamosenergia-termelést is támogatja a szolgáltatók számára előírt kötelező átvételi ár (23 forint/kilowattóra).

Az unió februárban a megújuló energiaforrások fokozottabb kihasználását sürgető jelentést fogadott el, amelyben kimondja: "A megújuló energiák fűtési és hűtési területen elfoglalt részesedésének növelésével, jelentősen hozzá kell járulni az európai energiaellátás biztonságához, a munkahely-teremtéshez és a környezet állapotának javításához."

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK