Több revizor, új eszközök az adócsalás ellen

2006.07.10. 7:33

Nem éri meg adót csalni. Rendelkezni fogunk olyan új eszközökkel és jogosítványokkal, amelyekkel még jobban, hatékonyabban működhetünk - közölte a Napi Gazdaságnak adott interjúban Szikora János, az APEH elnöke.

A szigorítások mellett az adóhatóság jogkörét és létszámát is kibővítik az adómódosítások következtében. Vizsgálódásuk fő tárgya ezentúl a vagyonosodás lesz, de nem a milliókat, hanem a tíz- vagy százmilliókat fogják majd keresni a revizorok, nem a kisemberek megtakarításait kutatják majd. A kiválasztás során egyre kevésbé hagyatkoznak a feljelentésekre, inkább a nyilvántartásokra és az ellenőrzési tapasztalatokra hagyatkoznak. Ezen kívül pedig az országot járó adórevizorokra. Akár egy drágább autó rendszáma is elegendő kiindulási alap lehet a vizsgálat lefolytatására.

Nem érdemes barátokra, ismerősökre hivatkozni, ha az adóhivatal a kétes forrású pénzek után érdeklődik, mert őket is leinformálják a hatóság emberei, éljenek akár külföldön. Akad azért ország, amellyel nincs társhatósági kapcsolata az APEH-nak, de az elnök értelemszerűen nem kívánt tippeket adni az adóelkerülőknek.

Az adóhivatal nem tervez kampányszerű akciókat a színlelt szerződések feltárására, megvárják az első időszak tapasztalatait, de ha érezhetően nem változik a helyzet, akár külön akciót is indíthatnak. Az eddig slágernek számító áfaügyek azért nem szorulnak háttérbe, a legnagyobb bevételt biztosító adó súlyosabb ügyeire egy - FBI-részleget -, a közép-magyarországi regionális szervezetet állítják rá.

A revizorok becsléssel állapítják meg a megszerzett jövedelmet

A vagyongyarapodás ellenőrzése tulajdonképpen a jövedelemadó-vizsgálat egy speciális módszere, melynek során az adóhatóság a megszerzett jövedelmet, azaz az adó alapját becsléssel állapítja meg. A revizorok ilyen esetekben megnézik, hogy a vizsgált személynek mennyi jövedelemre volt szüksége ahhoz, hogy megszerezze a látható vagyonát, például az ingatlanját, nyaralóját- írja a Napi Gazdaság.

Természetesen nem a vagyon jelenlegi értékét veszik számba, hanem azt, hogy egykor mennyit kellett kifizetni érte. Egy öt éve adózott jövedelemből vásárolt ingatlan után, aminek az értéke azóta a háromszorosára emelkedett, nem kell fizetni. Megbecsülik az ellenőrök továbbá, hogy az életvitelére mennyit fordíthatott az illető, például mennyibe kerülhetett neki a család fenntartása vagy az autó üzemeltetése. A vagyon összesítése után megnézik, hogy a vizsgált személy ehhez képest mekkora jövedelmet vallott be. Az eddigi vizsgálatok során általában látványosan nagy volt a különbség, a megállapított adókülönbözet átlagosan 8-10 millió forintra rúgott.

A jogszabályok arra nem adnak lehetőséget, hogy az APEH az adózó használati tárgyait, műkincseit vagy ékszereit is felbecsültethesse. A magánszemély otthonába csak akkor léphetnek be a revizorok, ha az ügy a lakás hasznosításával kapcsolatos, például bérbe adják vagy vállalkozás székhelyéül használják.

A vizsgálat alá vont személytől először nyilatkozatot kérnek, amelyben az illetőnek fel kell sorolnia, hogy az elmúlt időszakban milyen vagyont szerzett és az mennyibe került. A nyilatkozatot összehasonlítják a rendelkezésre álló adatokkal, amelyekhez hozzáférhetnek. Ilyenek például az ingatlan-adásvételi adatok vagy a földhivatali nyilvántartások, amelyek alapján megnézhetik, hogy egy adott személynek hol van ingatlana az országban és azt mikor, mennyiért szerezte. A revizorok hozzáférnek a gépjármű-nyilvántartásokhoz is, amelyben nemcsak az autókra, hanem hajókra, repülőgépekre vonatkozó információk is vannak. Konkrét megkeresés alapján a bankok, utazási irodák is kötelesek adatot szolgáltatni az adóhatóságnak.

Ilyen vizsgálatok esetén részben az adózónak kell bizonyítania, hogy vagyonnövekménye legális forrásokból származik és utánuk nem is kellett adóznia. Nem érdemes azt állítani, hogy a vagyongyarapodás forrása abban az időszakban keletkezett, amely az adómegállapítási jog szempontjából már elévült, a revizorok ugyanis ilyen esetben azt a korszakot is megvizsgálhatják.

A mai napon végszavazásra kerülő törvénytervezet szerint az adózók ez év december 31-éig pótlékmentesen nyújthatnak be önrevíziót és a befizetési kötelezettség nagyságától függően, részletfizetési lehetőséget is kaphatnak. Ezzel Szikora János szerint csökkenteni lehet a vizsgálat bekövetkezésének esélyét.

KAPCSOLÓDÓ CIKK